Soltész Miklós szerint Európában templomok százait zárják be, alakítják mulatóvá vagy mecsetté őket

2019. április 28. 14:06 - szerző: MTI

Pátyon átadták a II. János Pálról elnevezett új római katolikus templomot.

Új római katolikus templom épült a Pest megyei Pátyon. A Szent II. János Pál pápa-templomot Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök szentelte fel vasárnap szentmise keretében. Spányi Antal homíliájában arról beszélt, egy templom sok mindent hirdet, egy kor felfogását Istenről, a világról és az emberről, a tervező szépérzékét, a templomot építők lelkiismeretességét, de elsősorban Isten jele. Legmagasabb pontján a kereszt messziről vonzza az emberek tekintetét és Istent hirdeti egy Istenről sokszor elfeledkező világban - mondta.  – Isten lakik itt, hogy betérhessünk hozzá és eléje tárhassuk örömünket", aggodalmainkat, bizonytalanságainkat. A közösség tagjai itt kérik Isten áldását a gyermekekre és a fiatal párokra és itt búcsúznak el halottaiktól - tette hozzá a püspök.  Úgy fogalmazott, a templom csodálatos hely, amelyért hálát kell adnunk Istennek, aki nem akar minket elhagyni. – Szent hely, ahonnan nekünk is szentként kell kilépnünk", mert a "templom szolgálata, hogy minket is élő templommá formáljon". Krisztus jeleivé a világban, akik kiállnak hitünk mellett akkor is, amikor ez félelmetesnek tűnik - mondta Spányi Antal.

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte, akik templomot építenek, felismerik, hogy a kereszténységből fakadó tudás, erkölcs és hit megtartó erő. Tudják, hogy az önfeladás nem vezet sehova, és az erkölcs elvetése önpusztító folyamat. Kitért arra, egyetlen utalást sem tenni az európai alkotmányban a zsidó-keresztény hagyományra és értékekre, egyet jelent az alapok szétverésével. Templomok százainak a bezárása, mulatóvá, vagy mecsetté alakítása a kereszténység megtagadása vagy behódolás egy másik kultúrának.  A pátyiak azonban más utat választottak, és vállalták a két évtizeden tartó küzdelmet templomukért - mondta az államtitkár. Megjegyezte: a kormány 340 millió forinttal támogatta a templomépítést, de hiába támogatják több ezer templom felújítását és több tucat építését, lélekkel csak a közösség töltheti meg.

 Soltész Miklós hozzátette: a neheze most következik, hiszen a pátyi katolikusokat mostantól kötelezi templomuk védőszentje, Szent II. János Pál jelenléte, aki mindig is lelki és fizikai közösségeket épített, és e közösségekből családi, papi és szerzetesi hivatások akadtak. Székely László (Fidesz-KDNP) Páty polgármestere elmondta: a templom a rendszerváltás óta folyamatosan növekvő pátyi római katolikus közösség állhatatosságának és kitartásának gyümölcse. Az építkezés költségeit egyházmegyei és állami forrásokból, pályázati támogatásokból, a hívek adományaiból, valamint önkormányzati és alapítványi forrásból fedezte az egyházközség - mondta.

A szentmisén részt mások mellett Navracsics Tibor uniós biztos és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) XII. kerületi polgármester. Az ünnepségen kiosztott füzet szerint a 20. század második feléig Pátyon csak kis létszámú katolikus diaszpóra élt, az 1990-es évektől azonban a fővárosból kiköltözők gyarapították a közösséget. A hívek kezdetben a korábbi mozi átalakított épületét használták liturgikus célokra. A templom alapkövét Zsolnay Béla akkori plébános 2000-ben helyezte el. Az épület terveit Gutowski Robert lengyel származású, Pátyon élő építész készítette el. Az építkezés 2006-ban kezdődött és 13 évig tartott.

Az elkészült épületben a templomtér mellett helyet kapott a plébánia, a paplak, iroda és a közösségi terek.