Soha ennyi magyar nem támogatta még, hogy az ország az Európai Unió tagja legyen

2018. október 17. 09:30 - szerző: B.M.

A populisták már tematizálták a jövő évi EP-választások tétjét: az európaiak fele szerint a bevándorlás lesz a legfőbb téma. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen, 75 százaléknyian gondolják, hogy az országnak hasznára vélik a tagság.

Az elmúlt 25 évben még soha ennyien nem gondolták úgy, hogy országuk uniós tagsága jó dolog – derült ki a legutóbbi, az Unió minden tagországában az Európai Unióval kapcsolatos közvéleményt vizsgáló Eurobarométer-kutatásból. 

Ma a magyarok 62 százaléka a kifejezetten pártolja az EU-tagságot.

Ez a tavalyi eredményekhez (50 százalék) képest is jelentős növekedést jelent, a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig megduplázódott az EU-pártiság: akkor ugyanis a magyar válaszadók 30 százaléka gondolkodott csak pozitívan az EU-tagságról.

A megkérdezettek 68 százaléka szerint hasznos országa számára az EU-tagság – ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. (Akkor még az Európai Gazdasági Közösségről volt szó – a szerk.)

Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen, 75 százaléknyian gondolják, hogy az országnak hasznára válik a tagság.

Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat, akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.

Eurobarométer 2018

Majdnem az összes, EU-támogatottságot mérő adat szignifikánsan nőtt a 2016-os brit népszavazást követően, érzékeltetve a kontinens növekvő aggodalmát a Brexit hatásai miatt, valamint – a nehéz tárgyalások miatt – növelve az EU-tagság előnyeinek tudatosítását is.

A válaszadók 66 százaléka arra szavazna, hogy országa az EU tagja maradjon (többség minden tagállamban) és csak 17 százalék gondolkodna el azon, hogy kilépjen (17 százalék bizonytalan).

Az Eurobarométer adatok azt mutatják, hogy nő az elégedettség az európaiak körében az EU demokratikus szerepével kapcsolatban, itt 3 százalékpontos növekedés figyelhető meg a legutóbbi, áprilisi kutatáshoz képest. A megkérdezettek 48 százaléka érzi úgy, hogy szava számít az EU-ban, bár ez utóbbi adat számos országban csökken.

Az Európai Parlament ülése - Orbán Viktor
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A 2018-as Parleméter-felmérés azonban nem csak jó adatokkal szolgál. Az EU támogatottságának általánosan szignifikáns növekedése dacára, a válaszadók fele nem elégedett az EU képviselte irányokkal, és hasonló az érték a saját országára vonatkozóan is. A közvélemény álláspontja stabilnak tűnik az EU szerepét illetően: 48 százalék szeretné, ha az EU szerepe növekedne, míg 27 százalék kevesebb szerepet szánna neki.

Eközben ami az Európai Parlamentről (EP) alkotott képet illeti, Európában a megkérdezettek egyharmadának (32 százalék) pozitív, egyötödének (21 százalék) negatív, relatív többségnek pedig semleges (43 százalék) képe van az intézményről.

Növekvő figyelem kíséri a jövő évi európai parlamenti választásokat is. Átlagban a válaszadók 41 százaléka helyesen tudta a választások időpontját (2019. május) – ez 9 százalékpontos emelkedés a 6 hónappal korábbi hasonló felméréshez képest. Magyarország a jó választ adók közül első helyen végzett, kiemelkedve a tagországok közül: a nálunk megkérdezettek 75 százaléka tudta az választások időpontját. Ez jóval jobb átlag a 2014-es európai parlamenti választásokat 6 hónappal megelőző felméréshez képest, amikor a magyar válaszadók 40 százaléka tudta, mikor tartják a választásokat.

Az európai polgárok 51 százalékát érdeklik az európai választások. Kampány-prioritásaik az elmúlt hat hónapban alakultak ki, ez alapján

a bevándorlás a legfontosabb téma a számukra (50 százalék), ezt követi a gazdaság (47 százalék), majd a fiatalok munkanélkülisége, a terrorizmus elleni harc viszont a negyedik helyre esett vissza (44 százalék).

Mindez jól mutatja, az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikai erők jól tematizálták a közelgő uniós választások tétjét, más témák egyelőre aligha kaptak szerepet a kampányban.

A magyarok számára egyre fontosabb, hogy az uniós közösség tagjai között maradjon az ország

A kutatás eredményeire reflektálva Antonio Tajani, az EP elnöke elmondta, az Egyesült Királyság kilépési feltételeinek részletei most véglegesednek. Ebben az időszakban ezek az adatok rávilágítanak, a kontinensen növekszik a megbecsülés az EU-tagság által biztosított előnyök iránt. Még sok a feladatunk. Csakis további, uniós szintű együttműködéssel és összetartással lehet az európai emberek gondjaira, kérdéseire választ adni. 

Guy Verhofstadt, az EP Brexit-koordinátora szerint pedig „a tény, hogy a megkérdezett brit állampolgárok 50 százaléka az EU-ban maradna szembetűnővé teszi a mély törésvonalat, melyet a Brexit-döntés hozott létre. És azt is, hogy fenntartható és szoros jövőbeni kapcsolatot kell kialakítanunk egy széleskörű és mélyreható szövetségi szerződés formájában. Bár minden eshetőségre fel kell készülnünk, úgy tűnik, kicsi a támogatottsága akár Nagy-Britanniában, akár a EU-ban az úgynevezett kemény Brexitnek, vagy a költséges megállapodás nélküli kilépésnek. Remélem, hogy a tárgyalások kimenete végső soron ezt fogja tükrözni.

A 2018-as Eurobarométer felmérés 2018. szeptember 8. és 26. között készült, amely során 27 474 16 évesnél idősebb embert kérdeztek meg személyesen a Kantar Public munkatársai az EU 28 tagállamában. A kutatás részletes adatai egyelőre nem érhetőek el magyarul, az alábbi linken azonban angolul a teljes adatsor megtalálható.