Setét Jenő: Nincs joguk ítélkezni felettünk!

2018. március 29. 15:46 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

A politika nevelte ilyenné a romákat, mert folyamatosan kihasználta, felhasználta és becsapta őket. Most meg siránkozunk, hogy a romák miért adják el a szavazataikat. De amikor utat ígértek nekik, abból nem lett semmi! Amikor munkahelyet ígértek, abból sem – állítja Setét Jenő roma polgárjogi aktivista. Úgy véli, biztosan lesznek visszaélések a választáson, de emiatt leginkább annak kéne szégyellnie magát, aki a legkiszolgáltatottabbak szavazatát felvásárolja. Hozzáteszi: a többségi társadalom sem áll jobban becsület dolgában.

– Orbán Viktor miniszterelnök Miskolcon arról beszélt, hogy a romák nem részei a magyar nemzetnek. A Brüsszel- és bevándorlásellenes retorikához képest ezzel immár nem egy virtuális ellenségképpel, hanem köztünk élő polgártársainkkal szemben szított hangulatot.

– Ez nem új jelenség. Orbán Viktor 2010-ben, még kormányra kerülése előtt, épp akkoriban, amikor egyébként is rendkívül éles volt a cigányellenes hangulat, azt mondta, mintegy válaszul a Jobbik hecckampányára, hogy nincs ugyan cigánybűnözés, de növekedett a cigány elkövetők száma. Azóta sem tudjuk, honnan vette az erről szóló statisztikát, hiszen alkotmányellenes a bűnelkövetők etnikai hovatartozását regisztrálni vagy nyilvántartani. Márpedig ha nincs objektíven hivatkozható adatsor, akkor ez egyszerű indulatkeltés. Arról se feledkezzünk meg, hogy már kormányfőként Orbán azt mondta, Európa legyen hálás, amiért nem osztja szét köztük a magyarországi cigányokat. Mintha a cigányság bélyeggyűjtemény lenne. Hogy jön Orbán Viktor ahhoz, hogy ilyen tárgyiasult formában beszéljen rólunk, roma emberekről? Súlyosbította a helyzetet, hogy ezt egy nemzetközi vitában próbálta érvként felhasználni. Mostani miskolci nyilatkozata csak megerősíti, hogy a romákat nem tartja a magyar nemzet integráns részének. Ha nem így lenne, eszébe sem jutna így beszélni a magyarok egy részéről, akik történetesen cigányok. Szerintem ez a legveszélyesebb folyamat. Az egyértelmű helyzet, amikor a szélsőjobb azt mondja, „pfuj, cigányok”. De alávalóbb, amikor magukat konszolidáltnak hirdető politikai szereplők kirekesztenek bennünket a nemzet, a „mi” fogalmából. Orbán Viktor Miskolcon ezt tette. Ráadásul korábbi helyi konfliktusokra játszott rá, és megfordította a szerepeket: a romákat elüldöző többségről beszélt áldozatként.

Fotó: Hernád Géza

– Balog Zoltán humánminiszter is hasonlóan beszélt a romákról, amikor tavaly azt mondta: nem tudja eldönteni, hogy erőforrásként vagy tehertételként tekintsen-e rájuk.

– Balog a határon túli magyar anyanyelvű cigányokról beszélt, de ez nem fölmentő érv. Ezek ugyanis mind-mind olyan politikai nyilatkozatok, amelyekért a civilizált világban azonnal le kellene mondani. Vajon melyik amerikai elnök mert volna az elmúlt évtizedekben olyat mondani, hogy a feketékről nem döntötték el, hogy Amerikának erőforrást vagy tehertételt jelentenek? Eszébe jutott volna bármelyiküknek elvitatni azt, hogy a feketék a nemzethez tartoznak? De számos fideszes politikus beszél így. Trócsányi László igazságügyi miniszter például, aki azt mondja, hogy a romák vannak a leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy terroristává váljanak. Szerinte ugyanis a muszlim szélsőségesek majd a körünkből toboroznak. Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője pedig arról beszélt, hogy a romák lesznek a legnagyobb vesztesei annak, ha Magyarországnak bevándorlókat kellene befogadnia, mert akkor kevesebb pénz jut az ő integrációjukra. Mintha a menekülthullám megjelenése előtt olyan elképesztő forrásokat juttattak volna roma integrációra! A legszegényebbeket fenyegetni, felhasználni őket, a körükben bevándorlóellenes indulatokat szítani a legkönnyebb.

– Ön sokat járja az országot. Mennyire csapódik le a közösségekben a menekültekkel való fenyegetés?

– Nagyon. A Fidesz a romák körében legalább olyan népszerű, mint az ország egészében. A roma többségű falvakban még népszerűbb. A romák ugyanazt a médiát fogyasztják, mint az ország lakosságának többsége. És ahogyan azokon is átment a politikai üzenet, akik életükben nem találkoztak még menekültekkel, mégis képesek voltak petíciókat, tüntető megmozdulásokat szervezni, és belemondani a kamerákba, hogy „ide ne jöjjenek migránsok”, úgy a romákra is hatott mindez. A népszavazás idején roma kisebbségi vezetők egész hada kampányolt a kormány retorikája mellett.

– Felhasználják a romákat? Aktivisták arra hívják fel a figyelmet, hogy vannak olyan választókerületek, ahol például tizenkét roma jelölt van tizenkét különböző párt színeiben.

– Ezt nem tudom megválaszolni. Az biztos, hogy sokan megpróbáltak jelöltté válni, de nem sikerült az induláshoz szükséges ötszáz aláírást megszerezniük.

– Ugyanezek az aktivisták a nagy valószínűséggel kamupártokhoz tartozó roma jelöltekkel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy a választási csalások miatt induló vizsgálatok nyomán épp a romák fognak börtönbe kerülni.

– Ebben igazuk lehet. Már 2014-ben is leginkább a roma pártokra égett rá a kamutevékenység stigmája. De vajon mennyivel gusztusosabb Lévai Katalin és a többi nem roma szereplő bizniszpártja? Tényleg vannak kis pártok, valódi, elszánt roma pártok, amelyek megunták, hogy a nem roma pártok folyamatosan kiszorítják őket. Ezt magam is átéltem, mert amikor bíráltam valamelyik nagy pártot, azt a választ kaptam, hogy „Ha nem tetszik, csinálj egy cigánypártot!”

– A két, országos listát állítani tudó cigánypárt, a Magyarországi Cigány Párt és az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt ilyen jellegű csalódottságból alakult?

– Azt gondolom, igen. Sokszor vizsgáltam, hogy vajon mi az oka a roma etnikai pártok szerveződésének. Biztos, hogy motiváló erő a határon túli magyar pártok, az RMDSZ, az MKP, a Híd sikere. Fontos összetevője a folyamatnak, hogy a romák kiszorulnak a pártokból. Az MSZP például a nekik majdnem húsz éve dolgozó Teleki Lászlót teljesen esélytelen helyre tette az országos listán. Vagyis ha az MSZP bejut a parlamentbe, akkor nagy valószínűséggel nem lesz a sorai közt roma identitású képviselő. Pedig Teleki százötvenszer szólalt fel ebben a ciklusban. Én azt szorgalmaztam volna, hogy ő legyen a következő parlament egyik alelnöke. Ha a büntetett előéletű, szélsőjobbos Sneider Tamás alelnök lehetett, akkor talán egy baloldali roma politikus is az lehetne.

– A Fidesz és a Momentum viszont befutó helyen szerepeltet roma jelöltet.

– Nagy kérdés, hogy a Momentum átlépi-e a bejutási küszöböt. A választás fenekestül felforgatott bolondokháza, ahol minden megtörténhet.

Fotó: Hernád Géza

– Ebben a bolondokházában tud Farkas Flórián rendet teremteni? Nagy hatással van a közösségekre?

– A Fidesznek van erős befolyása az egész országra.

– De Farkas Flóriánnak lehet valamilyen titka, hiszen nincs az a botrány, amit ne élne túl.

– Fogalmunk sincs, mit tudhat. Farkas Flórián politikai tevékenysége az ízlésem ellen való. Ugyanakkor nem vitatható, hogy a roma politikai szereplők közül ő kötötte a legjobb megállapodásokat. És soha nem csak magának kért mandátumot. A települési önkormányzatokba, a megyei önkormányzatokba is mindig bejuttatta a Lungo Drom tagjait. Ezért lehetnek ott a romák a Fidesz struktúrájában, a megyei választmányokban, a helyi tagszervezetekben. Viszont a baloldallal mindig rossz politikai alkukat kötöttek a roma szereplők. Hiszen jobbára egyetlen személyről szólt a megállapodás, arról, aki megkötötte. A nagy roma politikai konglomerátumok pedig leginkább arra kapnak felhatalmazást és muníciót nem roma pártgazdáiktól, hogy egymást legyőzzék a roma önkormányzati választásokon. Bármilyen fájó kimondani, Farkas Flórián mindig jobb alkukat kötött.

– Mondják, hogy a Lungo Drom szavazatokat vásárol. Ön találkozott olyan kísérlettel, hogy néhány zsák krumplival, élelmiszerrel próbálják a romák szavazatait megszerezni?

– Szerintem másképp kell föltenni ezt a kérdést. Igen, valóban az az egyetlen út ahhoz, hogy a romák öntudatos állampolgárok legyenek, ha nem hagyják magukat megvásárolni. De a helyi önkormányzati és európai választásokkal együtt eddig összesen 21 választáson ígérték meg a legszegényebb embereknek, hogy a helyzetük meg fog változni. Azt az embert, aki egy cigánytelepen lakik, ahol nincs közmű, nincs aszfaltozott út, átverték a jobb- és a baloldali politikusok egyaránt. A roma politikusok is. Szerintem az ilyen ember már csak azt tekinti a választáson való részvételből kézzel fogható eredménynek, ha valaki letesz kétezer forintot az asztalára. A politika nevelte ilyenné a roma tömegeket, mert folyamatosan kihasználta, felhasználta és becsapta őket. Most meg siránkozunk, hogy a romák miért adják el a szavazataikat. De amikor utat ígértek, abból nem lett semmi! Amikor munkahelyet ígértek, abból sem lett semmi. Nem gondolom, hogy bárkinek joga volna a romák felett ítélkezni. Nem áll jobban becsület kérdésében a magyar társadalom egésze sem. Nézze meg, hogy meg vannak rettenve a közalkalmazottak! Vagy ahogy a nyugdíjasok néhány Erzsébet-utalványért eladják a voksaikat. Lát olyan társadalmi csoportot az időnként fellángoló diákmozgalmakon kívül, amelyik ne lenne megijedve? Ez a diktatúrák, féldiktatúrák jellemzője. Az emberek elmennek dolgozni, a munkaidő véget ér négykor, befizetik az óvodában az ebédet, megcsinálják a nagybevásárlást, kész, ennyi, nem érdekli őket más. Biztos, hogy lesznek visszaélések a választáson. De annak kéne a leginkább szégyellnie magát, aki a legkiszolgáltatottabbak szavazatát felvásárolja.

– Lát esélyt arra, hogy a cigánypártok a Lungo Drom konkurenciájává váljanak?

– Harmadjára kérdez a Lungo Dromról, és most is csak azt tudom mondani, hogy a romák felemelkedésének, integrációjának záloga a többségi politikai elit. Ezt az országot ugyanis soha nem kormányozta a Lungo Drom. Bal- és jobboldali pártok ülnek a parlamentben, ők kormányoznak, ők hoznak jogszabályokat. A Lungo Dromnak is megvannak a politikai mulasztásai, csak ne keverjük össze a szerepeket!

– A kérdésem azzal függ össze, hogy megnőtt az utóbbi években a roma pártok száma.

– Ez annak a jele, még ha most rosszul és gyengén fognak is szerepelni, hogy a romák bejelentették az igényüket a politikai döntésekben való részvételre. Sokan bírálják az etnikai pártok létrejöttét, azt mondják, ez veszélyes folyamat. Koncepcionálisan igazuk van ugyan, de összességében nincs. Magyarországon bárkinek joga van pártot alapítani. Ha a határon túli magyar politikai törekvések ennyire sikeresek voltak az elmúlt harminc évben, akkor nem csoda, hogy ennek hatása megérinti a hazai roma közösségeket is. De lehetetlen egy roma pártot önállóan a parlamentbe juttatni. Egész egyszerűen nem vagyunk elegendően ehhez, hiába alkotják a romák az ország legnagyobb nemzetiségét. Nagyjából félmillió szavazókorú roma lakos van. Tételezzük föl, hogy ezek fele el is megy szavazni. Akkor épp elérik a parlamenti küszöböt. De a 250 ezer cigány ember nem egy irányba szavazna, hiszen a romák is sokféle világlátásúak, konzervatívok, baloldaliak, liberálisok. Szerintem az lenne a normális, ha a romák az aktivitásuk és meggyőződésük alapján reprezentációhoz jutnának a különböző nem roma pártokban. Vagyis ugyanannyi esélye lenne kibontakozni egy baloldali romának egy baloldali pártban, mint egy konzervatív meggyőződésűnek egy konzervatív pártban. Most viszont csak szidjuk a Fideszt, és azt firtatjuk, miért nem engedi el roma szövetségesének kezét, akit folyamatos botrányai ellenére is a pártelit sok más tagjánál előkelőbb helyre tesz a listáján. Ami pedig a demokratikus pártokat illeti: a kilencvenes években még gyakorlat volt, hogy a roma értelmiség különböző műhelyeivel véleményeztették a programjukat. De most még a programjaik előkészítésébe sem vontak be roma értelmiségieket.

– A Karácsony Gergely-féle árnyékkormányban két miniszteri posztot is roma értelmiségi kapott.

– Hegyesiné Orsós Éva tekintélyes szociálpolitikus, Daróczi Gábor pedig még az ellenfelei által is elismert oktatási szakpolitikus. Ez akkor is helyes döntés, ha kevés esély van arra, hogy az MSZP kormányra kerüljön. Ám üzenetértékű, fontos lépés, aminek nagyon örülök. Bár ebből még nem lesz parlamenti mandátum, és nem kompenzálja Teleki László lehagyását a befutó helyekről. Mégiscsak az lesz a helyzet, hogy a Fidesz beviszi Farkas Flóriánt, és még valakit, Járóka Lívia a kormánypárt színeiben ül az Európai Parlamentben, a dicső baloldal pedig ehhez képest kieső helyre teszi Telekit. Ha tetszik, ha nem, ezzel is üzen a baloldal a romáknak.