Semmi meglepetés: Áder újrázhat
– Életem egyik legkitüntetettebb helyzete ez, nincs esélyem, bár, ha egy hipnotizőri tanfolyamra bejelentkeztem volna, és megdelejeztem volna a kormánypárti képviselőket, akkor talán – poénkodik újságíróknak Majtényi László a parlament folyosóján. Újságírók előtt lekordonozták a folyosót. Nehogy Áder Jánost kellemetlen helyzetbe hozzák? Közelben van az irodája, kormányőrök strázsálnak az ajtónál. Népes had kíséri Majtényit: Hiller István MSZP választmányi elnök, Iványi Gábor lelkész, Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom ügyvezetője, Gulyás Balázs az internetadó elleni tüntetés egyik szervezője, civil aktivisták. De itt van Mellár Tamás közgazdász, Bíró András emberi jogi aktivista is.
Nemsokára Áder János is megjelenik, a feleségével. Az újságírók fogadásokat kötnek, hogy nyilatkozik-e. A többség azt mondja, nem fog. Nekik lesz igazuk: jó napot kívánok, mondja az államfő, és meg sem áll a kameratűzben.
Jöttére mindenkit felállít a parlament elnöke. Kövér László felolvassa Majtényi életrajzát, aztán neki adja meg a szót.
Fotó: Bazánth Ivola
Göncz és Sólyom a minta
– Elnöki programom egyetlen mondatban is összegezhető: legyünk bármilyen meggyőződésen, legyünk bármelyik párt szavazói, mindannyiunknak jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni! Az emberek szeszélyesek, ezért az emberek uralma alatt kiszámíthatatlanabb az életünk annál, mint amikor intézmények kormányoznak – mondja a pulpituson az ellenzék államfőjelöltje. Előtte azért üdvözli többek között az Országyűlésből kitiltott újságírókat is.
Azt mondja, a demokratikus nyilvánosság teljes érvényesülésével szabad tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választóknak lehetőségük legyen leváltani a hatalom gyakorlóit. Szerinte a szegénység elviselhetetlen, a korrupció maga alá gyűrte az államot.
– Mielőbb vissza kellene térnünk a parlamenti demokráciához – mondja Majtényi, aki szabad és szolidárisabb Magyarországot szeretne.
– Jogunkat nem az államtól kaptuk, azért illetnek meg minket, mert embernek születtünk – mondja. Úgy véli, csak az a jó menekültpolitika, amely az emberségen alapul.
– Minden közviszály a zsarnokság előszobája. Mintha mostanában másoknak is eszükbe jutna Machiavelli híres tanácsa „A bölcs fejedelemnek, ha erre alkalma nyílik, ravaszul valamilyen ellenséget kell szereznie, úgy, hogy azzal végezvén, hatalma növekedjék." Ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig Te magad leszel az ellenség – fogalmaz.
Szerinte az országok csak békében fejlődnek. A belviszály háborús pszichózist állandósít, ez pedig minden fejlődés legfőbb gátja, mondja, aztán arról beszél: „le kell végre zárnunk a történelmi- és a modern Magyarország hívei között dúló több mint száz éves viszályt, melynek száz éve még súlyos tétje volt, de a konfliktus alapja mára teljesen megszűnt. A vita kihűlt, és ezt az újabb kiegyezést lélekben elő is segíti, hogy a nemzeti együttműködés rendszere mindkét felet megcsalta”.
– Én, ha a társadalmi békére gondolok, rendszerint egyetértve, mindig Babits Mihály szép márciusi verse jár a fejemben: „Ó béke! béke!/ legyen béke már!/ Legyen vége már!” – mondja.
Mint fogalmaz, Göncz Árpád és Sólyom László államfői mintáját tartja magáénak. Előbbi kíváncsiságát, utóbbi normakövetését, védelmét mondja fontosnak.
Azt mondja, nem lenne hálás az őt megválasztó pártoknak, hanem az alkotmányosságot védené. Nem lenne odafagyott mosolyú köszönőember, sem néma Szfinx – fogalmaz, utalva a korébbi elnökökre, Schmitt Pálra és Áder Jánosra.
Szerinte az alkotmányosság védelmében unortodox megoldásra van szükség.
„Két ilyen eszközhöz is fordulnék. Az egyik az elnök szinte korlátlan beszédjoga, amelyre valószínűleg sokan csak rálegyintenének. Ne tegyék! Hat év ombudsmani szolgálattal a hátam mögött, jól tudom, mit beszélek. Tudom, hogy a meggyőző és helyes érvelés előtt sokszor az államhatalom vaspántos, nehéz kapui is megnyílnak. Az igazságról szóló beszéd soha nem teljesen erőtlen. Legalábbis a 17. században még úgy tartották, hogy az igazság nyílt vitában nem szenvedhet vereséget a hamisságtól. A másik, eddig ki nem használt lehetőség az, hogy az elnöknek korlátlanul joga van az Országgyűléshez törvénytervezeteket benyújtani. Ezt a lehetőséget is ki kívánom használni, sőt akár rendszeressé is tenném. Az Országgyűlés, miközben nem köteles a javaslatokat elfogadni, de megtárgyalni viszont igen” – fogalmaz.
– Helyre kell állítani a köztársaságot. Olyan alkotmányra van szükség, amelyet népszavazás erősít meg – mondja.
Magyar érdekek szószólója
Áder János összegez. Azt mondja, kevés a rendelkezésére álló 15 perc. Mégis belevág. Azt mondja, az elmúlt öt év megerősítette abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt. A tapasztaltakból példaként említ egy kis faluban elért munkanélküliség-felszámolást, hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket.
Fotó: Bazánth Ivola
Azt mondja, 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Ezt tartaná most is. Külpol sikereket említ. Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben tárgyalt, felvetette az 1944-45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést. Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje. A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – mondja, és hozzáteszi: néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.
Beszél kedvenc témájáról a környezetvédelemről is. Úgy véli, a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség, a kormányzati felelőtlenség.
– Szomorú volt szembesülnöm a rövidtávú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményeivel – mondja.
Szerinte az elmúlt 50 évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során, valamint azt is, hogy nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. Erről, mondja, beszélt Ferenc pápával is.
131-44, illetve 131-39
Fotó: Bazánth Ivola Lepecsételt faurnát hoznak a teremszolgák. Titkos szavazás kezdődik. Újságírókat nem engednek a folyosókra. Jó egy óra után végül megvan az eredmény: 175-en szavaztak, ebből 131 voksot kapott Áder, 44-et Majtényi. Három szavazat kellett volna, hogy a fideszes jelölt megkapja a kétharmadnyi támogatást. Nem sikerült. Második körben végül Áder János megkapta a jogszabályok szerint szükséges, feles többséget. 170 képviselő adta le a voksát, Áderre 131, Majtényire 39 szavazat érkezett. (A Jobbike gyáltalán nem, a DK-sok a második körben nem szavaztak.)
Majtényi gratulált
A válsztás utáni rövid sajtótájékoztatón Majtényi László elmondta, hogy Gratulált Áder Jánosnak és a az elsőnél sikeresebb második ciklust kívánt neki. Mint mondta, egyáltalán nem csalódott, sikeres volt a jelöltsége, legaább az ellenzéket össze tudta hozni.
