Totális propaganda – Semjén Zsolt óvodásokat oktatott a tanévnyitón arról, hogy nálunk nem lett mecset vagy pláza a templomokból

Elképesztő mennyiségű közpénzt fordít a kormány az egyházi oktatásra, ami miatt meg is nőtt az oda járók diákok száma. A kormány igyekszik sikerként beállítani, hogy az állami oktatásból oda menekítik gyermekeiket a szülők.

2019. szeptember 2., 15:25

Szerző:

Nem maradt el idén sem a kormányzati propaganda a tanévnyitó-dömpingen, hétfőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta be az óvodásokat, kisiskolásokat és gimnazistákat a Fidesz-KDNP-világba:

Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával

– mondta az MTI tudósítása szerint Semjén Zsolt Kapuváron, a Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitó ünnepségén.

Amennyiben lehántjuk a propagandát, a miniszterelnök-helyettes leghangsúlyosabb mondata mégis az volt, hogy Magyarországon az egyházi fenntartású közoktatási intézmények és a bennük tanuló gyermekek száma is a kétszeresére nőtt 2010-hez képest. Jelenleg Magyarországon 1067 egyházi közoktatási intézmény van, amelyekbe mintegy 220 ezer gyermek jár.

Bár lehet Semjén más látszatot szeretne kelteni, de az egyházi iskolák számának növekedése csak közvetetten az egyházak állami támogatása miatt, sokkal inkább az Orbán-kormány közoktatási területen véghez vitt aránytalan átalakításai miatt öltött ekkora mértéket.

  • az egyházi iskolás diákokra négyszer több állami támogatás jut, mint az állami iskolák diákjaira
  • nincs kötelező állami tankönyv
  • sokkal több lehet a tantervi eltérés
  • külön felvételiztethetnek, jobban válogathatnak a diákok között

Az egyházi iskolák tehát sokkal inkább annak köszönhetik népszerűségüket, hogy a fentebbi előnyöket élvezik, mintsem az, hogy a keresztény egyházi oktatás iránti érdeklődés tört volna előre. Árulkodó adat például, hogy a KSH felmérése szerint is elképesztő mértékben csökken a magukat kereszténynek vallók száma.

Míg 2001-ben a lakosság 74,5 százaléka vallotta magát valamelyik keresztény egyház követőjének, ez 2011-re nagyot zuhant, 54,2 százalékra. A 2016-os mikrocenzus során a KSH nem vizsgálta a lakosság vallási eloszlását. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem fogadta el a méréseket valós eredményként.

Nemzeti tanévnyitó Sárváron Kisdiák könnyezik a 2019-es Nemzeti tanévnyitó Sárváron, ahol Kásler Miklós miniszter mondott beszédet. (Semjén Zsolt nem volt ezen a rendezvényen)
Fotó: MTI/Varga György

Költségvetési oldalról megközelítve kiemelendő Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetőjének munkája, aki évek óta vizsgálja az egyházi és állami oktatás költségvetését. Megállapította, hogy míg az egyházi iskolába járó diákokra fejenként 200 ezer forint működési költségekre fordítható támogatás jutott, az állami iskolák tanulóira 55 ezer, vagyis előbbinek csupán a 27 százaléka.

A kormány külön forrásokat biztosít a magánvagyonnak számító egyházi iskolai ingatlanok felújításaira és építésére. Csak az előttünk álló években 67 milliárd forintot fog fordítani az állam katolikus bölcsődék és óvodák építésére – ezt Soltész Miklós jelentette be idén márciusban, és szakértői összefoglaló szerint is minden évben több tízmilliárdot oszt szét a kormány az egyházak között hasonló célokkal.

Bár a kormány tételesen nem cáfolta, de az Indexnek azt válaszolta, hogy nem jut több forrás az egyházi iskolák diákjaira, mint az államiban tanulókra.

A közoktatás kormányzati leépítése, illetve az egyházi iskoláknak juttatott kedvezmények együttesen eredményezték azt, hogy azok a szülők, akik nem szerették volna, hogy gyerekeik az erősen központosított, igazgatói jogköröktől megfosztott, egyentankönyvesített állami iskolába járjanak,

maguk járták ki, hogy az önkormányzati iskolákat valamelyik egyház vegye át.

A folyamat 2012-2013-ban volt a legerősebb, de azóta is számos egyházi iskola jött létre, hogy összefogja az állami iskolák menekültjeit.

Mindezek fényében érdekes az a tény, hogy Semjén egy olyan iskolában mondott beszédet, amely most kezdte meg első tanévét. Ugyanis a szülők, a tantestület, a kapuvári önkormányzat, a tankerületi központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, hogy az állami fenntartású Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium beleolvadjon a Páli Szent Vince katolikus iskolaközpontba.

 

A szabadság a püspöknél ér véget

A hétfői egyházi tanévnyitón beszédet Veres András győri megyéspüspök is, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, aki szerint

a keresztény-katolikus nevelés egyik lényegi sajátossága, hogy ne csak tudásra, hanem igazi bölcsességre tegyenek szert a tanulók, mert a bölcs emberre az is jellemző, hogy tudja, honnan indult, hová tart és hová érkezhet meg.

Esterházy-emlékünnepség Budapesten
Fotó: MTI/Mónus Márton

Veres Péter egyébként épp a nyáron azzal került a hírekbe, hogy a szülői és helyi vallási közösség tiltakozása ellenére leváltotta a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont igazgatóját, Kiss Zoltánt.

Sajtóértesülések szerint Veres a egyházmegyei teljhatalmát az iskolai javak megszerzésére használta fel: mivel az iskolát működtető alapítvány a nyáron nem adta át az intézmény tulajdonjogát az egyházmegyének, ezért az igazgató leváltása volt a figyelmeztetés – utóbbiról a VálaszOnline számolt be.

Mivel a püspök az egyházmegye teljhatalmú ura, az egyházi iskolákkal kapcsolatos döntésekbe a szülőknek és az érintetteknek nincs jogorvoslati lehetősége.

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.