Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Segítőháló a szorongás ellen – Online beszélgetések is védhetik egészségünket a koronavírus-járvány idején

2020. március 30. 14:00 - szerző: Barát József

Az interneten ingyenes lelki tanácsadó szolgálat indult mindazoknak, akiknek segítségre van szükségük a koronavírus fenyegetése idején. A COVID-19 vírusa ugyanis nemcsak egészségügyi és gazdasági válságot okozott, hanem szellemi, lelki krízist is kiválthat. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is harmincpontos dokumentumban részletezte ajánlásait a mentális egészség megőrzésére. A legfontosabb: akiknek hiányoznak a kapcsolatai, azokat várja a Segítőháló honlap. Ahogy a Covid-19 menüpont alatt olvashatjuk: „Szeretettel várunk mindenkit, aki elbizonytalanodott, fél, szorong vagy egyéb nehézségei vannak a jelenlegi élethelyzetében.”

Koncz Orsolya mentálhigiénés szakember régi terve volt, hogy közös internetes felületet hozzon létre a segítő és fejlesztő szakembereknek, végül tavaly év végén találta meg informatikai partnereit. Kollégái csak néhány hete kezdtek regisztrálni az oldalon, ám a koronavírus egy csapásra megváltoztatta az ő életüket és a webes felület sorsát is. A segítő szakemberek a járvány terjedésének első percétől kezdve gyorsuló ütemben veszítik el munkájuk, megélhetésük alapvető formáit: nem tudnak személyes konzultációt folytatni, csoportos foglalkozásokat tartani. Miközben saját bőrükön is megérezték a jelenlegi helyzet nehézségeit, felismerték: ilyenkor akár ingyen is segíteniük kell másoknak.

– Most az eddiginél sokkal nagyobb szükség van és lesz ránk, hiszen a szorongás, az egzisztenciális elbizonytalanodás, az izoláció és általában az életünk rendkívül gyors és alapvető átrendeződése új megküzdési módokat kíván tőlünk – mondja Orsolya, a Segítőháló szervezője. Mint kifejti, szakmai közösségük napról napra bővül, pszichológusok, klinikai szakpszichológusok, mentálhigiénés segítők, coachok várják azokat, akik segítségért fordulnak hozzájuk, és már három online támogató csoportot is kínálnak. Abból indulnak ki, hogy lelki egészségünket leginkább az emberi kapcsolataink hálójában vagyunk képesek megőrizni, és minden ilyen – most jobb híján online – kezdeményezés gyógyító erejű lehet.

– Én úgy éreztem, hogy most kötelességem segíteni, hiszen látom magam körül, hogy az embereket ez a helyzet nagyon megviseli. Azokat is, akik teljesen egészségesek. Most különösen fontos, hogy mindenkinek legyen kihez fordulnia, aki úgy érzi, segítségre van szüksége, és szeretné megosztani valakivel az érzéseit, a félelmeit.

Ezt válaszolta Illés Zsófia pszichológus, viselkedéselemző arra a kérdésre, hogy miért vállalkozott az ingyenes segítségnyújtásra. Mint mondja, most mindnyájan olyan helyzetbe kerültünk, amire egyikünk sem készült fel. Távoli katasztrófákról szóló híradásokkal persze találkoztunk, létező jelenség a klímaszorongás is, de a járvány fenyegetése valami egészen más. Ez a krízis kiszakítja az embert megszokott stratégiáiból.

– Stresszhelyzetben két alapvető reakciónk van – fejtegeti Zsófia –: küzdünk vagy menekülőre fogjuk. Most azonban egyik lehetőség sem áll rendelkezésünkre, ez bizonytalanságot és kapkodást válthat ki, szorongáshoz vezet. Ebben a helyzetben már az is sokat segíthet, ha valaki végighallgatja az embert és jól kérdez.

– Ilyenkor arra érdemes fókuszálni, hogyan segíthetjük a hozzánk forduló ember alkalmazkodását – folytatja a pszichológus. – Kiaknázhatjuk például azt a lehetőséget, hogy kiderüljön: az otthoni munkának, a home office-nak milyen pozitív hatásai lehetnek. Az emberek megérezhetik, hogyan erősíti meg őket a mostani próbatétel, hogyan szolgálhatja fejlődésüket, ha megküzdenek egy ilyen nehéz helyzettel.

Illés Zsófia úgy tapasztalja, sokakat már az is megnyugtat, ha a figyelmüket ráirányítják, hogy ők maguk milyen sokat tehetnek, amikor ügyelnek a személyes higiéniára, tisztán tartják környezetüket, bevásárláskor is távolságot tartanak másoktól. Tehát befolyásolhatják saját sorsukat.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO lelki egészség megőrzéséről szóló irányelvei között akadnak meglepő ajánlások is. Például hogy korlátozzuk azoknak a híradásoknak a fogyasztására szánt időt, amelyek aggodalommal töltenek el, felzaklatnak. Érdemes a nap meghatározott időpontjában tájékozódni, de mindenképpen óvakodni kell az álhírektől. Csak megbízható, lehetőleg hivatalos forrásokból származó információknak adjunk hitelt. Keressük meg, sőt terjesszük az együttműködésről, a védekezés eredményeiről szóló történeteket is. Ismerjük el az egészségügy munkatársainak előfeszítéseit és fejezzük ki elismerésünket irántuk.

Az időseknek külön tanácsok szólnak. Például az, hogy legalább kétheti gyógyszeradagjuk mindig álljon rendelkezésre, keressék meg azokat, akiktől szükség esetén segítséget kérhetnek, ha ennivalóra, gyógyszerre van szükségük, vagy akár taxit kell hívni. Ragaszkodjanak napi elfoglaltságaikhoz, hobbijukhoz és társadalmi kapcsolatrendszerükhöz. Mindegy, hogy telefonon, e-mailben, a közösségi hálón, de mindig legyen kihez fordulniuk. És persze nemcsak a praktikus segítség fontos, hanem az is, hogy mindenki megtalálja azt, akinek elmondhatja, ha valami aggasztja. Mostantól ebben is segíthet a Segítőháló.hu oldal.

Hámor Éva mentálhigiénés szakember, családterapeuta, a járvánnyal kapcsolatos online támogató csoport vezetőjének is felszabadult a munkaideje, hiszen páciensei közül sokan félnek a megélhetési nehézségektől: csökkent a fizetőképes kereslet. Közben persze sokakra éppen most szakad rá a magány, most érzik úgy, hogy válságba jutottak. – A mostani helyzetet a kontrollvesztés teszi különlegesen nehézzé – összegez a szakember. – Sokakat zavar, hogy fogalmuk sincs, mi lesz velük. Nem a távoli jövőben, hanem a közeli hónapokban, hetekben. Esetleg azt sem tudják, mit fognak enni holnap, mert nem szálltak be a felhalmozásba, nem is lett volna rá pénzük. Nem tudják, hogy biztonságos-e kimenniük az utcára, vagy ki segít nekik, ha rászorulnak.

Hámor Évát azonban sokkal konkrétabb, nagyon nehezen megválaszolható kérdéssel is megkeresték már. Valaki azt kérdezte tőle, hogyan látogassa, hogyan gondozza 95 éves édesanyját. Ha odamegy segíteni, nem fogja-e megfertőzni? Jelentkeztek már olyan szülők, akiknek a gyerekei külföldön élnek. Interneten, Skype-on tudják tartani a kapcsolatot, de Skype-on nem lehet bevásárolni. A szakember biztos benne, társaival együtt már azzal is sokat segíthet, ha végighallgat olyan embereket, akiket nem hallgatnak meg mások. Ilyen emberek között vannak persze hipochonderek, képzelt betegek is, akik minden egyes betegségtünetet, amit olvastak valahol, azonnal éreznek magukon. Nagy szakmai próbatétel lesz, amikor olyan ember telefonál, aki valóban koronavírus-fertőzött, és neki kell segíteni abban, hogy szembenézzen a helyzetével.

A lelki egészség megőrzéséről szóló WHO-irányelvek közül egy tucatnyi az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi vezetőknek szól. A világszervezet arra figyelmezteti az orvosokat és ápolókat, hogy ami rájuk vár, az hosszútávfutás. Ha végig akarják csinálni, saját magukról is gondoskodniuk kell. Olyan életritmust kell kialakítaniuk, hogy legyen módjuk pihenésre, táplálkozásra, lehetőleg a mozgásra is. Kerüljék a stresszoldás hosszú távon romboló formáit: a dohányzást, az alkohol és a kábítószer fogyasztást. És főleg: őrizzék meg családi és társadalmi kapcsolataikat. Ez persze most nagyon nehéz, hiszen sokan szándékosan távol maradnak szeretteiktől és barátaiktól, hogy ne fertőzzék meg őket. Még nehezebben viselhető helyzet, ha a félelem saját környezetüket fordítja ellenük, ilyenkor kollégáik jelenthetnek támogató közeget.

A járvány próbatétele még valószínűleg hosszú hónapokig tart majd, így az egészségügyben nem a rövidtávú krízismenedzsment lépéseire van szükség, hanem stabil és megbízható erőforrás-gazdálkodásra. Valószínűleg érdemes rotálni a stábokat a kimerítő, stresszes feladatok és a nyugodtabb munkakörök között, érdemes párokat kialakítani, a kezdőket tapasztalt munkatársak mellé beosztani. Különösen fontos, hogy a folyamatos feszültség körülményei között az egészségügyi dolgozóknak is rendelkezésére álljon pszichoszociális támogatás mentális egészségük megőrzésének érdekében. Szükségük lehet személyiségüket megerősítő egyfajta elsősegélyre is. Pontosan ezt kínálja Kaló Attila rendszerterapeuta, mediátor a Segítőháló honlapon.

– Segítő szakemberként a kialakult járványügyi helyzetben az elemi szolidaritás követelményének tartom, hogy olyan kollégáink mellé álljunk, akik a frontvonalba kerültek – mondja Attila, aki ingyenes konzultációt kínál az egészségügyieknek. Szupervíziót, amely a szakmai személyiségfejlesztés folyamata, a munkáját végző ember támogatásának módszere. Ez még a mostani krízishelyzetben is több alkalmat vesz igénybe – magyarázza a terapeuta.

Kaló Attila

A kiégés megelőzése érdekében ő maga is lehetővé teszi, hogy legyen kivel megbeszélni a hivatásbeli feszültségeket, azokat a nehéz helyzeteket, amelyek nyomasztják az orvosokat, ápolókat. Ilyenkor közösen lehet elgondolkodni azon, milyen minták lehetnek hasznosak, milyen készségek gyakorlása segíthet a hirtelen adódó dilemmák megoldásában, a stresszoldásban. E munkának kiemelkedő szerepe lehet abban, hogy a szintén felfokozott állapotban dolgozó munkatársak között a segítő szakemberek megőrizhessék lelki, érzelmi stabilitásukat. Ezt sokféle stratégia szolgálhatja, például relaxációs, konfliktusmegoldási, stresszoldási technikák, vagy olyan kommunikáció, amely lehetőséget ad arra, hogy gyakran feszült, érzelmekkel, indulatokkal teli helyzetben is képesek legyenek együttműködő párbeszédet folytatni.

gettyimages-528840937
Fotó: Gary Waters

Az Egészségügyi Világszervezet mentális egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlásai közül az egyik legfontosabb, hogy miközben magunkat védjük, másokat is támogassunk. Az ilyen munka megerősíti azt a társadalmi hálózatot, amely ellenállhat a járvány pusztításának. Illés Zsófia erről azt mondta: ha másokon segítek, az kicsit segíti saját félelmem leküzdését is. Ha mindnyájan arra koncentrálunk, hogy empatikusak, együttérzők maradjunk, az saját szorongásainkat is feloldja.

A Segítőhálóhoz egyre több szakember csatlakozik, lapzártakor már a munkatársak között volt Falus Ferenc volt tisztifőorvos is. Ezekben a napokban, amikor legfeljebb elnyújthatjuk az időt, amíg a járvány tömegessé válik, de elkerülni nem tudjuk, egyik legfontosabb reményünk alighanem éppen az lehet, hogy újabb és újabb segítőhálók jönnek létre. A hálók hálózatából pedig olyan közös erő jöhet létre, amelyet érdemes megőrizni a járvány utáni időre is.