Se a megvásárolt német tankokért, se a francia helikopterekért nem kap befektetéseket Magyarország

2019. január 21. 13:25 - szerző: 168 Óra

Igaz, a Gripeneekért se nagyon kaptunk, hiába szerződött így az állam. Vajon megéri így az évtized katonai beszerzése?

Nincs szó ellentételezésről abban a tankok és önjáró lövegek vásárlásáról szóló szerződésben, amelyet Magyarország kötött a német fegyvergyártóval, a Krauss-Maffei Wegmann-nal (KMW) - tudta meg a Népszava a Honvédelmi Minisztériumtól (HM). Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanis arról állapodott meg december közepén Frank Haun KMW-vezérigazgatóval, hogy Magyarország 44 új és kiképzési célból 12 használt Leopard 2A7-es tankot, valamint 24 PZH önjáró löveget vásárol.

A beszerzés fontosságát az adja, hogy Magyarországnak jelenleg nincs mobilizált tüzérsége, továbbá csak a szovjet korszakból megörökölt, elavult T-72-es harckocsikkal rendelkezik.

Bár arról egyelőre nem tudni, mennyi fizet a magyar állam a német páncélosokért, a Népszava rámutat, rendszerváltás utáni eddigi legnagyobb volumenű fegyverbeszerzése, a Svédországban gyártott Gripen vadászgépek bérlése, majd lízingelése kapcsán az akkori magyar kormányok olyan szerződéseket kötöttek a brit-svéd tulajdonú gyártóval, a BAS-Saab konszernnel, hogy a cégóriás a bérleti díj 110 százalékát ellentételezik befektetésekkel, valamint a svédországi magyar exporton keresztül.

Az újonnan gyártott 14 darab Gripen bérlésére 2001-ben kötött tízéves bérleti szerződést az első Orbán-kormány, 108 milliárd forintért. A szerződést a Medgyessy-kormány módosította 2003-ban, csaknem a dupláját, 210 milliárd forintot fizettünk a már bombavető és légi utántöltő képességgel is ellátott vadászgépekért, de immár lízingszerződés keretében. Azaz bizonyos idő után a 2006-tól szolgálatba álló Gripenek a magyar állam tulajdonába kerülnek.

De milyen ellentételezést adott a brit-svéd hadiipari cég? Gazdasági szakértők szerint a magyarországi svéd beruházások a vadászgép-vásárlással is megvalósultak volna. Jó példa erre a svéd Eletrolux cég, amely miután 2004-ben bezárta svédországi hűtőgép-gyárát, Magyarországon nyitotta újra azt.

Ebben azonban jóval nagyobb szerepet játszhatott, hogy 2004-ben hazánk az Európai Unió tagja lett, továbbá jóval alacsonyabb volt a bérszínvonal a svédországinál.

A HM egyébként nem árulta el a közelmúltban bejelentett katonai helikoptervásárlások részleteit sem, de szinte bizonyos, hogy a két tenderen nyertes, francia-német tulajdonoú Airbus sem vállalt ellentételezést a vásárlásért cserébe. Mint beszámultunk róla, a Honvédség egyrészt 20 darab új könnyű, többcélú Airbus H145M típusú (kiképzésre, felderítésre, mentésre, tűztámogatásra is alkalmas), továbbá 16 darab Airbus H225M típusú (főleg szállításra, mentésre használható) helikoptert vásárol. A beszerzés értéke nagyjából 100 milliárd forint lehet.