Schmidt Mária csodát akart a Pruck-plakát vizsgálatától és nem tetszett neki, hogy az elmaradt

2017. december 9. 21:37 - szerző: Ágoston Zoltán

Horváth Miklós a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt erről, ő az a történész, aki az 1956-os emlékév egyik szakértője volt, és akit Schmidt Mária és az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány több munkatársa is bűnbaknak kiáltott ki, miután kiderült, hogy az emlékévre készített falfestményeken nem Dózsa László színész, hanem minden valószínűség szerint Pruck Pált lehet látni.

Schmidt Mária (középen) és Dózsa László. Ragaszkodik a hazugsághoz
Fotó: 1956-os emlékév/Facebook/Ngy Márton

A NER kisstílűségének minden ismertetőjegyét magán viselő ügy arról szól, hogy az 1956-os emlékév hivatalos megünneplésének részeként Budapesten több tűzfalra és házfalra felfestették a forradalom szabadságharcosait névvel, születési és halálozási dátummal. Az egyik ilyen falfestményen a forradalom névtelen hősének, a „pesti srácnak” a megtestesítőjeként Pruck Pál szerepel, csakhogy hivatalosan Dózsa László nevét írták rá. Dózsa László gyakorlatilag maga jelentkezett, hogy ő van azon a plakát alapjául szolgáló felvételen, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os Emlékbizottság vezetője, Schmidt Mária pedig azóta is vehemensen kiáll mellette. Annak ellenére teszi ezt, hogy Dózsa László később visszakozott az ügyben.

Pruck Pál lánya az ügyben  kegyeleti jog megsértése miatt pert indított, amely jelenleg is zajlik. Ebben vallotta  közalapítvány több munkatársa is azt, hogy vezető történészként Horváth Miklós viseli a felelősséget Dózsa László és Pruck Pál összetévesztéséért. Ezt a történész visszautasítja. Elmondása szerint nem igaz, hogy ő lett volna az 1956-os emlékév vezető történésze. Egyrészt – hívja fel a figyelmet – a szerződésében a „vezető-irányító” kifejezés sem szerepelt, és az emlékévről sincs egy szó sem. Másrészt – fűzi hozzá – a feladatot, hogy hogy ellenőrizze Pruck Pál életéről szóló információkat, már a botrány kitörése után kapta Schmidt Máriától. Bár 2016-ban – meséli – még nem volt oka kételkedni, hogy Dózsa László szerepel a fényképen, az előkerült képek, a Pruck család jelentkezése, a kutatási részleg által bemutatott Népszabadság-interjú és az 1986-ban készült film meggyőzte, hogy tévedett. Pruck Pál lányától egyedül ő kért bocsánatot ezért. 

Ami Pruck Pál életéről szóló információkat illeti, a vele folytatott beszélgetésekre Horváth Miklós így emlékszik: „Mondtam Schmidt Máriának, hogy a vizsgálattól ne várjon csodákat, az előkerült adatok fényében nagy valószínűséggel nem fog változni a szakvéleményem végső konklúziója, azaz Pruck Pál van a képen. Ekkor változott meg a beszélgetésünk ritmusa.

Szemrehányásokat tett, például ki vagyok én, hogy ilyen szinten nem vagyok lojális az intézethez, és nem vagyok hajlandó azonosítani Dózsa Lászlót. Erre közöltem vele, nem azért dolgoztam harminc évet, hogy egy hazug ember védelmében kockára tegyem a hitelességem.

(...) Visszautasítottam, hogy nekem megmondják, mi lehet a szakvéleményem” – mondja az emelt hangú vitáról. Szerinte érthetetlen, hogy miközben elismerte az azonosításban elkövetett hibáját, Schmidt Mária és a közalapítvány foggal-körömmel ragaszkodik a tévedéshez, a bíróság pedig tanúk sorát idézi be ahelyett, hogy Dózsa Lászlót kérdezné arról, eskü alatt is kitart-e amellett, hogy ő szerepel a fényképen.

Dózsa László egyébként az egyik könyvében kérdésként vetette fel, hogy ő szerepel-e a képen. Mivel tíz éven át senki nem jelentkezett, egyre inkább elhitte, hogy ő, de később, a Pruck család jelentkezésekor kegyeleti okokra hivatkozva visszakozott. Ettől függetlenül Orbán Viktor miniszterelnök  egy névsorban említenie Mindszenty Józseffel és Nagy Imrével másfél hónapja  az október 23-i beszédében. 

Októberben az Erzsébet királyné útján lévő falfestményre valaki hatalmas betűkkel ráírta a fénykép valódi szereplőjének, Pruck Pálnak a nevét.