Saját NATO-szövetségeseink szivárogtatták ki a német sajtónak, hogyan segítették menekülni Gruevszkit a magyar diplomaták

Nem lennénk Szijjártó Péter helyében.

2018. november 22., 10:42

Szerző:

Először a Deutsche Welle (DW) számolt be arról, hogyan menekült el Macedóniából Albánián, Montenegrón és Szerbián keresztül Magyarországra a hazájában kétéves börtönbüntetésre ítélt exkormányfő, Nikola Gruevszki.

A német közszolgálati televízió olyan részletesen percre pontosan, az érintett magyar diplomaták nevét is megemlítve közölte információkat Gruevszki meneküléséről, hogy azok rögtön felvetődött a gyanú,

a DW NATO-tagorszságok közvetítésével az érintett országok titkosszolgálati forrásokból értesült az eseményekről.

A HVG éppen titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írja, ilyen szintű részletek a kimenekítési akcióról csak úgy kerülhettek ki, hogy Magyarország NATO szövetségesei felső vezetői szinteken értesültek az eseményekről. Mivel az Orbán-kormány részéről a kezdetektől tagadták, hogy Gruevszki segítséget kapott volna a menekülésben, az ezt cáfoló információk kiszivárogtatásával világosan üzenhettek: pontosan látják, miként szolgálja Oroszország érdekeit az Orbán-kormány a Putyin szövetségesének számító Gruevszki megmentésével.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint hivatalosan semmilyen jelzés, vélemény nem érkezett az ügyben NATO-tagállam részéről. A tárcavezető nem volt hajlandó elárulni, hogy ő adott-e utasítást a magyar diplomatáknak Gruevszki segítésére, pedig erre egyedül neki lett volna felhatalmazása.

A HVG megkérdezte a volt külügyminisztert, Jeszenszky Gézát is az ügyről, aki azt mondta,

a magyar diplomácinak kínos, de a résztvevő személyek csak lemondásuk árán vonhatták volna ki magukat a feladat alól. A külügyi szolgálat katonás hierarchiára épül, ha valaki egy utasítást megtagad, az kiválik a diplomáciai testületből.

Tegnap 18:28

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.