Saját közmunkacsapdájába esett a kormány

2017. február 8. 08:30

A kormány bejelentette, hogy átgondolja a közmunkarendszer működését. A közmunka egyes területeken a munkaerőhiány egyik okozója, míg máshol az egyenlőtlenség generálója. Politikailag ugyanakkor nagyon nehéz visszavonulót fújni. Ennek okait mutatja be a Policy Agenda.


A tömeges közmunkarendszer három nagyon szorosan összefüggő ok miatt jött létre:

  • vélt vagy valós társadalmi igény volt és van arra, hogy az „aki nem dolgozik, ne is egyék elv” érvényesüljön a szociális rendszerben;

  • valami látványosat és tömegeset kell kezdeni a munkaerőpiaccal;

  • politikailag kezelni kell (legalábbis az ígéretét megadni) a legnehezebb helyzetben lévő települések szociális problémáját.


Miután a közmunka egyfajta válasz lett a foglalkoztatás szociális rendszerű megoldására, ezért az önálló életet is kezdett élni. Ennek volt tulajdonítható, hogy egyre nagyobb tömegeket igyekeztek belekényszeríteni a rendszerbe, ezzel is mutatva az igényt arra, hogy még több forrás kerüljön e területre. A rendszer működtetése 2013 és 2016 között 921 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek. Ha ehhez hozzáadjuk az önkormányzatok önrészét és a rendszer működtetési költségeit, akkor már ezermilliárd forint felett van a „számla”.

A kép illusztráció
Fotó: 168 Óra-archív

A közmunkások több módon kerültek bele a rendszerbe. Először is a 2010 előtti közmunkások, majd a korábban rendszeres szociális segélyben részesülők nagy része, a 18 évről 16 évre lecsökkentett tankötelezettségi korhatár miatt az iskolából kikerülők, a nyugdíj előtt állók, a megváltozott munkaképességűek egy része, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (ők a gazdasági válság második hulláma miatt munkájukat elvesztők voltak főként) adják ki az e körbe tartozókat. Ez azt jelentette, hogy 2013-tól kezdve éves átlagban 355 ezer embert érintett a közmunka. Ennyi ember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig ebben a foglalkoztatási formában.

A kormány mérései alapján a közmunka sikeres volt, mivel 2014 és 2016 első négy hónapja között átlagosan a közmunkából kilépők 13 százaléka hat hónappal később már a „normál munkaerőpiacon” dolgozott. Ez összesen 151 ezer embert jelent, ami azonban az adatokat nézve túlzás. Ha ugyanis ennyi ember került volna ki valóban a közmunkarendszerből, akkor nem növekedhetett volna a közfoglalkoztatásban érintettek száma. Márpedig a növekedés megtörtént.

Miért nehéz leépíteni a rendszert?


A kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy valahogy le kell építenie a rendszert. Ennek talán nem is pénzügyi oka van. Ennek ugyanis prioritása volt eddig a kormány politikájában, ezért nem valószínű, hogy pont innen akarnának forrásokat elvonni. A közmunkarendszer leépítésének fő oka a kormányzati logika okán a munkaerőhiány. Az a képzet, hogy a cégek azért nem találnak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, mert a közmunkában dolgozók ezt az alacsony összegű munkát nem hagyják ott az ugyan több pénzt kínáló, de mégis bizonytalanabb minimálbéres munkáért.

Ugyanakkor naivitás azt gondolni, hogy a magasabb minimálbérrel a közmunkával érintett réteg egyszerűen „átvezényelhető” az elsődleges munkaerőpiacra.

A közmunkával éves átlagban érintett 355 ezer ember nagyon egyenlőtlenül oszlik el az országban, és éppen ez az egyik problémája a rendszernek. Míg 2016 első háromnegyed évében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében száz dolgozóból tizennyolc (!) közmunkás volt, addig Győr-Moson-Sopron megyében ez a szám nem érte el az egyet (0,6). Tehát az ország keleti megyéje „fertőzött” közmunkával, míg a nyugati országrész alig érintett.

Ez az egyenlőtlenség azt is jelenti, hogy míg a munkaerő-piaci béremelkedések hatására Győr-Moson-Sopron megye újabb közmunkásokat tud felszívni, ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rossz gazdasági helyzet miatt nem várható.

Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy a béremelések is növelik az egyenlőtlenséget, akkor világos lesz, hogy a közmunkarendszer csak nehezíti a már most meglévő társadalmi helyzetet. 2016 első–harmadik negyedéve alapján 52 százalékkal több volt a nettó átlagkereset Győr-Moson-Sopron megyében, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A közmunkások magas száma miatt a béremelkedés kisebb lesz a keleti megyében, mint a nyugatiban – hiszen a közmunka terén csak háromszázalékos volt a béremelés, míg a minimálbéreseknél 15 százalék. Számításaink szerint ez pedig azt jelenti, hogy 55-57 százalékra is nőhet az olló a két megye nettó átlagkeresete között.

Miért veszélyes leépíteni a rendszert?


A fentiekből az következne, hogy a közmunkarendszer leépítése hasznos lenne, mivel növeli az egyenlőtlenséget, nehéz kikerülni belőle és sok pénzt is visz el. Ugyanakkor ha drasztikusan visszavágnák a rendszert, akkor több politikai magyarázatot igénylő kérdésre, problémára is választ kellene azonnal adni:

  • Ha már az állam nem alkalmazna annyi közmunkást, mint most, akkor az általuk végzett munkát ki látja el a jövőben? Ha senki, akkor ezek szerint ezek a munkakörök valójában feleslegesek voltak? Ha a közmunkásokat kiszervezik a vállalkozói szférába, akkor a kötelezően adandó magasabb bért (nem adhat a vállalkozó minimálbérnél kevesebbet) ki fogja kifizetni?

  • Mi lesz azokkal a településekkel, ahol 10 százalék feletti a munkaképes korúakon belül a közmunkások aránya? E helyeken ugyanis nem az a probléma, hogy nem akar máshol dolgozni a közmunkás, hanem nincs hova mennie.

  • A közmunkások számának csökkentése azonnal jelentkezne a foglalkoztatási statisztikában. Ha a versenyszféra nem veszi fel ezeket az embereket azonnal, akkor megszakad az a „sikerszériája” a kormánynak, hogy folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak létszáma.


Láthatólag a kormány nem akarja elkapkodni a döntést, és főleg a kistelepüléseken nem akar kockáztatni azzal, hogy átszabja a választások előtt a közmunkarendszert. Így politikailag irracionális lépés lenne, ha látványosan meghirdetnék a rendszer leépítését. Arról nem is beszélve, hogy még van a kormány kezében egy politikai ütőkártya. Ez pedig egy jól időzített béremelés ebben a szférában. Az idei pénzbe beleférne egy őszi közfoglalkoztatotti béremelés is…