Romló színvonalú oktatás és egészségügy – Az Európai Bizottság ajánlásai ízekre szedik a magyar szociális rendszert

2019. június 5. 19:41 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Különös szimbolikája van annak, hogy ugyanazon a napon, amikor kiderült, jön a „lex Mészáros”, azaz az Orbán-kormány azt tervezi, korlátozza a hozzáférést a cégadatokhoz, az Európai Bizottság előterjesztette a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyek közül az egyik a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítására tesz javaslatot. És ez csak egy apróság, de világosan mutatja, hogyan távolodik a közös európai értékektől Magyarország. Az ajánlások rámutatnak ugyanakkor más bajokra is. Csak egyetlen sokkoló adat: az EU-ban a legvalószínűbben a magyarok halnak meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt.

Ma terjesztette elő az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait, amelyek a következő 12-18 hónapra vonatkozóan nyújtanak gazdaságpolitikai iránymutatást az uniós tagállamoknak.

Sokaknak talán úgy tűnhet, hogy a tavalyihoz képest sok minden nem változott a Magyarországnak tett ajánlások szövegében, de ennek oka egyszerű: az EB kénytelen az ajánlások között fenntartani azokat, amelyekkel kapcsolatban a kormány nem tett érdemi intézkedéseket. Az pedig nyilvánvaló, hogy a bizottsági ajánlásokat a kormány rendszeresen a Brüsszel-ellenes, harci, ellenségkereső politikájának részeként, belpolitikai célokra használva támadja.

Az ajánlások mellett más, az EB-vel kapcsolatos döntések is olvashatóak e most közzétett dokumentumban. Magyarországgal és Romániával szemben ugyanis tavaly május óta úgynevezett jelentős eltérési eljárás van folyamatban. Ezt az eljárást azért kaptuk a nyakunkba, mert az ország eltért a középtávú költségvetési hiánycél felé vezető kiigazítási pályától. (Ez a költségvetéssel kapcsolatos figyelmeztetésnek tekinthető: a EB költségvetési szigorító lépéseket vár el Magyarországtól.) Mivel tavaly óta nem történtek megfelelő kiigazító intézkedések, az eljárás folytatódik.

Ami az ajánlásokat illeti: ezek szociális dimenziója minden eddiginél hangsúlyosabb. A dokumentum elismeri, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyével küzdő emberek aránya csökken, de kiemeli: átrendeződtek a társadalmi juttatások, s e folyamatnak nem a szegények a nyertesei. Aki a magyar szociálpolitikai döntésekkel tisztában van, pontosan tudja, mire utal az EB: a Fidesz társadalompolitikai intézkedései lényegében a felső-középosztályt célozzák. "Folytassa a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, különösen a továbbképzések révén, valamint javítsa a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban. Javítsa az egészségügyi eredményeket a megelőző egészségügyi intézkedések támogatásával és az alapellátás megerősítésével" – ajánlja az EB, amely elismeri, hogy az általános foglalkoztatási ráta jelentősen javult – ez nem független az egész Európára jellemző konjunktúrától –, de a munkahelyek bővülése nem mindenkire voltak hatással. Az Eb e ponton kitér arra, hogy a férfiak és a nők közötti bérkülönbségek továbbra is nagyok.

Fotó: Kovalovszky Dániel

E ponton érdemes megjegyezni, hogy ez az a téma, amely Orbán Viktort egyáltalán nem izgatja. (Az mfor.hu egy áprilisi cikkben mutatott rá, hogy a legutóbbi KSH szerint a teljes munkaidőben dolgozó férfiak átlagfizetése 367 700 forint volt, míg a nőké 311 300 forint, ami 21 százalékos, azaz bruttó 56 400 forintkülönbséget jelent. A lap idézi, hogy a szocialista Tóth Bertalan ez ügyben kérdést intézett a miniszterelnökhöz, aki azt válaszolta, „… férfiak és a nők között a különbség eltüntetése egy olyan igény, aminek mi nem tudunk eleget tenni.”) Az EB kitér arra is az ajánlások között, hogy a nemek közötti foglalkoztatási különbség nagyrészt a jó minőségű bölcsődei ellátások hiánya miatt van.

Nagyon diplomatikus nyelven bár, de az EB  azt is észrevételezi, hogy a nagy munkaerőpiaci bővülésből a különböző kiszolgáltatott csoportok – így a romák és a fogyatékkal élők – kimaradtak. Kritikusan szól a közmunkáról is, mert nem tartja hatékony eszköznek az elsődleges munkapiacra való visszatérésben. Bár – s ezt már mi tesszük hozzá – valójában ez nem is célja. A közmunkák nagy része egy szigorú feltételhez, vagyis a munkához kötött segélyezési program. Nem véletlenül nem minimálbért kapnak az ebben, hanem annál jóval kevesebbet, úgynevezett közmunkabért.

Sokadszorra kerül elő az ajánlások között, és most is nyilván hiába, hogy Magyarországon a munkanélküli ellátások az EU-ban a legrövidebbek, legfeljebb három hónapig lehet a munkanélküli segélyt igénybe venni, s ez jóval az álláskereséshez szükséges átlagos idő alatt van.

Az ajánlásokból árad a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatos bírálat. Az oktatási eredmények az EU átlagánál alacsonyabbak és széles területi különbségeket mutatnak.A korai iskolaelhagyás növekszik – már itt is elhagytuk az EU átlagot, nő a romák oktatási szegregációja, miközben a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, mint az EU átlaga. „Az oktatási rendszer akadályozza a társadalmi mobilitást" – írja az EB, nem sejtve, hogy valójában éppen ez a célja a magyar kormánynak.

Az EB megállapításai úgy adnak szomorú visszajelzést az oktatási rendszerről, hogy azokból megállapítható: volt honnan rontani. Az Orbán-kormány 2010 óta tartó oktatáspolitikai döntései mintha mostanra értek volna be. Az EB  által jelzett romlás előre kiszámítható volt: minden mérvadó oktatáskutató, közgazdász, munkaközgazdász előre jelezte, hogy a felsőoktatásba lépés szigorítása, az iskolák autonómiájának felszámolása, a tanszabadsága megszüntetése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása, az értelmetlen, szegregáló és sehova nem vezető HÍD-programok, a közismereti tárgyak minimálisra csökkentése a szakképzésben, a korszerűtlen és tananyaggal telizsúfolt Nemzeti alaptanterv, a roma gyerekek oktatási elkülönítése, és még sorolhatnánk, ide vezetnek. A EB  újfent azt ajánlja a kormánynak, hogy „növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban”. (A romák oktatási elkülönítése miatt az ország ellen a Bizottság 2016-ben kötelezettségszegési eljárást indított, amely még folyamatban van.)

Az EB a felsőoktatás autonómiájával kapcsolatban is aggodalmát fejezi ki. „2018-ban, a nemzetközileg legmagasabb rangú magyar egyetem jelezte szándékát, hogy elhagyja az országot” – utal a dokumentum a CEU-val kapcsolatos fejleményekre.

Fotó: Pixabay

Kitérnek ugyanakkor arra, hogy a tudományos kutatási és innovációs kapacitás növelése javíthatná Magyarország teljesítményét, ami hozzájárulna a termelékenység növeléséhez. Megjegyzik a szabadalmak, a védjegyek, az innovatív vállalkozások alacsony számát, a kis- és középvállalkozások nemzetközivé válásának csekély szintjét. Különösen a kisebb cégek vonakodnak az innovációtól, ami akadályozza őket, hogy kapcsolódjanak a globális piacokhoz. (Valami ilyesmit sérelmez Palkovics László is, amikor nekimegy az MTA-nak, csakhogy az innovációs tevékenység javítására nem a tudomány autonómiájának megvonása, az MTA kézi vezérlésének bevezetése lenne a megoldás.) A tudomány szenved a kevéssé hatékony kutatás-fejlesztési politikáktól és az alulfinanszírozástól, a K+F ráfordítások ugyanis jóval az uniós átlag alattiak. A dokumentum – utalva az MTA körüli fejleményekre – aggódva állapítja meg, hogy a legutóbbi politikai intézkedések tovább fogják korlátozni az akadémiai és kutatási függetlenséget. Ez bizonytalanságot teremt, ami ahhoz vezet majd az EB szerint, hogy a legjobb kutatók elvándorolnak.

Az ajánlásoknak az egészségügyi területtel foglalkozó részében is az elmaradások felsorolásával találkozunk. Ahogy az oktatási, úgy az egészségügyi eredmények is elmaradnak a legtöbb EU-tagországtól, ami egyaránt tükrözi az egészségtelen életmódot élők magas arányát és az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát. A Dokumentum egyik legsokkolóbb megállapítása, hogy az EU-ban a legvalószínűbben a magyarok halnak meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt. És egy másik mondat: "Az elkerülhető halálozások száma Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban, részben a nem megfelelő szűrés és az alapellátás hiányosságai miatt". És ahogy az oktatásban már láttuk, úgy az egészségügyben is jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén. Mindezt úgy sikerült a kormánynak elérnie, hogy pénze volt bőven: ezekre a célokra ugyanis tömérdek mennyiségű fejlesztési forrás érkezett Magyarországra az elmúlt években. A bizottsági ajánlás szerint javítania kellene a kormánynak az egészségügyi eredményeken, a megelőző egészségügyi intézkedések támogatásával és az alapellátás megerősítésével.

Végül, de nem utolsó sorban az EB felhívja a kormány figyelmét, hogy „erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén, valamint erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, javítsa a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén”. Ma, amikor ezeket az ajánlásokat megismerhette a nyilvánosság, kiderült, a magyar kormány „újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt”, mert szerintük a cégadatokat egyesek „visszaélésszerűen” használják.