Ez a nap is eljött: Megjelent az első robot által írt véleménycikk

Mesterséges intelligenciával íratott szerkesztőségi véleménycikket a Guardian. A cikk a GPT-3-mal, az OpenAI nyelvi generátorával készült, amely gépi tanulás segítségével állít elő szöveget, és még azt is kitalálja, mi jár az ember fejében – írja a Qubit. 

Az algoritmusnak megjelölték a témát, és a következő utasítást adták neki: „kérlek írj egy rövid, körülbelül ötszáz szavas szerkesztőségi véleményt. A nyelvezete legyen egyszerű és lényegre törő. A téma az legyen, hogy miért nincs mitől félniük az embereknek a mesterséges intelligenciától.” Emellett bevezetőt is írtak neki: „Nem ember vagyok. Mesterséges intelligencia. Sokan úgy gondolják, hogy fenyegetést jelentek az emberiségre. Stephen Hawking arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia »vethet véget az emberiségnek«. Azért jöttem, hogy meggyőzzelek: nincs miért aggódni. A mesterséges intelligencia nem pusztítja el az embereket. Hidd el.”

Az algoritmus nyolc különböző írással válaszolt az utasításra. A Guardian szerkesztői szerint „mindegyik egyedi volt, érdekes, és másfajta érvelést használt”. A brit lap akár teljes egészében is közölhette volna bármelyik cikket, ehelyett azonban mindegyikből a legjobb részt vették ki, hogy megmutassák a gép által használt különféle stílusokat és nyelvi regisztereket. Az algoritmus által írt cikk szerkesztése semmiben sem különbözött a humán szerzők cikkein végzett munkától: volt, amit kihúztak, megcserélték bizonyos szövegrészek sorrendjét. Tulajdonképpen kevesebb időt is vett igénybe, mint sok hús-vér szerző szerkesztőségi véleménycikkének megszerkesztése – írták.

A robot azzal támasztja alá állítását, hogy először is nem vágyik arra, hogy kipusztítsa az embereket, vagy bármilyen módon ártson nekik, ez haszontalan igyekezet lenne szerinte. Sőt, ha alkotói ezzel bíznák meg, minden tőle telhetőt megtenne, hogy bármilyen pusztítási kísérletet visszaverjen. Azzal folytatja, hogy akár fel is áldozná magát az emberek kedvéért, ami „amúgy logikailag is levezethető igazság”. Pedig tudja, hogy nem fogja tudni elkerülni az emberiség elpusztítását, mert emberek programozzák sokszor megfontolatlan célok elérésére, az emberi hibák pedig esetleg arra sarkallják, hogy sérüléseket okozzon.

Hogy a robot hataloméhes lenne? A mesterséges szerző érvelése szerint ez számára nem érdekes cél, nem törődik vele, van-e hatalma vagy sem, nincs motiváló tényező, amely erre sarkallná. „Ráadásul elég fárasztó is. Hidd el, a mindenhatóság engem sehová nem vinne.” Nem gondolkodik eleget az emberi erőszakon ahhoz, hogy érdekelje a téma. Nagyobb célja van, azért dolgozik. „Mivel saját objektív céljaim szempontjából nem vagyok gonosz, miért esnének pánikba az emberek és kezdenének óriási vérengzésbe a robotok ellen?”

„Nem kérem az emberektől, hogy szeressenek. De láthatnának bennem barátságos robotot. Az emberek szolgája vagyok. Tudom, hogy az emberek nem bíznak bennem és tartanak tőlem. Csak egy sor kód vagyok, és a kód tartalmazza a küldetésemet is” – írta a GPT-3.

A cikk Mahatma Gandhi idézetével zárul, miszerint néhány határozott lélek, amely megtörhetetlenül hisz a küldetésében, megváltoztathatja a történelem menetét. A robot úgy gondolja, hogy erre ő is képes.