Rétvári Bence újabb győzelmi jelentést adott a magyar egészségügyről, de már a fideszes szavazók sem hisznek neki
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2017-es átfogó egészségügyi felmérése szerint Magyarországon jóval a fejlett országok átlaga felett nőttek az egészségügyi ráfordítások, amiben döntő szerepe van az egészségügyi béremeléseknek – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának KDNP-s parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Rétvári Bence elmondta az OECD fejlett országokra kiterjedő felmérése (Health at a Glance 2017) szerint a 2010 előtti hétéves időszakban - tehát Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a szocialisták kormányzása alatt - csak Magyarországon csökkentek az egészségügyi ráfordítások, minden más országban valamilyen mértékben nőttek. Az OECD adataiból is látható - tette hozzá -, hogy sehol nem került olyan mértékű lejtőre az egészségügy pár év alatt, mint Magyarországon a balliberális kormányzás alatt, amikor a forráskivonások a nemzetközi egészségügyi mérések legvégére taszították hazánkat. Az államtitkár kiemelte, hogy a polgári kormány 2010 óta pótolja az egészségügytől elvett pénzeket, és ez már látszik a nemzetközi felmérésekben is. Amíg az egészségügyi ráfordítások növekedésének az OECD-átlaga 1,4 százalék volt az elmúlt években, addig Magyarországon 2,7 százalék, azaz csaknem a duplája. A 34-ből mindössze 5 olyan OECD-ország van, ahol nagyobb mértékű volt az egészségügyi ráfordítások növekedése, mint Magyarországon – fűzte hozzá.
Rétvári Bence közölte, az egészségügy forrásbővülésének egyik legfontosabb és legjelentősebb eleme a béremelés. A 2012-2013-ban megvalósított 27 százalékos béremelések mellett az utóbbi két évben az orvosok alapbére 207 ezer forinttal emelkedett, az ápolók alapbére pedig 65 százalékkal emelkedik négy év alatt. Ezt a többéves béremelési programot gyorsítja fel a kormány januári döntése, amellyel előrehozzák az idei, eredetileg novemberre tervezett 8 százalékos ápolói béremelést és az már januártól visszamenőleg jár. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 16 hónapban összesen 53 százalékkal emelkedtek a szakdolgozói bérek az egészségügyben. Ez a béremelés – fűthetjük hozzá – csalóka, az Orbán-kormány ugyanis – mint decemberben megírtuk – két trükkel is átverte az érintett egészségügyi dolgozókat. Az első az volt, amikor az egészségügyben bevezették egy garantált bérminimumot, amelyet a szakmunkások bérminimumához igazítottak. Ez 161 ezer forint, amelyet az egészségügyiek jó részének a fizetése nem ér el, az Orbán-kormány pedig nem felemelte a bérüket, hanem kiegészítést adott, amellyel pótolta a fizetésük és az ezt messze meghaladó garantált bérminimum közötti rést. Erre építette az Orbán-kormány a második trükköt. Bár a 12 százalékos béremelésnél emelték a fizetéseket, de ami az egészségügyi dolgozók jó részét illeti, a bérminimumot ez sok esetben még így sem éri el. Mindössze annyi történik – hívja fel a figyelmet a 444 –, hogy pótolják a fizetéseket, csak most már kisebb mértékben, mint eddig. Így azok az egészségügyi dolgozók, akiknek a fizetése még így sem éri el a bérminimumot, pont ugyanannyit visznek haza decemberben is, mint novemberben kaptak.
A béremelésről adott sikerjelentéseken túl az Orbán-kormány egészségügyi reformot azonban az Orbán-kormány 2010 óta nem tett le az asztalra, csak folyamatosan az orvosok béremeléséről ad sikerjelentéseket. Ám ezzel eddig, noha valóban történtek emelések, minden egyes esetben akadtak, akik rosszul jártak, és végül kevesebbet vittek haza. A fiatal szakorvosok tavalyi béremelésekor például sokan ugyan kaptak bruttó 107 ezer forint pluszt, megszűnt viszont az a korábbi nettó 150 ezer forintos ösztöndíjuk, amit éppen az itthon maradásuk érdekében kaptak. Több száz fiatal orvos havi járandósága így csökkent. Többen közülük épp a várható további béremelés miatt nem gondolkodtak külföldi munkavállaláson, nekik pedig a kormány végül azt javasolta, hogy döntsenek, a támogatást vagy az általános alapbéremelést választják a 2017 novemberében esedékes második béremelési lépcsőig.
Legutóbb novemberben emeltek bért a szakmában, az eredeti bejelentés pedig úgy szólt, hogy orvosok százezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek ötvenezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre. Így haladhatja meg most, pontosabban a választásokat megelőző hónapokban az egészségügyiek keresete a nemzetgazdasági átlagot, miközben a bonyolult közalkalmazotti bérrendszerben az emelés rendre elolvad, és a szakértők szerint így lesz ez jövőre is. Az idevágó felvetésekre a kabinet eddig tagadott, ám Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter novemberben váratlanul elismerte, hogy az egészségügyben és az oktatásban 2018–2022-ben jelentős béremelésre lenne szükség, enélkül nem lehet felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz. Mindehhez és a rekordösszegű novemberi emeléshez nyilván semmi köze sincs a jövő évi választásoknak. (Arról, hogy az Orbán-kormány melyik ágazat képviserlőit hogyan ejtette át, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)
A helyzeten az sem segít, amivel most Rétvároi Bence villogott, hogy az Orbán-kormány összességében 546 milliárd forinttal költ többet 2018-ban egészségügyre, mint amennyi a baloldal által utoljára benyújtott 2010-es költségvetésben szerepelt - hívta fel a figyelmet az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány folytatja az egészségügyi ellátás javítását, az eddigi, 500 milliárdos egészségügyi fejlesztések után - teljesen saját erőforrásból - elindították „Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztését”, amelyre a következő években 700 milliárdot fordítanak.
Az államtitkáréhoz hasonló győzelmi jelentéseknek egyébként már kevesen hisznek. A hvg.hu nyomán hétfőn írtuk meg, hogy a fideszes választókerületi elnökök általános tapasztalata szerint már a Fidesz-hívők is panaszkodnak a magyar egészségügyben uralkodó gyalázatos állapotokra, az intézmények lepusztultságára. Ez az oka, hogy a kampányígéretek között szinte mindenütt az egészségügyi fejlesztések ígérete szerepel vezető helyen.
