Rengeteg az előítélet Magyarországon az örökbefogadással szemben

2018. november 9. 12:06 - szerző: Bíró Veronika

Rengeteg előítélettel kell megküzdeniük azoknak, akik ma Magyarországon gyereket akarnak örökbe fogadni. Minden második örökbefogadó szülő kapott már furcsa, negatív megjegyzéseket a környezetétől az örökbefogadás miatt, de gyakori a kritika a gyermek származását és a vér szerinti szülőt illetően is – derül ki az SOS Gyermekfalvak Magyarország kutatásából.

November 9. az Örökbefogadás Világnapja, az SOS Gyermekfalvak ebből az alkalomból szeretné felhívni a figyelmet az örökbefogadás jelentőségére, és arra, hogy a gyermekvédelmi rendszerbe bekerült gyerekekre nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Az SOS Gyermekfalvakban majdnem 400 gyerekről gondoskodnak nevelőszülők, évente átlagosan 2–4 gyereket sikerül örökbe adni. Vagyis csak a náluk gondozott gyerekeket tekintve az örökbefogadás átlagosan 0,5–1 százalékos.

Forrás: KSH

Magyarországon egyébként a KSH adatai szerint összesen 1025 gyereket fogadtak örökbe. 

Az SOS Gyermekfalvak online felmérése megmutatja, hogyan viszonyul a magyar társadalom az örökbefogadáshoz.

  • A legkevésbé toleránsak a szomszédok (33 százalék), a rokonok (29 százalék), a barátok (28 százalék) és a gyermek óvodájában, iskolájában dolgozó pedagógusok (26 százalék) voltak.
  • Minden második családnál a megjegyzések a gyermek vélt származására vonatkoztak, de a vér szerinti szülők elítélése is majdnem ugyanilyen gyakori (43,3 százalék). A harmadik leggyakoribb és bántó megjegyzés az örökbefogadó anyákat éri, hogy miért nem szültek inkább.
  • Minden hatodik örökbefogadó családnak szakadt már meg valamilyen kapcsolata az örökbefogadás miatt.
  • Az örökbefogadó szülők az előítéletek ellenére is egyre nyíltabban vállalják az örökbefogadást.
  • A szülők 82 százaléka azt is támogatná, hogy a gyerek felvegye a kapcsolatot vér szerinti családjával, ha szeretné.
  • A válaszadók harmada fogadna 3 évesnél idősebb gyereket, majdnem minden második szülő pedig nyitott roma gyermek örökbefogadására. Lényegesen kevesebben nyilatkozták, hogy egyértelműen vállalnák fogyatékkal élő gyermek örökbefogadását (3,5 százalék), ugyanakkor majdnem minden második megkérdezett azt a fogyatékosság mértékétől tenné függővé.
  • Az örökbefogadók 60 százaléka a gyerekre való várakozást tartotta a legnehezebbnek az örökbefogadással kapcsolatosan.

Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgató a 168 Órának elmondta, hogy nem csak a szűk környezet lehet elutasító az örökbefogadással kapcsolatban. Az utóbbi időkben nagyon felerősödött egymás elítélése, a romákkal szembeni előítélet a közbeszédben, sok szülőtől hallják, hogy családtagokkal, barátokkal emiatt szakítják meg a kapcsolatot.

– Korábban kevésbé fogadtak örökbe, és inkább eltitkolták a gyerek, a környezet elől az örökbefogadás tényét. Most már sokkal több szülő nyíltan kezeli ezt, a környezet viszont reagál rá

– mondja a szakember.

Az örökbe fogadók számára az egyik legnagyobb nehézség mégis a hosszú várakozás. 

Szilvási Léna szerint akár 5-6 évig is várakozhatnak azok, akik egészséges csecsemőt szeretnének örökbe fogadni, vagy származási kikötést tesznek.

Az örökbefogadás azzal kezdődik, hogy az örökbe fogadni szándékozó elmegy a gyerekvédelmi szervezethez, ahol bejelenti ezt a szándékát. Igazolásokat kell beszereznie, hogy egészséges, megfelelő jövedelme van, képes hosszú távon is felnevelni és eltartani egy gyereket. Aztán következik egy pszichológiai alkalmassági vizsgálat, ez is eltart néhány hónapig, majd részt vesz egy örökbefogadásra felkészítő 40 órás képzésen valamelyik állami vagy civil szervezetnél. Ezután kezdődik a várakozási idő, aminek a hossza attól függ, hogy milyen gyereket vállal a szülő. Lényegesen kevesebbet kell azoknak várniuk, akik nyitottak roma vagy óvodáskorú gyermek örökbefogadására.

Fotó: Pixabay

Szlankó Viola gyermekjogi tanácsadó szerint az örökbefogadással kapcsolatban még mindig él egy negatív sztereotípia, kevésbé támogató a társadalmi környezet.

– Ez sokszor a roma származással kapcsolatos előítéletekből is táplálkozik, hiszen leginkább azok a szülők tapasztalták a negatív megjegyzéseket, akik roma gyerekeket fogadtak örökbe. Még mindig gyakori a kritikus hozzáállás. Érkeznek megjegyzések a gyerek vélt vér szerinti családjára, vagyis hogy „milyen ember az, aki lemond a gyerekéről”. Miközben előállhat az a helyzet, hogy a szülő akkor tesz a legjobbat a gyerekével, ha lemond róla, és így a gyermek örökbefogadó szülőkhöz kerülhet

– mondja a tanácsadó.

Sokan megjegyzik azt is, hogy az örökbefogadó szülő miért nem szült inkább saját gyereket, ami indokolatlan ítélkezés a család döntései fölött. A szakember szerint ennek részben az az oka, hogy egy idealizált kép él a család fogalmáról a fejekben Magyarországon. Rugalmatlan az, ahogyan itthon a családról gondolkodik a társadalom.

– A társadalmi felfogás szerint a családot egy férfi és egy nő házassága alkotja, és a házasságukból született vér szerinti gyerekek. Nyugati társadalmakban a család fogalma ennél szélesebb, akár a meleg párok együttélése és gyermekvállalása is elfogadott. Ugyanígy, az örökbefogadással kapcsolatos sztereotípiák is kevésbé negatívak

– magyarázza.

Szilvási Léna maga is örökbefogadó szülő, fia már felnőtt. Az örökbefogadás előtt mérlegelték, hogy képesek lesznek-e megvédeni egy roma származású gyereket az emberi, társadalmi előítéletektől. Vállalták, 1989-ben. Erős előítélettel szembesültek, és kérdéses volt, hogy mennyire tudják megkönnyíteni a fiú sorsát, megvédeni őt a főleg kamaszkorban és a munkaerőpiacon tapasztalt előítéletektől.

– Sikerült, amennyire tudjuk, de a társadalmat nem tudjuk megváltoztatni – teszi hozzá a szakember.

Elmondása szerint amikor fia még kicsi volt és együtt sétáltak, többnyire visszafogták magukat az emberek. Később kamaszként, amikor egyedül volt, nem anyja társaságában, sok durva megjegyzést kapott.

Szilvási Léna szerint az örökbefogadó szülőnek tudatosnak kell lennie, meg kell érteni, hogy mit jelent a gyereknek az örökbefogadás. Megörökli például az örökbe fogadó szülő családját is, de a biológiai gyökerei is érdekelni fogják. Van bennük félelem és kíváncsiság a vér szerinti családjaikat illetően. Ezt jobb nem félresöpörni, segíteni kell a történetét feldolgozni.