Recept Orbánék ellen – Szövetségest keresnek a politikailag hontalanok

2017. január 30. 06:44 - szerző: Pungor András

Botka Lászlót hiteles, helyben erős embernek tartja Kész Zoltán független országgyűlési képviselő; a veszprémi politikus megválasztásával tört meg a Fidesz kétharmada. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere pedig úgy véli, lehet, hogy kiállásával Botka felrázza a közvéleményt. Szerintük nem pártokban kellene az ellenzéknek gondolkodnia, hanem hiteles emberekben. Úgy vélik, egyedül senki nem tudja megszólítani a kiábrándult kormánypárti szavazókat, de ha konzervatív, liberális és baloldali polgármesterek és a közösség elfogadott tagjai összefognak, sikerülhet legyőzni a Fideszt. Bár korábban nem találkoztak, a két konzervatív liberális politikus most folyamatosan segíti egymást.

– Most mindketten civilek, legalábbis pártonkívüliként indultak a választásokon. Pedig egy volt SZDSZ-essel és egy hajdani Fidesz-taggal ülök egy asztalnál.

Wittinghoff Tamás: Politikailag hontalanok vagyunk. Amúgy persze mindketten konzervatív liberálisok, csak máshonnan indultunk. Nem ismerek olyan pártot, amelynek most tagja lennék. Akkor léptem ki az SZDSZ-ből, amikor az vállalhatatlanná vált, olyan lett, mint az egész magyar közélet. Némi cinizmussal: ma Magyarországon a legnagyobb támogatással a pártot választani nem tudók „pártja” bír.

Kész Zoltán: 2004 környékén voltam Fidesz-tag. Kiábrándultam. Rájöttem, nem pártokban kell gondolkodni, hanem abban hinni, hogy helyben erősek tudunk lenni. A civil szervezeteken keresztül meg lehetett szervezni a támogatást. Most én sem találok magamnak pártot, de nem zárom ki, hogy a jövőben tagja leszek valamelyik szervezetnek. Magyarországon 49 százaléknyi választó keresi az alternatívát, bennem anno megtalálták.

W. T.: Amikor Zoli megjelent a politikában, nem ismertem. Azóta barátok lettünk. Őt helyben az ismertsége, családjának beágyazottsága tette hitelessé. Budaörsön az elmúlt több mint húszéves munkám alapján ismernek. És a demokratikus ellenzéki oldalon egyedül indultam, ahogy valamennyi képviselőjelöltünk is. Minden egyéni mandátumot elnyertünk. Zoli is egyedüli alternatíva volt Veszprémben. A két példa mutatja: ha az ellenzék talál egy hiteles, helyben ismert jelöltet, meg tudja verni a Fideszt.

K. Z.: Valóban, ez a recept Orbánék ellen. Nem pártokban, hanem személyekben kell gondolkodni.

Fotó: Bazánth Ivola

– Mindketten konfliktusos emberek. Kész Zoltánról a veszprémi fi­­de­­szes polgármester mondja ezt, Wit­­tinghoff Tamás kezdeményezésére pedig Budaörs beperli a magyar államot, mivel az kétmilliárd forintot készül elvonni a várostól szolidaritási hozzájárulás címén.

K. Z.: A fideszes polgármester azért kri­­tizál, mert végzem a munkámat. A választók nem pártkatonát, gombnyomogató droidot akartak a parlamentbe küldeni, hanem olyan embert, aki lebontja a kétharmadot, tükröt mutat, számon kér. Orbán Viktor fűt-fát megígért Veszprémnek, és most minden ígéretét visszavonta.

– Ön azt mondta, kész lenne a fi­­de­­szes városvezetővel is összefogni az elmaradt támogatások miatt: „legyen ő a jó zsaru, én meg a rossz, csak ne hagyjuk, hogy kinevessenek bennünket. Uszoda nélkül lehet élni, de önbecsülés nélkül nem.”

K. Z.: Kérdezzük meg együtt Orbán Viktortól, hogy hol vannak a fejlesztések. Kit képvisel a polgármester, a várost vagy Orbánt– Ha Veszprémet, akkor mellém áll. Megválasztásom óta hívom egyeztetésekre az el­­len­­fe­­lei­­met, de hiába. Folyamatosan menekülnek a viták és a beszélgetések elől a fideszes képviselők, polgármesterek, sőt még a helyi frakcióvezető is, akit én csak párttitkárnak nevezek. Ugyanazt a rendszert hozzák vissza, amit a rendszerváltozás idején le akartunk bontani.

W. T.: Idehaza megszűnt a jogállam, s nagy erővel bontják le a demokráciát is. Pedig normális esetben az ellenzéknek az a dolga, hogy vitát, párbeszédet generáljon, alternatívát mutasson. Hogy jó-e az, ha az önkormányzat perben áll az állammal– És az jó, ha a kormány a jogállamiságot felrúgva, feles törvénnyel átír egy kétharmados jogszabályt– Ez történt a szolidaritási hozzájárulás esetében is: most az iskolák működtetésének államosítása után az önkormányzati forrásból erre fordított pénznél nagyságrenddel többet vesznek el a településünktől. Ez számunkra padlássöprést jelent, ellentétes az Alaptörvénnyel. A társadalom pedig mindent némán tűr… Ma Magyarország mentálisan sokkal rosszabb állapotban van, mint a rendszerváltozáskor.

K. Z.: Ismét a hetvenes években járunk. Helytartók uralkodnak. A helyi párttitkár – aki ellenem indul majd a következő választáson – kegyet gyakorol azzal, hogy átad 15 négyzetméternyi járdát, és előtte kell hajbókolni. A kistelepülések független polgármestereinek utasításba adják, hogy az ellenzéki országgyűlési képviselővel nem lehet szóba állni. Ez nem normális.

W. T.: Plusz a képviselő-testületekhez pártdeklarációkat nyújtanak be menekültügyben, akár más országos politikai kérdésekben. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy politikai utasításokat küldtek volna az önkormányzatoknak. Ez tényleg a hetvenes évek Magyarországa!

– Mintha mindketten szélmalomharcot vívnának. Ugyan összegyűlt 190 ezer szignó, de Kész Zoltánnak mégsem sikerült átlépnie a 200 ezres küszöböt a bérplafonos népszavazási kezdeményezéséhez. Csak félgőzzel segítettek a pártok– Wittinghoff Tamást meg a hírek szerint cserbenhagyta az MSZP, mert hiába kérte, a párt nem fordult az Alkotmánybírósághoz a szolidaritási támogatás elvonása miatt.

W. T.: Ügyetlenek voltak, ez kétségtelen. Azt felelték, nem tekintik legitimnek az Alkotmánybíróságot a fideszes bírák miatt. Lehet ezt mondani, de akkor ki kell vonulni a parlamentből is, vagy legalább demonstrálni. De ígéretet kaptam, hogy ezt a lépést korrigálni fogják. Zoli is megígérte, ha februárban elkezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, ő újra felveszi ezt a fonalat.

K. Z.: A mi aláírásgyűjtésünknél az MSZP adta a legnagyobb segítséget. A többi párttól viszont meg kellene megkérdezni, vajon miért nem volt szívügyük ez a történet, vajon tiszta-e a lelkiismeretük: amikor végre szabad utat kapott egy népszavazási kezdeményezés, miért nem álltak mögé?

W. T.: Ez a legnagyobb probléma az ellenzéki pártokkal: feltételezem, azért nem segítettek, mert látták, hogy az MSZP beleállt.

K. Z.: El kellene végre dönteni, hogy szeretnének-e nyerni 2018-ban, vagy csak üldögélnek a parlamentben. Azt látom, hogy a jelenlegi kormányellenes képviselők nagy része jól érzi magát az ellenzéki szerepben, mert nincs felelőssége. Én nyertes típus vagyok, szeretnék győzni. Képes lenne az ellenzék arra, hogy megverje a Fideszt: a jelenlegi választási rendszer szerint 106, helyben erős ember tudna győzni a kormánypárti jelölt ellen.

– A választásokon pártok indulnak, a civilek egy része elutasítja a politikai szervezeteket, nem akarják őket még a tüntetéseiken sem látni. Ugyanakkor igyekeznek impulzusokat adni aláírásgyűjtésekkel, akciók szervezésével. De ez a hatás mintha kérészéletű lenne: hol van ma a civilek szervezte internetadó elleni tüntetés hatalmas tömege?

K. Z.: A civil kontroll elengedhetetlen. Nyugati demokráciákban sok problémát a civilek oldanak meg, tükröt tartanak a hatalom elé. De valóban csak pártok indulhatnak a választásokon.

W. T.: Paradox a helyzet. Fontos a civilek szerepvállalása. Főleg most, hogy Németh Szilárd rezsibiztos véletlenül őszintén beszélt a civilek eltakarításának tervéről. De a pártoké a felelősség, az ő versenyük a választás. Előbb-utóbb a politikailag sikeres, közélet iránt érdeklődő civilek pártot alapítanak vagy meglévő politikai szervezetben tevékenykednek tovább. El kellene jutni odáig, hogy a civilek normális, demokratikus keretek között tudjanak kontrollszerepet ellátni és a pártok hitelessé váljanak a választók szemében.

– A szocialisták vidéki polgármesterei helyi önkormányzati vezetők szövetségében bíznak.

K. Z.: Egy nyelvet beszélünk. Nem számít a pártkötődés, csak az, hogy valaki helyben erős legyen. Tamás már 26 éve polgármester, nem tudták legyőzni. De említhetném Botka Lászlót Szegeden, Gémesi Györgyöt Gödöllőn, Balatonfüreden Bóka Istvánt, aki fideszes. Teljesen mindegy, melyik párthoz tartozik, jól végzi a munkáját.

– De hogy lehet Gémesit, Bókát és Botkát egy platformra hozni?

W. T.: Nagy bajban vannak most a fideszes polgármesterek. A személyi és a közösségi autonómia egy normális demokrácia meghatározó eleme, az önkormányzat pedig egyik alapintézménye. Nem véletlen, hogy a kormány az önkormányzatiságot igyekszik háttérbe szorítani. Orbán Viktor azt mondta, nem akar álláshalmozást, ezért nincsenek most erős érdekérvényesítő erővel bíró polgármesterek a parlamentben. Mindent központosítanak: a szemétszállítástól az oktatáson át a hatósági ügyek intézéséig. Mindent kiürítenek, lerontanak, egy központból akarnak irányítani. Ha négyszemközt beszélünk egyes fideszes polgármesterekkel, nem mondanak mást, mint mi: ha egyszer véget ér ez az őrület, együtt lehet velük működni.

K. Z.: A fideszes polgármesterek tisztában vannak azzal, ha 2018-ban nincs váltás, akkor nem lesznek önkormányzatok. Az a Fidesz terve, hogy a kétezer fő alatti önkormányzatokat beszántja. A központosítás ­miatt már nem lesz szükség képviselőre, polgármesterre.

– A szocialista polgármesterek egy hárompólusú ellenzéki rendszerben is gondolkodnak, amelyet az MSZP mellett a baloldali, szakmailag hiteles emberek csapata és egy jövőben megalakuló jobboldali, demokratikus erő alkothatna.

K. Z.: Nem zárok ki semmilyen együttműködést, amely a Fidesz leváltásáért jön létre.

W. T.: Jó lenne, ha születne egy új erő, ami lendületet ad a meglévő pártoknak. Az önkormányzati világban lehet hiteles, a nagypolitikában nem megégett embereket találni. 2014-ben az országgyűlésiképviselő-választásokon kétharmadot szerzett a Fidesz, ugyanakkor Budaörsön ellentétes volt a folyamat: a mi jelöltjeink nyertek kétharmaddal. Pedig ugyanaz volt a politikai légkör. Egyesületünkben vannak baloldali, liberális és konzervatív világnézetű emberek. Ugyanúgy gondolkodunk a demokráciáról.

– Botka László feltűnt a sakktáblán: ő lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje, tárgyalni fog a többi párttal. Támogatnák?

K. Z.: Ő is abba a kategóriába tartozik, amiről beszéltünk: hiteles, helyben erős, régóta polgármester. Nem lenne problémám azzal, hogy azokkal dolgozzak együtt, akik ugyanabban hisznek, mint én.

W. T.: Lehet, hogy Botka a kiállásával felrázta a közvéleményt vagy azt a kört, ahova ő is tartozik: gyerekek, csinálnunk kellene végre valamit! Ha ez volt a szándéka, akkor haszna is lehet.

K. Z.: Kérdés, hogy sikerül-e megszólítania a nem balos szavazókat. Nekem sikerült a csalódott, egykori fideszes szimpatizánsokat is magam mellé állítanom.

W. T.: Valószínűleg egyedül senki nem tudja megszólítani a kiábrándult kormánypárti szavazókat, de ha konzervatív, liberális és baloldali polgármesterek és helyben ismert személyek összefognak, akkor az emberek elgondolkodnak azon, hogy itt egy egymást elfogadó, együttműködő, középen álló csapat kéri a szavazatukat. És ez jó. S hogy ki vezeti majd ezt a formációt, a jövő eldönti.

 


Wittinghoff Tamás


57 éves tervezőmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerezte diplomáját, a rendszerváltásig vízellátó- és szennyvízke­­zelő-rendszerek, környezetvédelmi beruházások tervezésével foglalkozott. 1991 februárjában választották először Budaörs polgármesterévé, azóta ő vezeti a várost.

Volt SZDSZ-tag, de kilépett a pártból, 2010-ben már a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként nyert a választáson.

 

Kész Zoltán


43 éves, tősgyökeres veszprémi angoltanár. Az ELTE angol szakán végzett, dolgozott a balatonalmádi gimnáziumban, a Veszprémi Egyetemen, az ELTE-n és a Padányi katolikus iskolában. Tanított amerikai történelmet Kaliforniában, idehaza dolgozott újságíróként.

Rövid ideig tagja volt a Fidesznek. 2014 végén az ellenzéki pártok támogatásával, de független jelöltként győzött a veszprémi időközi országgyűlési választásokon.