Raoul Wallenberg-díjjal tüntették ki Iványi Gábort és Setét Jenőt

2020. január 16. 19:27 - szerző: MTI

Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat szerdán Budapesten. A vészkorszakban magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatáról elnevezett elismerést olyanok vehették át, akik példát mutatnak humanizmusból és sokat tettek a hátrányos helyzetű és diszkriminációt elszenvedő embertársaikért – ismertette Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke.

Wallenberg-díjat kapott Majsai Tamás református lelkész, történész, akinek életútját végigkíséri a zsidó-keresztény kapcsolatok és más zsidó tárgyú kérdések kutatása. A laudáció szerint kimagasló képviselője azon egyházi személyeknek, akik kitartóan keresik a választ arra, hogy a magyar társadalomnak milyen a szerepe a hazai zsidóság tragikus sorsában. A kitüntetettek között van Kaczvinszky Barbara újságíró, dokumentumfilm-rendező, aki készített filmet az esélyegyenlőségről, az örökbefogadásról, különböző vallási felekezetekről, kisebbségekről - hangzott el.

Setét Jenő roma polgárjogi aktivista azért részesült az elismerésben, mert mindig határozottan lépett és lép fel a magyarországi szélsőségek, a szaporodó szélsőséges csoportok és a félkatonai szervezetek ellen.

Díjat kapott Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi független polgármestere, roma polgárjogi aktivista, aki a méltatás szerint sokat tesz a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért.

Kitüntették Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökét, aki az indoklás szerint méltó folytatója annak a humanista protestáns szellemiségnek, amelyre Raoul Wallenberg példája is tanít bennünket. Szigeti Jenő, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, egyháztörténész, egyetemi tanár azért kapta a díjat, mert egész életében kiemelten kezelte a kisebbségvédelmet.

Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat Iványi Gábor és Majsai Tamás
Fotó: Balogh Zoltán

Kovács István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, Raoul Wallenberg életútja a mai világban is példaértékű, hiszen világszerte vannak ma is üldözöttek, akik támogatásra, segítségre szorulnak. Ezért kiemelten fontos ez a díj, és mindaz, amit jelképez. – A múlt történéseiből okulva bízzunk abban, hogy a világ jobban működhet az együttműködésen alapulva. Higgyünk abban, hogy ezt a világot a normális többség számára teremtették – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Horváth József, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) alelnöke arról beszélt, amikor egy kisebbséget vagy bármilyen társadalmi csoportot ellenségként állítanak be, azzal dehumanizálják őket. Ez ellen pedig csak humanizmussal lehet fellépni. Szólt arról is:,a kisebbségekért, a hátrányos helyzetűekért küzdőknek sokszor nemcsak a külvilággal kell harcolniuk, hanem azokkal is, akiket ki akarnak mozdítani szegénységükből, megbélyegzett, rossz, de mégiscsak megszokott helyzetükből.

Katarina Szécsi Asbrink, Svédország budapesti nagykövetségének első titkára kiemelt, nem válhat mindenki embermentővé, az azonban mindannyiunk felelőssége, hogy merjünk kiállni az emberi jogokért és felemelni szavunkat az igazságtalanság, a kirekesztés ellen.

A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány, valamint az Emmi 2010-ben alapította a Raoul Wallenberg-díjat, amelyet azóta évente adnak át a svéd diplomata letartóztatásának és elrablásának évfordulóján.

Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda. Szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a börtönben, de ezt máig sokan vitatják.

A díjátadás után a résztvevők átvonultak a XIII. kerületi Raul Wallenberg utcába, ahol megemlékezést tartanak a svéd diplomata emléktáblájánál.