Rabszolgatörvény: megkezdődtek az országos útlezárások, dühös emberek keresik fel a fideszes képviselők irodáit

Felkeresik a túlórák számának drasztikus emelését tartalmazó rabszolgatörvényt megszavazó fideszes képviselőket a saját fogadóórájukon, és nekik szegezik a kérdést: miért dolgoznak folyamatosan a magyar dolgozók érdekei ellen - jelentette be Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke. Azokon a munkahelyeken pedig, ahol a törvényre hivatkozva emelni akarják a túlórák számát, gyáron belül sztrájkbizottságot alakítanak, figyelmeztető sztrájkot, majd több napos sztrájkokat tartanak - tette hozzá.

Eközben Szolnok közelében, a 4-es főúton megkezdődött a MASZSZ félpályás útlezárása. Hétfőn Győrnél hasonló módon tiltakoztak az Audi gyár szakszervezetének dolgozói. A szolnoki akciót élőben követheti a Mérce alábbi videójában, a további akciókról ebben a frissülő cikkben tudósítunk. 

A Munka törvénykönyvének a módosításáról a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtott be nemrég törvényjavaslatot. Két neuralgikus pontja van, az egyik, hogy 250-ről 400 órára emelnék a maximális túlóraszámot, a másik, hogy az ezért járó pluszpénzt a munkáltatók nem 12, hanem 36 hónapon belül adhatnák oda a munkavállalóiknak. A 400 óra túlórához elég lenne, ha a munkáltató írásban megállapodik a munkavállalójával. 

Az ellenzék hétfőn 2925 módosító indítvánnyal próbálta néhány túlórára kényszeríteni az Országgyűlésben kétharmados többséggel bíró fideszes képviselőket, de a terv kudarcot vallott, mert a módosító indítványokról egyetlenegy szavazást tartottak. Emiatt a parlamenti ülésteremben kitört a botrány, az ellenzéki képviselők sípszóval és bekiabálásokkal, aztán kivonulással tiltakoztak a döntés ellen.

A Policy Agenda múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott reprezentatív felmérése szerint a munkaképes korú magyarok 83 százaléka ellenzi a Munka törvénykönyvének a módosítását, 81 százalékuk pedig úgy látja, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértékének a növelése csak arra jó, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottsága is nőjön.

Ha az Országgyűlés elfogadná a Munka törvénykönyvének a módosítását, a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlórákra a munkavállalók jelentős részét. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.