Policy Solutions: A nagyobb városokban elszenvedett vereség csak fokozni fogja a Fidesz törekvéseit a média uralására

2020. január 28. 18:00 - szerző: Heltai András

„A Fidesz politikája alapvető veszélyt jelent a demokráciára Magyarországon és Európában. 2019 sok tekintetben újabb mérföldkő volt az úton, amelyen ez a párt illiberális rendszer kiépítésén dolgozik. Az év önkormányzati választásai ugyanakkor megmutatták, hogy a kormányzati szervek nyomása, a szűkülő tér ellenére az ellenzék tud sikereket elérni. Sikeres tud-e majd lenni országosan is, megengedik-e majd ezt neki – ma nem világos.”

- ezt állapítja meg a Policy Solutions elemző intézetnek az elmúlt évről készült jelentése, amelyet múlt hét kedden mutattak be. Az intézet partnere a Német Szociáldemokrata Párt alapítványa. Az évente angol nyelven megjelenő kiadvány igen keresett diplomaták és külföldi gazdasági vezetők körében: a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának társigazgatója, Jörg Bergstermann, a fővárosi rendezvény vendégei között a budapesti diplomáciai testület sok képviselőjét üdvözölhette, köztük Volkmar Wenzel német nagykövetet.

A jelentés, amelyet Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója mutatott be, józan, következésképp az ellenzék szempontjából nem túlságosan biztató képet vázol fel az elmúlt év magyar politikai történéseiről, illetve a várható fejleményekről, különös tekintettel a 2022-es parlamenti választásokra.

A tanulmány az önkormányzati szavazásokon elért ellenzéki siker mellett 2019 másik fontos jellemzőjének tartja, mennyire hatékony a kormány médiagépezete. Mindenhol, ahol a kormánynak sikerült csaknem teljes monopóliumot szerezni a tájékoztatásban, ott kiemelkedően szerepelt a választásokon. Következésképp a nagyobb városokban elszenvedett vereség csak tovább erősíti a Fidesz politikáját, miszerint elsőrendű feladatnak tartja, hogy ellenőrizze a tájékoztatást, hiszen azon múlik, miként ítélik meg a választók a kormányt.

 

Az igazságszolgáltatás teljes lerombolása?

 

Felidézi a tanulmány, hogyan alapozták meg a „rabszolgatörvény” elleni közös tüntetések az ellenzéki pártok együttműködését, amely aztán az őszi választási sikerekhez vezetett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ismét ilyen energiák szabaduljanak fel, holott létfontosságú kérdésekben fenyegetik a kormány új rendszabályai az ellenzéket: független képviselők nem léphetnek be parlamenti frakcióba, illetve az utóbbiak megalakítását is korlátozták.

Hasonlóan nehéz elképzelni többezres tüntetéseket az ellen, hogy a kormány az Alkotmánybíróságot a Kúria fellebbviteli szervévé alakítja. Az igazságszolgáltatás átpolitizálása általában döntő kihatásokkal járhat, különös tekintettel létfontosságú kérdésekre – például választási eredmények elbírálására. Hogy ilyesmi megtörténjék, egyáltalán nem lehetetlen elképzelni Magyarországon, hiszen a kormányfő már 2018-ban „intellektuálisan alkalmatlannak” minősítette a Kúriát, amikor az választási ügyben a Fidesz számára kedvezőtlen döntést hozott.

 

Orbán nem elszigetelt az Unióban – de még lehet

 

Orbán nem elszigetelt az Unióban – sok kérdésben, amelyekben szélsőséges álláspontot foglal el, legalább néhány ország támogatására számíthat, főként a régióból. Ám ő mindinkább kész játszani a magányos harcos szerepét, megvétózva egyhangú uniós döntéseket. Ez azonban veszélyes veszélyes játék és újra elszigetelheti, mint korábban, mielőtt vissza tudott térni ebből a helyzetből. Nehéz elképzelni, hogy az EU komoly lépéseket tegyen az Orbán-kormány ellen, amíg az Európai Néppárt nem szakít a Fidesszel. Akkor viszont eltűnik az a védőernyő, és Orbán tevékenységének sokféle negatív következménye lehet.

Igencsak kétséges, kész lenne-e Orbán lényeges, hosszú távú engedményekre azért, hogy pártja a Néppártban maradhasson. Miután kilenc éve játssza ezt a játékot, késő már ahhoz, hogy a kompromisszumok embereként prezentálja magát. Bíró-Nagy András véleménye szerint a néppárti tagság kérdése legkésőbb a következő hónapokban, de talán már előbb eldől.

A Fidesz gyakran sértette már meg a törvények szövegét és szellemét és legújabb jogszabályok is azt mutatják, nem riad vissza még nyíltabb tekintélyuralmi lépésektől, amikor elveszti türelmét, vagy amikor európai normák nem engednek változtatást. Mióta a párt kormányon van, rendre felmerült, nem állna-e érdekében mérsékeltebb politikát folytatni. Ám ahányszor ez a gondolat felmerült, Orbán Viktor újabb törvényjavaslatot terjesztett be, amely tovább rombolta a demokráciát, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

2020-ban végre mind otthon, mind Európában tudomásul kell venni: a Fidesz politikája alapvető veszélyt jelent a demokráciára Magyarországon és Európában egyaránt – mutat rá a jelentés.

A jelentés bemutatója után vezető önkormányzati politikusok és szakértők sora értékelte, vitatta a felvázolt képet. Fontosabb tanulságok:

  • „Semmiképpen nem időszerű most arról vitatkozni, legyen-e közös választási lista 2022-ben.” (Dorosz Dávid, budapesti főpolgármester-helyettes, Párbeszéd)
  • Az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak munkájukkal jelezniük kell, mit csinálnának jobban, mint a Fidesz – de azt is, mit csinálnának jobban a 2010 előtti kormányoknál. Annál is inkább, mivel a magyarok többsége társadalompolitikai kérdésekben baloldali nézeteket vall, még ha a tömegtájékoztatás hatására oly sokan a Fideszre is szavaznak. A két fő terület, amelyen jó tervek sikert jelenthetnek: a lakáspolitika, szociális bérlakások építése, valamint az egészségügy rendbetétele. Az utóbbi még a migrációnál is jobban foglalkoztatja a társadalmat.
  • „Budapest nem csak a Fidesz miatt nem jut majd EU-s forrásokhoz, hanem azért is, mert fejlettsége miatt nem jogosult rá, ellentétben az ország 4 régiójával, amelyek az Unió legszegényebbjei közé tartoznak.” (Pogátsa Zoltán, egyetemi docens)
  • „Ha az ellenzék 2022-ben ismét csak Budapesten és 10 megyei jogú városban szerez többséget, az csak a Fidesz újabb kétharmadát akadályozhatja meg, többségét nem. Nem az EU-tól kell segítséget várni, az ellenzéki erőknek kell víziójukat kidolgozni és terveikhez a falusi Magyarországot is megnyerni. Az előválasztások nagyon hasznosnak bizonyultak, azokkal a jövőben is élni kell.” (Dorosz Dávid).
  • „Jó kommunikáció, jó szakpolitika nem elég a sikerhez. A Fidesz identitáspolitikát kínál választóinak, ezzel sikeres. Hasonlóan kell tennie az ellenzéknek is.” ( Arató Krisztina, egyetemi tanár)