Hét és fél év börtönt is kaphatnak a Pillangó utcai metróbaleset vádlottjai, de a szakszervezet szerint vétlenek voltak
Aki rendszeresen utazik Budapesten a kettes metrón, annak már szinte fel sem tűnik, hogy a Pillangó utcai állomás előtt lelassít a szerelvény. A 2016-os baleset következményei még ma is éreztetik hatásukat az érintett szakaszon, a forgalmi változások megmaradtak. Az évekig tartó vizsgálódások után szerdán
bíróság elé állt az a metróvezető és az a forgalomirányító, akiket a Pillangó utcai metróbaleset felelősének tart az ügyészség.
2016 decemberében a Pillangó utcánál, a reggeli órákban az egyik állomáson álló szerelvénybe belerohant az azt követő vonat. Halálos áldozatot szerencsére nem követelt az incidens, mégis huszonegyen sérültek meg az ütközésben, ebből öten súlyosan.
Az ütközés helyeÉppen emiatt is vádolja az ügyészség vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének vétségével, valamint közérdekű üzem működése gondatlan megzavarásának vétsége miatt a két dolgozót.
Utóbbi tényállás azért került bele a vádiratba, mivel az érintett szakaszon aznap délutánig szünetelt a forgalom, pótlóbuszokat kellett beállítani és nagyságrendileg több tízezer embernek okozott fennakadást a baleset. Az ügyészség szerint az egyik vádlott, egy hatvannégy éves férfi metrókocsi-vezetőként dolgozott, a szükséges képesítés, vizsga birtokában volt, az időszaki képzéseken részt vett. 2016. december 5-én, kora reggel, az Örs vezér terétől a Pillangó utcai megálló felé haladt, a felszíni pályaszakaszon. Az adott pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség 70 km/h volt, az idő aznap párás, fagypont alatti volt, a metrópálya csúszott, azon falevelek és egyéb növényi hulladék csökkentették a tapadást.
A vonalon a forgalom torlódott, erről és a csúszásveszélyről az ügy másik vádlottja, a forgalmi menetirányító hatvannégy éves férfi tájékoztatta a vezetőt. A forgalom irányítását végző vádlott utasítást adott a biztonsági rendszer által vezérelt kézi üzemmód használatára, sebességkorlátozást azonban – annak ellenére, hogy a többi vezető által szolgáltatott adatok alapján ez szükséges és indokolt lett volna – nem rendelt el. A Pillangó utcai megállóban egy másik szerelvény állt, utascserére várva. A megállóhoz közeledő szerelvényt vezető vádlott
nem a forgalmi körülményeknek megfelelő, legfeljebb 28 km/h-s biztonságos sebességgel haladt, hanem felgyorsított 57 km/h-ra,
emiatt a későbbi fékezés során a szerelvény megcsúszott, a metró a fékezés oldása, majd vészfékezés ellenére sem tudott időben megállni, így nekiütközött a megállóban várakozó metrószerelvénynek.
A büntetőügy előkészítő tárgyalását a szerdai napon tartották, ahol
egyik vádlott sem ismerte be bűnösségét, és nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról sem.
Ezt követően a vád és a védelem képviselői előadták bizonyítási indítványaikat, majd a bíróság az ügyet tárgyalásra utalta.
Ugyanakkor van olyan vélemény is, miszerint kétséges, hibáztak-e a vádlottak padján ülő emberek. A Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke egészen biztos abban, hogy
a két férfi nem szegett meg semmiféle szabályt, teljesen vétlenek voltak.
Gulyás Attila – aki pontosan ismeri a kettes metrón használt biztonsági rendszert – azt mondta a 168 Órának, egy olyan szélőséges időjárási helyzet alakult ki aznap az érintett pályaszakaszon, amit utána mesterségesen sem tudtak reprodukálni a nyomozás során, hiába kenték fel például szappannal a síneket. Kifejtette, a vonalon használt technikai eszközöknek minden körülmények között meg kellett volna akadályoznia az összeütközést.
„Például, hogy ha ez a vonatvezető, aki nekiment az előtte lévő szerelvénynek, indulást követően elájul és összeesik a vezetőfülkében, a menetkapcsolót (ez a gázkar a metrón – A szerk.) pedig teljes sebességre kapcsolja, akkor is meg kellett volna állítsa az automatika ezt a vonatot emberi beavatkozás nélkül. Minden körülmény között.”
Az érdekképviseleti vezető hozzátette, a vasútüzemben nincs relatív gyorshajtás, mivel a számítógép folyamatosan figyeli, méri a vonatok közötti távolságot és a biztonságos követési távolsághoz tartozó pillanatnyi sebességet. Ha bármikor azt érzékeli a berendezés, hogy ezt túllépi a vonatvezető, akkor azonnal vészfékez. Mindezt olyan módon, hogy még megcsúszás esetén is biztonságosan megálljon a szerelvény az előtte lévő vonat mögött. A szerelvények megcsúszásvédelemmel (ABS) is el vannak látva – hívta fel a figyelmet.
A történteket követően aztán világossá vált, mégiscsak van olyan szituáció, amelyek esetén képtelenek megállítani a vonatot. Hozzátette, mind a szerelvények, mind a biztosítóberendezések hatósági engedéllyel rendelkeznek és rendelkeztek a baleset időpontjában is. Ezt követően derült ki,
nem „mindenható” a rendszer.
Mentőautók a Pillangó utcai metróállomásnál a baleset reggelén„Ezek az emberek megbíztak a technikában, azt mondták nekik, hogy a technika minden esetben leállítja a vonatot, bármi történik.”
– magyarázta Gulyás Attila. A szakszervezeti vezető megjegyezte, a metróban utasítások alapján járnak el a dolgozók. Ezek az anyagok részletesen szabályozzák a metróüzem működtetését, és utóbbiakat a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá.
„Ezeket a szabályokat senki sem szegte meg. Szabályszegés esetén nagyon gyorsan lezárult volna a nyomozás.”
A szakszervezeti vezető abban bízik, felmentik az érintetteket, ugyanakkor „azt nem lehet pótolni, hogy éveken át meg lettek rángatva, erre rámehetett az egészségük.”
A kettes metró szerelvényei a Pillangó utcai megálló közelében. Alapvetően korrektnek tartja az ügyészég indítványát az ELTE ÁJK Büntetőjogi tanszékének egyetemi docense.
Ambrus István a 168 Órának azt mondta, akár 7 és fél év szabadságvesztést is kaphatnak a vádlottak, amennyiben bizonyosságot nyer bűnösségük. Mivel a törvény előírja az ún. középmértékes ítélkezést, így a konkrét esetben egy picivel több mint négy év. Ahhoz, hogy felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki a bíróság, ezért ennek a középmértéknek jelentősen alá kell mennie. A szakértő szerint több enyhítő és súlyosító körülményt is mérlegelhet a bíróság. Enyhítő körülmény, ha valóban egy átfogóbb technikai hiba játszott közre a balesetben, de az idős kor is ide sorolható. Ugyanakkor súlyosbító körülmény lehet a gondatlanság esetleges magasabb foka, ha az okozott kár a minősített eset megállapításához szükségeset 3-szorosan is meghaladta, illetve az, hogy rengeteg embert érintett a járatok kimaradása.
Mivel a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket, emiatt
"a végrehajtandó szabadságvesztés indítványozása sem aránytalan, a középmérték ismeretében”
– értékelt Ambrus István.
Az első tárgyaláson – amely 2020. november 18-án lesz – a vádlottak meghallgatása várható.
