Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete az új szakképzési törvény miatt

2020. február 14. 12:17 - szerző: MTI

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.

Szabó Zsuzsa, az érdekképviselet elnöke csütörtökön, a budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, kifogásolják, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak – egyeztetés nélkül – elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a munka törvénykönyvének hatálya alá kerülnek, jogorvoslati lehetőség nélkül.

– A PSZ azt kéri, hogy az Ab visszamenőleges hatállyal, január elsejétől semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket

– ismertette Szabó Zsuzsa.

A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjeszti be a szakszervezet, ezért arra biztat, hogy minél többen csatlakozzanak: szignójukkal adjanak felhatalmazást az érdekképviseletnek arra, hogy a nevükben eljárhasson. Az ehhez szükséges információk megtalálhatók a pedagogusok.hu-n.

A PSZ elnöke azt hangoztatta, hogy túl rövid idő telt el az új törvény megjelenése és hatálybalépése között, nem lehetett felkészülni az átállásra.

– Azoknak a jogviszonya, akiket december 31-én még közalkalmazottakként foglalkoztattak a szakképzésben, munkaviszonnyá alakul 2020 júliusától (bár maga a szakképzési törvény 2020 januárjától hatályos). A szakképzésben dolgozók helyzete bizonytalanná vált, nincs garantált előmeneteli rendszerük, egyéni béralkukra kényszerülnek

– hangoztatta Szabó Zsuzsa.

Úgy vélekedett, hogy anyagi és erkölcsi sérelem egyaránt éri a dolgozókat, mert a szakképzésben már nincsenek pedagógusok, csak oktatók, nem használhatók a pedagógusi hivatást kifejező megnevezések, például az, hogy középiskolai tanár.

– Nem tisztázott az sem, hogy milyen óraszámban kell oktatni és ezért milyen díjazás jár – sorolta a PSZ elnöke.

Szabó Zsuzsa közölte, hogy sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek. Azt kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy nevesítse a tárgyalópartnerüket, erre azonban nem került sor.

Azt akarják elérni, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak maradjanak közalkalmazotti jogviszonyban, ne szakítsák ki a szakképzést a köznevelés rendszeréből.

– Állítsák vissza azt a korábbi állapotot, amelyben a pedagógusi fizetések meghatározásának alapösszege a minimálbér volt. Rögzítsék, hogy 22 órát kell tanítani, valamint azok illetményét is emeljék meg, akik nem pedagógusok

– sorolta a PSZ elnöke.

Gosztonyi Gábor, a szakszervezet egyik alelnöke felidézte, hogy január végén már benyújtottak egy alkotmányjogi panaszt. Ebben azt kérték a testülettől, hogy az új szakképzési törvény valamennyi rendelkezését semmisítse meg visszamenőleg, januártól.

A PSZ saját érintettsége miatt fordult az Ab-hez, arra hivatkozva, hogy megillette volna a véleménynyilvánítás, a javaslattétel joga a törvény előkészítésénél, ezekre azonban nem kapott lehetőséget. A szakképzésben foglalkoztatottak jogállásának változása miatt csökkennek a szakszervezeti jogosítványok. A támadott törvény alapján nincs lehetőség kialakítani a munkavállalók és a munkaadók közötti együttműködés rendjét, nincs mód tárgyalást kezdeményezni, mivel nem állapítható meg, hogy ki a munkáltatói jog gyakorlója.

– A PSZ az alkotmányjogi panaszában kifogásolta azt is, hogy sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az új szakképzési törvény a magyar oktatás történetében először tesz különbséget az iskolai tanulmányokat folytatók között – hangsúlyozta Gosztonyi Gábor.

Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke közölte, hogy súlyos kifogásaik vannak az új Nemzeti alaptantervvel (Nat) kapcsolatban is.