Orbán és 132 "bátor embere" megszavazta a 2021-es költségvetést, Karácsony Gergely szerint ezzel bevezették a Budapest-adót
Elfogadta Magyarország 2021-es központi költségvetését az Országgyűlés pénteken.
Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat általános vitájában a jövő évi büdzsét a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához.
A képviselők 133 igen, 61 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot, amelyben a kormány dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.
A törvény szerint 2021-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402,0 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178,3 millió forint, hiánya pedig 1 491 223,7 millió forint. Az államadósság-mutató 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról.
Ez azt jelenti, hogy az ellenzék nemmel szavazott, míg Orbán Viktor 132 bátor embere igennel. A miniszterelnök márciusban a felhatalmazási törvény néven elhíresült különleges jogrend megszavazása alatt jelentette ki, hogy
„nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere kell”.
A miniszterelnök szerint ez a 133 ember a kormánypárti frakciókban ült.
A főpolgármester, valamint ellenzéki és független önkormányzati vezetők tiltakoztak az önkormányzatokat sújtó költségvetési elvonások ellen pénteken sajtótájékoztatón, még a szavazást megelőzően. A főpolgármester úgy fogalmazott: az Országgyűlés egy olyan költségvetésről szavaz, amelynek nyilvánvaló politikai célja, hogy tönkretegye a magyar önkormányzatiságot.
Karácsony Gergely később Facebook-oldalán reagált a szavazásra.
„Elfogadták mégis. Mi szóltunk… A kormánypártok olyan költségvetést fogadtak el, ami bevezeti a Budapest-adót, minden egyes budapestitől elvesz évente 20 ezer forintot. Súlyos sarccal sújtották az önkormányzatokat. Pedig elmondtuk világosan: az önkormányzatok megsarcolása a települések megsarcolását jelentik. Nem (csak) a polgármestereket büntetik, hanem a polgárokat”
– írta a főpolgármester.
Álláspontja szerint az önkormányzatok kivéreztetésének gazdasági indoka sincs.
„Hiszen miközben az állami költségvetést is nyilvánvalóan súlyosan érintik a válság hatásai, azt látjuk, a magyar kormány tíz- és százmilliárdokat költ felesleges presztízsberuházásokra és elsősorban magára: van sok tízmilliárd a Pénzügyminisztérium költöztetésére, soha meg nem térülő motorpályára, van pénz fociakadémiákra, kisvasútra és nagyvasútra Belgrádig, Paks 2-re, látványparádéra, tűzijátékra, sorolhatnám”
– jegyezte meg.
Úgy véli, azért „kötik gúzsba a településeket mégis”, mert ők tudják bizonyítani, hogy lehet válságot kezelni máshogy, mint ahogyan a kormány teszi, és az önkormányzatok ott és úgy tudnak segíteni a településeiken élőknek, a helyi vállalkozásoknak, ahogyan a kormány nem.
Karácsony Gergely közölte, hogy „erre a sarcpolitikára is válaszul” kezdeményezi, hogy Budapest is belépjen a Magyar Önkormányzatok Szövetségébe és erre biztatja a szabad városok polgármestereit is. Úgy véli, ezzel olyan erős szövetséget hoznak létre, „amelynek összehangolt akarata elől a kormány sem térhet ki”. Ezen dolgoznak a nyáron.
