Össze-vissza beszél mindenki az 1216 menekültről
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai hamarabb megjelentek a Helsinki Bizottság honlapján, mint a Hivatal saját oldalán – írja a Zoom.hu. Ezek szerint Magyarország 1216 menekültet fogadott be 2017-ben. Ez a szám a kvótán kívüli befogadások száma, és jóval az uniós átlag alatt van. A Helsinki Bizottság sajtómunkatársa, Zádori Zsolt ezt a portálnak így kommentálta:
„Egy a kormánypropagandától megzavart államtitkár tett egy nagyon rossz nyilatkozatot, amiben igazodni próbált munkaadója kommunikációs szándékaihoz. Szerette volna bemutatni, hogy kemények vagyunk Brüsszellel és a migránsokkal, de irgalmasak az igazi menekültetekkel szemben. Ez nem sikerülhetett. Az ellenzék pedig most azt dörgöli a kormány orra alá, hogy titkosan, 1300 menekültet fogadtunk be. Hervasztóan nívótlan ez mindkét részről. Valójában ugyanis arról van szó, hogy Magyarország egészen pontosan 1216 embert fogadott be tavaly, de egyáltalán nem titkosan.”
Zádori elmondta, hogy az adatok a BMH-tól származó hivatalos adatok, ami alapján a Bizottság is részletes statisztikát készített a magyar menekültügyről. Mivel ezeket az adatokat kötelező nyilvánosságra hozni, és továbbítani kell az uniós statisztikai hivatalnak az Eurostatnak is, ezért is volt teljesen értelmetlen Altusz Kristóf titkosításról szóló nyilatkozata. A Bizottság úgy jutott hozzá a friss menekültügyi adatokhoz, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Budapesti regionális irodájának együttműködő partnerei. A genfi egyezmény alapján ez a szervezet a kormánytól, azaz BMH-tól megkapja a friss menekültügyi adatokat, még mielőtt a hivatal közzé tenné a honlapján. A szóvivő hangsúlyozta, az 1216 elismerés a genfi konvenció, az Alaptörvény és a magyar menekültügyi törvény alapján történt.
Altusz Kristóf 1296 emberről beszélt. Zádori szerint azért, mert a magyar jog befogadottnak nevezi azt a nemzetközi védelemre szoruló külföldit, akit nem lehet hazájába visszaküldeni, de mégsem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják, ez utána hosszabbítható, és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. Zádori Zsolt szerint a helyettes-államtitkár ezt a 70-80 az embert is beleszámolta az általa említett 1296-ba.
– Nem arról van szó, hogy Magyarország titokban mégis teljesítette azokat a kötelezettségeit, ami az uniós tagságból adódik. Az áthelyezési kvóta a gyakorlatban arról szólt volna, hogy Görögországból és Olaszországból a 2017 szeptember közepéig érkezők közül 1294 szíriai menedékkérőt kellene átvenni. Nagyjából 75 százalékos elfogadási rátával számítva, ez mintegy ezer ember befogadását jelentené. Csakhogy ezzel az uniós döntéssel Magyarország nyíltan szembement – mondta Zádori.
A Bizottság álláspontja szerint az a fő probléma, hogy csak 1216-en kaptak itt menedéket, illetve maga az eljárás is megkérdőjelezhető. Ez a szám magasabb a korábbi évek néhány százához képest, de az elfogadási arány így is jócskán az uniós ötven százalékos átlag alatt van, 30 százalék. Továbbá azzal, hogy csak tranzitzónákban lehet menedéket kérni, az ország jogellenesen fogva tartja a menedékkérőket. Akiket pedig nem ismer el az ország menekültnek, azokkal ugyanaz történik, mint a befogadottakkal. Szerbia nem fogadja vissza az elutasítottakat, az idegenrendészeti szállások után, ahol egy hónapig tartózkodhatnak, továbbállnak nyugatra.
