Orosz munkások építhetik fel Paks 2.-t
Munkásszállókat és lakásokat építenek Kalocsán a Paks 2. építésére érkező orosz vendégmunkásoknak az egykori szovjet laktanyában. Helyi források szerint csúcsidőben mintegy 8 ezer munkavállaló (1500 mérnök és 6500 munkás) dolgozik majd a helyszínen. Ez annyi, mint a projekthez szükséges teljes fő- és alvállalkozói kör munkaerő-szükséglete – írja a Népszava.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője azt nyilatkozta a lapnak, hogy az Orbán-kormány nagyvonalúan 10 ezer munkahely megteremtéséről beszélt a tervezett bővítés kapcsán, miközben a beruházást előkészítő Teller-Lévai projekt hatástanulmányában az szerepelt, hogy legfeljebb 6–8 ezer munkahelyre lehet számítani, és azokra is csak az építkezés csúcsidőszakának néhány évében.
– Ha most nyolcezer orosz munkavállaló számára építenek szállást a helyszínen, az azt jelenti, hogy a Roszatom tervei szerint az erőművet döntően oroszok építik majd
– állapította meg a politikus. Mivel ebbe az alvállalkozói kör is beleértendő, ez azt is mutatja, hogy hogy magyar cégek számára kevés babér terem majd az építkezésen, ezzel pedig az Orbán-kormány nyilván tisztában van. A kalocsai fideszes városvezetés például már tavaly hozzáfogott egy orosz kulturális központ létesítéséhez.
Jávor Benedek a blogján arról is beszámolt, hogy magyar részről teljes a káosz a beruházás körül. A Paks 2. Zrt. olyan közbeszerzést írt ki, amely fejetlenségre, irányítási válságra utal. Többek között olyan feladatokra keresnek külső jelentkezőket, mint
- működési modell és a folyamatok hatékonyságának felülvizsgálata,
- funkciók teljeskörűségének, átfedésének vizsgálata, javaslattétel esetlegesen felmerülő módosításokra,
- felelősségi és hatáskör viszonyok vizsgálata, javaslattétel esetlegesen felmerülő módosításokra,
- döntési alternatívák kidolgozása a Paks II. Zrt. további működéséről, optimalizációs és fejlődési lehetőségeiről,
- akcióterv javaslat kialakítása a következő lépésekről, azok hatását és fontosságát figyelembe véve.
A képviselő szerint ebből leginkább az derül ki, hogy jelenleg egy alacsony hatékonyságú, átfedésekkel teli, a felelősségi és hatásköri viszonyokat illetően zavaros, munkaerőt pazarló, egymással vitázó és ezért időhúzó szervezeti rendszer menedzseli az ország legnagyobb, a GDP több mint 10 százalékára rúgó, az országot 30 évre eladósító beruházását.
