Orbánnak valóban minden oka megvan a rettegésre az Európai Ügyészségtől

2018. szeptember 20. 14:59 - szerző: Biró Marianna

A részrehajló, főleg az éppen aktuális elit hatalmát bebiztosítani hivatott állami intézmények nem üldözik, hanem eltűrik, néha egyenesen ösztönzik a korrupciót, ami által az uralkodó hatalmi kör tagjainak még nagyobb hatalma lesz, a társadalom viszont szegényebbé válik. Ezért lenne szükség az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra, amiért Hadházy Ákos már függetlenként indít egymilliós aláírásgyűjtést.

Csütörtökön délután kettőkor, a budapesti Blaha Lujza téren indult Hadházy Ákos független parlamenti képviselő országos akciója, melynek célja egymillió aláírás összegyűjtése annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Hadházy szerint az uniós ellenőrzés képes lenne megakadályozni, hogy a Fidesz ellopja a Brüsszelből érkező pénzeket, Polt Péter legfőbb ügyész ugyanis rendre blokkolja a hatalmi szférát érintő bűncselekmények felderítését. A volt LMP-társelnök figyelemfehívásában arról ír:

„Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, mert Orbán Viktor fél, sőt, retteg a felelősségre vonástól. Orbán rendszerét az EU-s pénzek tartják fennt, ebből a pénzből fizeti ki saját embereit és némíttatja el ellenfeleit.”

Hadházy szerint Orbán Viktor miniszterelnök félelemből nem mer csatlakozni az Európai Ügyészséghez, erre pedig minden oka meg is van. Csak a miniszterelnök veje, azaz Tiborcz István ügyeit, vagy éppen Mészáros Lőrinc mesés gazdagodását elnézve, a képviselő úgy látja: Orbánnak személyesen is minden oka megvan a felelősségre vonástól való félelemre.

Hadházy szerint ha az EU-s pénzek leállnak – „márpedig ha nem mutatjuk meg, hogy nem lophatja el a Fidesz kontroll nélkül, akkor leállnak” –, akkor előbb jön el és súlyosabb lesz a Matolcsy György és Orbán Viktor által emlegetett válság, mint más országokban. „De többről van szó, mint az EU-s pénzekről, az uniós tagságunk is veszélybe kerülhet. Ha a miniszterelnök nem kaphatja meg a kontrollálatlanul ellopható EU-s pénzeket, onnantól Orbánnak nem lesz érdeke bennmaradni és kivezethet minket az Európai Unióból, hogy ne kelljen szembesülnie tettei következményeivel” – érvelt Hadházy.

De miről is van szó valójában?

A nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós bevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Ezért a Bizottság 2013-ban – Viviane Reding, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős korábbi biztos vezetésével – javaslatot tett az Európai Ügyészség létrehozására.

2017 júniusában 20 tagállam ennek megvalósítása mellett döntött.

Az Európai Ügyészség (EPPO) az Európai Unió független szervezete, amit a Lisszaboni szerződésben foglalt megerősített együttműködés elve alapján hoztak létre az Európai Unió tagállamainak vezetői, azaz az Európai Tanács. Székhelye az Európai Bírósághoz és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxemburgban van.

Feladata az EU-költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, úgy mint az EU pénzügyi alapjait érintő 10 ezer eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló áfa-csalások kapcsolatos nyomozás és vádemelés. Az Európai Ügyészség létrejöttét megelőzően ilyen bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak, kizárólag saját országukban. A európai bűnüldöző szervezetek, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Eurojust és az Europol sem végezhetnek nyomozati munkát.

A szervezet decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozó állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását, de ezt egyeztetnie kell a nemzeti hatóságokkal.

Magyarán az Európai Ügyészség eljárása egyáltalán nem fenyegeti a nemzet szuverenitást, ugyanakkor a politikai befolyástól mentes eljárásokat segíti.

Mindezek miatt sokatmondó, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó a csatlakozásra. Nyár végéig Magyarországgal szemben 21 uniós tagállam csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A távol maradó tagállamok bármikor csatlakozhatnak. 2018. június 14-én Málta is bejelentette a Bizottságnak csatlakozási szándékát, így hamarosan már 22 ország járul hozzá ahhoz, hogy az EU-pénzek minél tisztábban legyen elköltve határaikon belül.

Magyarország már többször nemet mondott az Európai Ügyészségre. Trócsányi László igazságügyi miniszter júniusban azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden. Az uniós intézmények nem gyakorolnak nyomást, hogy a tagállamok belépjenek, ugyanakkor írtunk már arról, hogy  egyre inkább témája a nyugat-európai politikai vitáknak az uniós forrásfelhasználás különböző korrupciós kockázatai, elsősorban Magyarországon.

Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakciójának (S&D) német vezetője, az SPD politikusa a Sargentini-jelentésről tartott múlt heti európai parlamenti (EP) vitában például úgy fogalmazott:

„Világosan ki kell mondani, hogy ez az Európai Unió legkorruptabb rendszere. Nagyon sajnáljuk, de ez az igazság. (...) Orbán rokonai, különösen a veje ennek a rendszernek a kedvezményezettje. Ismétlem, Orbán úr, ön az EU-ban létező legkorruptabb rendszert testesíti meg, és ennek véget kell vetnünk, hölgyeim és uraim.”

És Bullman nem is túlzott olyan nagyot: miközben ugyanis a Magyarországnak jutó uniós támogatások mértéke igen magas, az európai közösség joggal kéri számon, hogy heti 87 millió eurót adnak Orbán Viktornak és kormányának, miközben az nem tartja be az Európai Unió szabályait, sőt a legdurvább visszaélések éppen Magyarországról szerepelnek az uniós, nemzetközi és civil jelentésekben.

Egyre inkább úgy tűnik, az EU új költségvetésében benne lesz, hogy a jogállamiságot leépítő és az uniós ügyészségtől távol maradó kormányoktól elvonhatják a támogatási pénzeket, mert elég nagy az egyetértés ebben a tagállamok között, simán meg lesz a szükséges minősített többség. És éppen ennek előszele az, hogy az Európai Bizottságnál is elkezdték komolyabban venni a kifizetések ellenőrzését, idén eddig a nyertes pályázatoknak járó pénz mindössze egytizedét utalták csak át, a többit a magyarországi szabálytalanságok miatt egyelőre visszatartják.

EU-csúcs Brüsszelben EU-csúcs Brüsszelben – a tagállamok vezetői hozták létre az Európai Ügyészséget, persze Orbán nélkül
Fotó: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ez a fő oka annak, hogy a magyar költségvetési hiány hatalmasra nőtt, augusztus végére az Orbán-kormány már 1646 milliárddal többet költött, mint amennyi bevétele volt. Pedig a magyar költségvetési visszásságok – a folyamatosan túltervezett növekedési célértékek, s a költekezés miatt elszálló hiány –, továbbá a közbeszerzési rendszer súlyos korrupciós kockázatai régóta terítéken vannak az EU-ban. Már csak azért is, mert

Brüsszel finanszírozza a magyar állami beruházások mintegy 50 százalékát.

És éppen ez az a szektor, ahol az antikorrupciós szakértők a legsúlyosabb megállapításokat teszik. A Transparency International berlini központja tavaly 23. alkalommal készítette el a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége szempontjából rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI). A 180 országot vizsgáló felmérés eredménye szerint Magyarország az üzletemberek és szakértők érzékelése alapján 2017-ben – a megelőző, 2016-os évhez képest – kilenc helyet és három pontot rontott, így jelenleg az 66. helyen áll – 45 ponttal.

Ezzel Magyarország világviszonylatban még mindig a közepesen korrupt országok közé sorolható, ám korrupciós fertőzöttsége globális összehasonlításban Szenegállal van azonos szinten, teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé. 

Az Európai Unión belül Magyarország a 28 tagállam közül a 27. helyen állt, és már csak a sereghajtó Bulgáriát előzi meg.

Az Európai Unió tagállamainak Korrupció Érzékelési Indexe
Fotó: Transparency International

Az Orbán által az EU legsikeresebb régiójának nevezett közép- és kelet-európai térséget tekintve is sokat romlott Magyarország pozíciója az elmúlt évtizedben. Az uniós csatlakozást követő években Magyarország – Észtország és Szlovénia után – a régióban a harmadik volt, jelenleg azonban már csak utolsó előtti, azaz a tizedik.

A Transparency International idevágó tanulmánya szerint a korrupció a „rossz kormányzás” legfontosabb jele, amely többnyire együtt jár a jogállamiság megsértésével.

„A részrehajló, főleg az éppen aktuális elit hatalmát bebiztosítani hivatott állami intézmények ilyenkor nem üldözik, hanem eltűrik, néha egyenesen ösztönzik a korrupciót, ami által az uralkodó hatalmi kör tagjainak még nagyobb hatalma lesz, a társadalom viszont szegényebbé válik.”

Ez tény, amit az OECD adatai is alátámasztanak: ahol nagyobb a korrupció, ott alacsonyabb a GDP, szegényebbek az emberek, sőt könnyebben sérülnek emberi és állampolgári jogaik is, hiszen kiszolgáltatottságuk folytán semmiféle érdekérvényesítő eszközzel nem rendelkeznek. De a gazdaságra is negatív hatással van a korrupciós kitettség és a jogállamiság problémái. A Világbank felmérésén alapuló jogállamiság-index és a beruházási ráta közötti hatásvizsgálat egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarországon a jogállamiság eróziója összefüggést mutat a beruházások csökkenésével – elemezte a Transparency.

Márpedig Magyarország versenyképessége az elmúlt másfél évtizedben zuhanórepülést mutatott, a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése szerint : 

Magyarország 2001-ben a világ 28. legversenyképesebb gazdaságának számított, míg 2016-ban csak a 69. volt ugyanezen a ranglistán, és 2017-ben is csak a 60. helyig sikerült felkapaszkodni.

A Transparency az elemzésében az adatok összevetése alapján arra jut: „a magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az európai uniós átlagtól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek legfőbb oka az állami intézményrendszer elégtelen működése. Például az, hogy a politikai korrupciót nemcsak következményekkel nem fenyegeti semmi, de eljárások, vizsgálatok sem indulnak. Magyarán Magyarország korrupciós kitettségének egyik legfőbb mozgatórugója éppen az igazságszolgáltatás, s itt nemcsak a független bíróságok, hanem elsősorban az ügyek feltárásáért felelős, Polt Péter által vezetett Legfőbb Ügyészség a felelős.

És Polt Péter felelőssége nemcsak az erőszakos, hanem az úgynevezett fehérgalléros bűncselekmények esetében sem elidegeníthetetlen. Az ügyészség feladata ugyanis a közpénzek megóvása, sőt a közpénzköltés nyilvánosságához fűződő, az alaptörvényben foglalt jog érvényre juttatása. Ez az, amit a magyar adófizetők befizetései, továbbá az uniós állampolgárok Magyarország fejlődéséhez való, jelentős összegű hozzájárulása, azaz az EU-források elköltése esetében is elmulaszt. 

Magyarország az uniós csatlakozás óta a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, azaz több támogatást kap az EU költségvetéséből, mint amennyit befizet. A pozitív egyenleg a csatlakozástól 2017-ig több mint 11 000 milliárd forint.

Magyarország uniós forrásai éves bontásban 2004-es csatlakozása óta
Fotó: Európai Bizottság

Magyarán az ország jelentős részben él az uniós támogatási pénzekből, s a kormány ebből költ beruházások megvalósítására, ahogyan vidékfejlesztésre és infrastruktúrára, tovább társadalmi és egyéb programokra. Csakhogy miközben ugyanis a magyar költségvetésből 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek el közbeszerzés útján az állam szervei – ideértve többek között a közjogi szerveket, az állami, illetve önkormányzati tulajdonú, valamint a közszolgáltatási ágazatban működő vállalatokat is –, a leginkább korrupciónak kitett szektor is éppen ez volt Magyarországon.

Tavaly mintegy 1500 milliárd forinttal több közpénzt költöttek el közbeszerzéseken, mint 2016-ban, ez minden eddigi költéshez képest is kiugróan magas érték. A Transparency szerint az elmúlt évtizedben – 2016-ig – a közbeszerzések értéke 2013-ban volt a legmagasabb, de akkor is mindössze 2400 milliárd forintot tett ki. Míg 2013-ban a GDP 8,2 százalékának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9,4 százalékát. Az antikorrupciós civil szervezet éves jelentése szerint különösen aggasztó, hogy a magyarországi statisztikák évek óta súlyos problémákat jeleznek a közbeszerzési gyakorlatot illetően.

Tiborcz István Mészáros Lőrinccel beszélget. Van miről
Fotó: 444.hu olvasói fotó

Nemcsak az egy ajánlattevős, vagy meghívásos, zárt eljárások száma, hanem a közpénzköltés szinte minden lépése megkérdőjeleződött már. A Transpareny szerint márpedig „a közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodnak. Emlékeztettek: míg Mészáros Lőrincnek, Felcsút polgármesterének vagyona 2016-ban „csak” 35 milliárd forintra rúgott, és ezzel 28. lett a 33 leggazdagabb magyart tartalmazó Forbes-listán, addig 2017-ben már a 8. helyre lépett elő 106 milliárd forintra becsült vagyonával.

„A közbeszerzési adatok tanúsága szerint a Mészáros érdekeltségébe sorolható különböző cégek 2017-ben összesen 476 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint az Európai Uniótól származott. Ennek köszönhetően Magyarország legismertebb gázszerelője tavaly megháromszorozta a vagyonát.”

A TI-Magyarország többször hangot annak a meggyőződésének, hogy az elmúlt évek magyarországi történéseinek eredményeként a korrupció immár nemcsak a szabályok ellenében valósul meg, hanem a szabályok átírásával is. A korrupció többé nem csak a szabályok megszegésével elért illetéktelen előny, hanem a rossz szabályok közvetlen és egyik fő következménye.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A TI már 2008-ban, a baloldali kormányzás idején felhívta a figyelmet arra: intézményesült a korrupció Magyarországon, csakhogy akkoriban a korrupciót még sokkal inkább tekintették a rendszer melléktermékének és diszfunkciójának, mintsem alapvető jellemzőjének. Mostanra viszont azt írták:

2010-től kezdve ez fokozatosan megváltozott, és mára a korrupció a rendszer egyik alapvető jellemzőjévé vált.

Elemzésük úgy fogalmaz: a politikai hatalom birtokosai nyíltan hajlandók a hozzájuk közel állók – haverok, családtagok, oligarchák – érdekét a polgárok összességének a kárára előmozdítani. A hatalom számára kedvesnek tetsző új, 'nemzeti' burzsoázia jobbára közpénzen gazdagodik.

A TI azt is felidézte: a Fidesz politikusai számos alkalommal foglalnak állást a „nemzeti burzsoázia és középosztály” kialakításának szükségessége mellett, megkísérelvén ideológiai érvekkel alátámasztani a közhatalmi eszközökkel zajló, s ezért nemegyszer legalizált vagyon-újraelosztást. Ez az érvelés azonban több szempontból is gyenge lábakon áll. Egyfelől azért, mert a közpénzekből gazdagodó oligarchák nem szolgálnak semmiféle közérdeket, ellenben torzítják a piaci versenyt. Másfelől azért, mert a gazdasági fejlődés szakirodalma szerint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a tulajdonjogok szavatolása a hosszú távon fenntartható növekedés előfeltételeinek tekinthetők. Harmadrészt azért, mert a közpénzből vagyonhoz juttatott oligarchák jellemzően nem hoznak létre új értéket, csupán felélik a megszerzett vagyont.

A TI elemzésének végkifejlete az: „Magyarországon jelenleg felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését. Magyarországon megrendült a jogállam. A kormány hatalmának kontrollálására hivatott intézményeket, vagyis az úgynevezett demokratikus fékeket és ellensúlyokat szinte teljesen kiiktatták.

Az állami intézményeket a politikusokból és oligarchákból álló érdekcsoportok foglyul ejtették. Haveri államkapitalizmus alakult ki, amelyben a teljesítmény a gazdaság számos szektorában viszonylagossá vált.”

Mindezek alapján az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lehetősége, valamint az államhatalom, a kormánypárt, s elsősorban Orbán Viktor és baráti, családi, üzleti körének elszámoltathatósága valóban kifejezetten rémisztő lehet a kormányfő számára. Ahogyan azt ezt követelő európai polgárok is. Nemcsak Hadházy indít ugyanis akciót, hanem az Európai Bizottság is úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a Szüntessük meg a csalást és az uniós forrásokkal való visszaélést! elnevezésű európai polgári kezdeményezést. A polgári kezdeményezés fokozott ellenőrzések és szigorúbb szankciók alkalmazását szorgalmazza azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak az Unió pénzügyi érdekeit védelmező Európai Ügyészséghez. 

A kezdeményezést nyilvántartásba vették, szeptember 27-től egy év áll rendelkezésre a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Amennyiben tehát Hadházy több százezer, vagy akár egymillió magyar aláírással tudja támogatni ezt az uniós népi kezdeményezést, az komoly következményekkel járhat az elzárkózó Orbán-kormány számára.

Így pedig talán nem is meglepő, hogy Hadházy a Fidesz kommunikációs gyűlöletmestereinek egyik legfőbb célpontjává lett. Az elmúlt hónapok támadásai után szerdán az is felmerült:

Talán az sem lehet véletlen, hogy Hadházy Ákosnak ezzel kell megbirkózni ezekben a napokban:

Ma tehát elkezdődik az aláírásgyűjtés.