Orbán Viktornak nagyon megtetszett a kínai modell, Magyarország gyorsan meg is vétózta a pekingi külpolitikát elítélő EU-s határozatot
Az Európai Unió 28 tagországából 27-nek a pekingi nagykövete határozatban ítélte el Kína agresszív külpolitikáját szentesítő Egy övezet, egy út címet viselő nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési és befektetési projektet, amelyben a pekingi vezetés gyakorlatilag hűségesküre, a külpolitikai doktrínája elfogadására kényszeríti a vele szerződő államokat. A tiltakozásból csak Magyarország maradt ki, a 444 pedig a dokumentum alapján azt írja, hogy
eredetileg a legfelső szintű, kormányzati tiltakozásról lett volna szó, amely végül csak azért került nagyköveti szintre, mert az Orbán-kormány vétóval fenyegetett, ha szavazásra bocsátják.
Az Egy övezet, egy út Kína első számú külgazdasági projektjének számít, arról szól, hogy a távol-keleti nagyhatalom utakkal, kikötőkkel és gázvezetékekkel köti össze Ázsia, Európa és Afrika, országait. Összesen 65 országot érint – egy térképet ide kattintva lehet megnézni az Új Selyemút becenéven is ismert elképzelésről – , és azért nem tetszik az EU-nak, mert a gyanúja szerint el a pekingi vezetés csak gazdasági és politikai befolyási övezet kialakítására törekszik vele. A nagyköveti tiltakozás alapjául szolgáló jelentést az EU külügyi szolgálata adta ki. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a kétoldalú szerződésekben, amelyeket Kína egy-egy ország elé tesz, szerepel két kifejezés, a „community of common destiny” és a „community of shared future for mankind”, vagyis a „közös sors” és a „közös jövő”, és nem mindössze fellengzős, ártalmatlan kijelentésekről van szó, a bennük szereplő közösség szót ugyanis ugyanazzal a karakterrel jelölik, amelyet az Európai Unióra is használnak.
Ez pedig feketén-fehéren azt jelenti, hogy Kína egy olyan szerződést akar aláíratni a vele kapcsolatba lépő országokkal, amelyben EU-tagországok közötti együttműködést vár el a másik féltől egy, az ő vezetésével kialakított szövetségben.
(A „közös sors” kifejezést Kína 2012-ben egy Tajvan visszaszerzéséről szóló dokumentumban használta először.) De a tagországok megosztására tett kísérleten túl az EU külügyi szolgálatának nem tetszik az sem, hogy Egy övezet, egy út projektjeire a leginkább az átláthatatlanság jellemző, és ez kiváló táptalaja lehet a Magyarországon amúgy is burjánzó korrupciónak.
Az Orbán-kormánynak sikerült egy meglehetősen kellemetlen pillanatban vétóval fenyegetnie, az EU külügyi szolgálata ugyanis a júliusi EU-Kína csúcstalálkozó elé időzítette a tiltakozást. Az EU nem azt vitatja, hogy együtt kell működni Kínával, de azt nagyon is szeretné, hogy egyenlő félként tekintsenek rá, az Egy övezet, egy út projektjei viszont mindenhol a jelentős állami támogatást élvező kínai cégek felé billentik az erőviszonyokat. Ez homlokegyenest ellentétben áll az EU liberális gazdaságpolitikájával, és amúgy is, hasonló szerződéseket az ENSZ alapokmányának a szellemében kell kötni– idéz a Handelsblatt a jelentésből. Azt már a 444 fűzi hozzá, hogy ehhez képest az Orbán-kormány diplomáciája azzal érvelt a tiltakozás ellen, hogy „konstruktív párbeszédet kellene folytatni Kínával a narratívájának jobb megértése céljából”, Kína nemzetközi befolyásának növekedését pedig tévedés problémaként beállítani. Sőt, inkább lehetőségről van szó.
Kína befolyásának ezt a térnyerését egyébként személyesen Orbán Viktor is szimpátiával figyeli. A magyar miniszterelnök a tavaly májusi pekingi látogatásakor, éppen az Egy övezet, egy út kedvéért rendezett nemzetközi gazdasági fórumon úgy nyilatkozott, a globalizáció régi modellje véget ért, a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé, a Kína által felajánlott gazdasági együttműködési modell pedig sokkal jobb, „kifejezetten” egymás elfogadásárn nyugszik.
Ennek jegyében szakított időt arra is, hogy a tavaly májusi látogatásán elmenjen a 1989-ben vérbe fojtott diáktüntetés a helyszínére, a Tienanmen térre, ahol megkoszorúzta a kommunista emlékművet, a Népi Hősök Emlékművét.
