Orbán Viktor Trianonról: Magyarországot sokan akarták már elföldelni, budapesti összeesküvések döfték hátba
Megtartotta Trianon 100. évfordulójára szánt ünnepi beszédét Sátoraljaújhelyen Orbán Viktor június 6-án szombaton, azaz két nappal később. A miniszterelnök, miután felavatták a a 896 centiméter magas centenáriumi turulszobrot, azt mondta: nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de
„mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk”.
Mint Orbán kiemelte – szokatlanul rövid, mindössze 18 perces beszédében –, „a száz év magány korszaka véget ért”, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt készülhetünk a jövőre. A következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd. Szerinte „a mi nemzedékünk” az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot,
de a döntő ütközetet az utánunk következő, „az ötödik trianoni nemzedéknek” kell megvívnia.
Spirituális felütéssel idézte fel, hogy mi, magyarok nem tűntünk el, nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt. Megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk és megfogadtuk, államszervezésünk alapjává tettük, mondta.
Kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában, mondta, 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. század kapuján. Bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll.
Mint fogalmazott, „a magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár”, mert mindig ők pótolták a vérveszteségeket, nekik köszönhető, hogy „a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van”, hogy mi vagyunk a túlélés európai bajnokai.
Nem lettünk német tartomány, török vilajet vagy szovjet tagköztársaság.
Orbán beszélt arról is, hogy később azonban Magyarországot „a budapesti összeesküvések hátba döfték”, az országot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták, majd a „Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait” és "védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált". Erkölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha - jelentette ki.
Azt hittük, ennél nincs lejjebb, a második világháború után azonban ”szívfájdalom nélkül dobtak oda bennünket a kommunistáknak”, ahogy a többi közép-európai országot is. Legyen ez örök tanulság a közép-európai népeknek, mondta.
„Sokan jelentkeztek már, hogy szívesen elföldelnék Magyarországot”,
összekapaszkodtak, hogy eltüntessenek minket, de mi talpon maradtunk, kibírtuk. Ma már nincs Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió, nincs brit és francia birodalom, és „mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni”. Itthon vagyunk, itthon vagyunk, és ezért megmaradunk.
Közölte: a nemzeti mivoltára büszke Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával örömmel építjük a közös jövőt, a történelem megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, együtt emelkedjenek fel. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az a szomszédainknak is jó - mondta. Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs, jegyezte meg, és akik ezt még nem értették meg, sietniük kell, fogytán van az idejük.
Orbán hangsúlyozta: száz éve nem voltunk ilyen erősek, mint most, politikai, szellemi, gazdasági és kulturális erőnk napról napra nő, megindult a magyarok visszavándorlása, „a béke és a biztonság szigete vagyunk”. Az erő felelősséggel jár, ezzel tisztában vagyunk, mondta még.
A kormányfő háláját fejezte ki az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségükért a nemzethez és szülőföldjükhöz.
„Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” - zárta jól ismert rigmusaival a beszédét Orbán Viktor.
A megemlékezésen a miniszterelnök és a vendégek egy kanyargós erdei úton végigvonultak, és a 14 stációnál, amelyek elcsatolt városokat jelképeznek, színészek szavaltak. A miniszterelnök és felesége megtekintették például, ahogy Rátóti Zoltán színész előadja Apponyi védőbeszédének részletét.
Az MTI bőségesen dokumentálta egyébként a szoborhoz vezető útjukat, ahogy természetesen magát a beszédet is.
