Orbán Viktor faragatlannak nevezte a Jobbik elnökét, aki pedig sértődősnek a miniszterelnököt, meg is vonták tőle a szót a parlamentben
Éles szóváltással indult hétfőn az Országgyűlés második nyári, rendkívüli ülése, ahol a képviselők megint kérdezhettek Orbán Viktortól. A Jobbik elnöke volt kíváncsi elsőként arra, hogy
a miniszterelnök akar-e beszélni Sorosról, és nem lehet eldönteni, a kormányfő hülye, vagy az embereket nézi-e hülyének.
Erre Kövér László házelnök megfenyegette a jobbikos politikust, legközelebb elveszi tőle a szót, és emlékeztette, nem kocsmában van.
Orbán Viktor természetesen nem dőlt be a személyeskedésnek. Azt mondta Jakabnak, már korábban is megfigyelte, hogy Jakab egyszerre több tucat, egymással logikai kapcsolatban nem álló kérdést tesz fel, nem érvel, csak kiabál, és „rendkívül faragatlan módon”.
Erre a Jobbik elnöke sértődősnek nevezte a miniszterelnököt, amire Kövér tényleg elvette tőle a szót.
Az Országgyűlés plenáris ülése Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt szerette volna tudni, Orbánék miért ítéltek halálra 34 vasúti vonalat, mert ez egyértelmű támadás a vidék ellen. Eddig 40 önkormányzat tiltakozott a döntés ellen, köztük fideszes vezetésű települések is.
Orbán azonban azt mondta,
nem kell megvédenie senkinek a vidéket, mert vidékbarát kormány kormányoz.
Ma a vasúti közlekedés járványügyi menetrend szerint zajlik, és amíg a járványveszély van, addig így is lesz, mondta.
Besúgókkal vették magukat körbe
Bencsik János független képviselő azt kérdezte Orbántól, hogyan lehetett a román titkosszolgálat egykori besúgója, Xantus Gábor, az MMA alapító tagja. De ugyancsak a kormányhoz, illetve a Fideszhez köthető Szita Károly, Tasnádi László és Békés Sándor, amire a válaszadást Orbán azzal ütötte el, hogy korán (hétfő délben) kapta meg a kérdést, ami arról szólt, „hogyan tovább”, és ebből nem derült ki, mit is akar kérdezni Bencsik, úgyhogy erre a kérdésre most nem tud válaszolni.
KGBéla újra a színen
Ezután Bencsik arról beszélt, hogy a kétezres évek elején még tapsolt Orbánnak, és hitt abban, hogy Orbán elszámol a múlttal, és megteremti a polgári Magyarországot. De csalódnia kellett.
Orbán viszontválaszában azt kérdezte tőle, hol volt ez az érzékenysége "KGBéla" idején.
Iskolák gettósítása
A DK-s Bősz Anett bizonyos iskolák elgettósításáról beszélt, és idézte Orbánt, aki korábban az iskolarendőrség bevezetését „tűzoltásnak” nevezte. Arról kérdezte a miniszterelnököt, mitől keletkezett ez a tűz? Erre Orbán úgy felelt, „óvnám magunkat az egy-két mondatos sommás véleményektől az oktatási rendszer kapcsán”. A világ legfejlettebb gyárai működnek ma Magyarországon, mondta. Ezekbe pedig a magyar oktatási rendszerekből kikerült emberek dolgoznak, Magyarországon tanult mérnökök működtetik. A miniszterelnök „több tiszteletet” kért az oktatásnak. Majd azt is hozzátette, a legszegényebb, jellemzően cigány gyerekeket nem sikerült integrálni.
A „magukról megfeledkezett diákoktól” meg kell védeni a diákokat és a tanárokat is, és Orbán szerint a cigány és nem cigány gyerekek számára is két eleme van a felzárkózásnak: tanulni, aztán dolgozni. A miniszterelnök szerint ezt csak rendezettségben lehet tenni, ezért kellenek az iskolarendőrök.
Az Országgyűlés plenáris ülése
Mi a rossebet csinált Tarlós István?
Több képviselő is kérdezte Orbánt a Lánchíd felújításáról, az MSZP-s Harangozó Tamás például egyenesen azt, hogy Tarlós István mégis „mi a rossebet” csinált kilenc évig és miért nem ér a híd a kormánynak annyit, mint háromnapi mulatozás. A szintén MSZP-s Molnár Zsolt arról beszélt, hogy a Lánchíd a nemzet szimbóluma, amit a Fidesz kicsinyes politikai indíttatásból szétcincál.
„Mit gondolna Széchenyi István, mit gondolnának a Hídegylet tagjai arról, hogy egy stadion töredéke az az összeg, ami hiányzik a híd felújításához, miközben nemcsak stadionokra, de tűzijátékra és kisvasútra is jut pénz?
– kérdezte Molnár Zsolt. Először Orbán Balázs miniszterhelyettes válaszolt, aki „süket dumának” nevezte a felszólalást és a kormány nem érti, mondta, hogy a fővárosi vezetés „miért nem csinál semmit”, miközben a számláján a munkálatokhoz szükséges összeg hatszorosa áll rendelkezésre.
Orbán még Harangozónak elmondta, hogy Budapest 180 milliárdos állampapír-állománnyal rendelkezik, és Molnárnak pedig úgy kontrázott, örömmel vette, hogy nem cáfolta a „bármely pillanatban mozgósítható” állampapírok összegének tényét. A hatmilliárd forintnyi állami támogatás megszavazását megköszönte saját párttársainak.
A miniszterelnök szerint nem a pénz, a szakértelem hiányzik a híd felújításához.
De Tarlósról egy szót sem szólt.
