A Fidesz szerint posztkommunista időszak volt Magyarországon a rendszerváltástól az Alaptörvény elfogadásáig tartó időszakban
Politikai nyilatkozatot készül elfogadni Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Kocsis Máté frakcióvezető, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd képviselő a Fidesz részéről, míg a dokumentumot a kereszténydemokraták részéről Harrach Péter frakcióvezető jegyzi.
A Parlament honlapjára felkerült javaslat szerint, az "Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március tizenkilencedikén történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról, amely – Alaptörvényünk szerint – hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete.”
A szövegben megemlékeznek azokról, akik ezeknek a diktatúráknak ellenálltak, illetve elszenvedték az üldöztetést.
Az aláírók úgy vélik, hogy a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait.
A rendszerváltást, a piacgazdaság kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását és a határon túliakért felelős politika visszatérését a Szent István-i államalapításhoz hasonlítják, illetve vele egy szintre emelik a szövegben.
Viszont Orbánék történelem-magyarázata szerint ezt
egy posztkommunista időszak követte, majd ezt zárta le a Fidesz által gründolt Alaptörvény:
„az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek.
E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le.”
A nyilatkozat szerint, "csakis a saját tengelye körül forgó, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé."
