Orbán Viktor: A gyenge forinttal ellopják a pénzt az emberek zsebéből

2018. július 2. 15:29 - szerző: Biró Marianna

Túl van-e a lélektani határon a 330 forintot elért euróárfolyam, vagy az Fidesz-kormány, illetve a kormányfő jobbkeze, Matolcsy György továbbra sem lép semmit? Cikkünkben a forintválság megoldására találtunk fideszes válaszokat.

„A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak" – mondta Orbán Viktor a Hír Tv-nek adott exkluzív interjújában, 2004-ben, amit még 2014-ben, mikor tartósan 310 fölé emelkedett a forint-euró árfolyam, Zsiday Viktor befektetései szakértő talált meg.

Annak idején a mai miniszterelnök hosszan fejtegette:

a forint gyengítésével tulajdonképpen „ellopják a pénzt az emberek zsebéből", mivel a bérből, fizetésből és egyéb járulékokból élők gyengébb forint esetén kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér.

A Fidesz elnökének akkori véleménye szerint a kormánynak a forint gyengítését célzó utalásai és kísérletei a középkori királyok módszeréhez hasonlíthatóak, amikor is az uralkodók a pénzek nemesfémtartalmát próbálták meg minimálisan csökkenteni, elcsalva azok értékéből.

Mindezt csupán azért érdemes ismét felidézni, mert kedden ismét összeül a jegybank monetáris tanácsa, s noha a Privátbankár cikke szerint nincs annak jele, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépésekre készülne a forint árfolyamával kapcsolatban, sőt, mintha kitérne ez elől, a piaci elemzők szerint mégis könnyen lehet, hogy idővel lépéskényszerbe kerülnek az infláció miatt.

Matolcsy György nem foglalkozik napi forint-árfolyamváltozásokkal

Matolcsy György jegybankelnök nem ment el meghallgatására, amelyet az Országgyűlés költségvetési bizottsága hívott össze, nem mozdult a forint árfolyama. Ezután Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt csütörtökön, hogy spekuláció miatt gyengülhet a forint, majd az MNB-re tolta a helyzet megoldását. „Az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni” – közölte a jegybank, de más sajtóhírek szerint is egyenesen kommunikációs stopot léptetett életbe a jegybank a forintválság kapcsán.

Pedig éppen az infláció kordában tartásáért felelős jegybank ugyanis olyan intézmény, amely valóban hathatna az árfolyamra akár kommunikációval, kamatemeléssel, akár egyéb intézkedésekkel.

Az árfolyam 329,80 körül mozog, reggel azonban érintette a 330,60 forintos szintet is.

Persze senki sem lehet meglepve: az elmúlt években ugyanis az alapkamat folyamatos csökkentésével a Magyar Nemzeti Bank a jelek szerint elfogadta a tartósan 310 forint feletti eurót. Miután azonban az elmúlt hetekben tovább zuhant a forint, s most már tartósan 330 forint közelében mozog, a szakértők a forintromlás jövőbeni, nemcsak az inflációt, hanem a magyar gazdaság sérülékenységét érintő egyéb aspektusaira is figyelmeztetnek. Így például arra, hogy a jelenlegi belföldi aggályok 340 forint felett átterjedhetnek a részvénypiacra is, de nem utolsó sorban:

a forint újabb gyengülési hulláma kihat a fogyasztói árakra is, azaz Orbán 2004-es szavai beigazolódnak, s az emberek zsebéből veszik majd ki a pénzt az illetékesek.

A forint gyengülése elsősorban az import termékeket drágíthatja meg. Amennyiben a kereskedők áthárítják az árfolyamgyengülést, akkor elsősorban a tartós fogyasztási cikkek (ezen belül az iparcikkek, új műszaki cikkek) drágulására lehet számítani, de a készletek kisöprése után a ruhákhoz is többért juthatunk hozzá. A hazai fizetőeszköz mélyrepülése hamar meglátszódhat a külföldről hozott élelmiszerek árán is; legyen szó déli országokból származó – idehaza nem termesztett – zöldségekről, gyümölcsökről, vagy épp olyan közkedvelt cikkekről, mint például az olívaolaj.

És hogy kinek is köszönhetjük mindezt?

A túl laza magyar monetáris politikának is köszönhető, hogy gyengül a forint, a Magyar Nemzeti Banknak már korábban lépnie kellett volna, vagyis felkészíteni a piacot kamatemelésre – véli Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője a Klubrádióban beszélt arról, hogy a  globális pénzügyi, gazdasági környezet változása ellenére, miközben más országok már emelték a kamatot, az MNB körömszakadtáig tartotta magát ahhoz hogy nálunk nagyon alacsony szinten kell azt tartani, ami aztán a forint gyenge árfolyamához vezetett.

Tehát már korábban jelezni kellett volna a piacoknak, hogy szükség esetén a magyar jegybank is kész lépni, és szintén emelni kamatszintet. Ez elmaradt, amivel az MNB nagyon nehéz helyzetbe manőverezte magát, mivel egy jegybank szempontjából nagyon fontos a hitelesség. Ha viszont már a jegybank elszalasztotta ezt az alkalmat, hogy legalább a kommunikáció szintjén végrehajtsa a fordulatot, akkor a legjobb, amit jelenleg tehet, hogy kivár, és „imádkozik” a helyzet normalizálódásáért – tette hozzá a Reggeli gyorsban nyilatkozó szakember.

Trippon Mariann szerint most azért sincs szükség azonnali beavatkozásra, mert nincs pánik a piacon, nem indult el a tőke kivonása az országból, igaz közben lassan, de biztosan kúszik fel az euró/forint árfolyam, amire előbb-utóbb az MNB-nek reagálnia kell. Nincs kitüntetett határ, akkor kell beavatkoznia, ha a folyamat ellenőrizhetetlenné válik, vagyis elkezd megállíthatatlanul gyengülni a magyar fizetőeszköz – tette hozzá.

Hogy hol a lélektani határ és mi a megoldás?

Majd Orbán Viktor és Navracsics Tibor megmondják, hiszen például a mai miniszterelnök 2008. október 21-én úgy értékelte, hogy miközben akkoriban 274 forintba került egy euró: „A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogy ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani.

„A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak."

Az orbáni kommunikációs fordulatok iskolapéldája jellemzi a forint és az euró ügyét

A mai miniszterelnök akkor arról is beszélt, hogy jobb vezetéssel megoldható a bizalmi válság és a forint is megvédhető. „Elég rosszul hangzik, hogy Gyurcsány Ferenc felhívta Vlagyimir Putyint. Nyilván senki sem kívánja Magyarországon, hogy a pénzügyi válság eredményeképpen Magyarország orosz kézre jusson", ezért még azelőtt meg kell oldani Magyarország bizalmi válságát, mielőtt a helyzet odáig súlyosbodna, hogy az oroszokon kívül másra nem lehet számítani" – mondta Orbán tíz évvel ezelőtt. Hozzátette, ha Magyarország az euróövezet tagja lenne, akkor a pénzügyi rendszerét nem rázná meg ennyire a válság. (Utóbbival kapcsolatban épp a mostani forintválságban érdemes felidézni, hogy 2016-ban Varga Mihály akkori nemzetgazdasági, mai pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában formálta meg azt a míves mondatot: „A forint nevű házból akkor érdemes elköltözni, ha biztonságosabb fedelet találunk”)

Hasonlóképp relevánsnak tekinthető az idézet 2009 áprilisából, amikor már bő három hónapja karcolgatta az árfolyam a 300-as szintet, hol alulról, hol felülről. Navracsics Tibor akkori Fidesz-frakcióvezető egy 2009. februári sajtótájékoztatója, ahol arról beszélt, hogy

a 300 forintos euróárfolyamért – amely „egy lélektani határt" ezzel átlépett – „a kormány a felelős a helyzetre megoldást pedig csak az új választások kiírása kínál."

A Fidesz tehát már évekkel ezelőtt megtalálta a megoldást a forintválságra, kérdés, most mit gondolnak az ügyről.