Orbán Viktor 2022-ben, egyetlen hónappal a következő választás előtt is elfoglalhatja a Sándor-palotát
Egy további évtizedre is meghatározhatja akár Orbán Viktor a magyar döntéshozatali, s közjogi intézményrendszert azzal, hogy a következő négy évben saját embereivel tölt fel mindent. Már írtunk arról, hogy a Fidesz-KDNP-nek most ismét zavartalan törvényalkotási lehetőséget biztosít a megszerzett kétharmad: az ellenzékkel való együttműködési kényszer nélkül tudják majd módosítani az alaptörvényt, vagy kedvükre változtathatják az alaptörvényben kétharmados törvényként, illetve sarkalatos törvényként meghatározott jogszabályokat. Arról is írtunk, hogy várhatóan mire használja majd az alkotmányozó többséget Orbán Viktor.
Ám ugyanez a parlamenti többség, méghozzá a képviselők kétharmados támogatása szükséges azokhoz a szavazásokhoz, amelyekkel hosszú mandátumú, súlyos alkotmányos és jogállami jelentőségű közjogi méltóságokat választ az Országgyűlés.
És hogy kiket választhatnak újra, vagy mely helyekről dönthet Orbán Viktor és parlamenti többsége a következő négy évben?
Handó Tünde nem újraválasztható – papíronAz Országos Bírósági Hivatal elnöke: A 2011-es bírósági reform során az OBH elnöke Handó Tünde munkaügyi bíró, a Fidesz-alapító és jelenleg is a pártban politizáló Szájer József felesége lett, aki egy személyben felelős a bírói szervezetben vezető szerepet betöltők kinevezéséért. Handónak 2020-ban jár le megbízatása, s miután e szervezet élére – az alaptörvény értelmében, bár ez, lássuk be aprócska akadálynak tűnik – nem választható újra, biztosan távozik. Más potentátot azonban bátran meg tud választani magának a kétharmad.
A Kúria elnöke: Darák Péter jelenlegi főbírónak is lejár Handóval egyidőben a mandátuma, s noha a Kúria elnökének személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés, persze kétharmados többséggel. Az új főbíró megbízatása 9 évre szól majd.
A legfőbb ügyész: Polt Péter legfőbb ügyész megbízása is lejár 2019-ben, helyére pedig – már ha leváltanák, ami erősen kétséges – bárkit választhat magának a Fidesz-KDNP. A kormánypárti politikusok elleni vizsgálatok, feljelentések szempontjából a tapasztalat szerint nagyon nem mindegy, hogy egy Fideszhez kötődő, sőt fideszesnek a Kúria szerint is titulálható, „saját erőből” kinevezhető vezető áll-e a legfőbb nyomozóhatóság élén, ám az alkotmányos többséggel e remény is odaveszett. Polt akár 9 évre újabb felhatalmazást kaphat.
Az Alkotmánybíróság tagjai: A tizenöt tagú testbírái közül Stumpf Istvánnak például 2019-ben, további öt bírónak pedig 2020-ban jár le a kilencéves megbízása. Az előző két ciklusban a Fidesznek egyetlen alkalommal kellett kompromisszumot kötnie a 2010-től szisztematikusan feltöltött testület tagjainak megválasztásakor, ám 2018 és 2022 között erre ismét nem lesz szüksége. Ahogyan az Alkotmánybíróság elnökét is Orbán maga választhatja ki, méghozzá 12 évre.
Az alapvető jogok biztosa: Székely László megbízatása 6 évre szól, azaz 2019 szeptemberében lejár. Székely ugyan egyszer újraválasztható lenne, ám jelenleg nagy az esély arra, hogy a Fidesz-KDNP egy, nála elkötelezettebb személyt ültet a helyére.
A köztársasági elnök: Áder Jánost 2017 márciusában választották újra államfőnek, persze ehhez már a szabályok értelmében szorosan nem is volt szüksége a kétharmadhoz a Fidesz-KDNP-nek. Most azonban semmiféle gondjuk nem lehet, ha kitart a kétharmad: a ciklus legvégén, 2022 tavaszán még egy köztársasági elnököt is választhatnak maguknak. Nagy kérdés tehát, hogy Orbán Viktor akkor hogyan tervezi politikai karrierjét, hiszen az aktuálpolitikai helyzettől függően, ha akar, akár még 2022 márciusában is elfoglalhatja a köztársasági elnöki széket a Sándor-palotában.
Áder Jánost aligha választják meg egy harmadik ciklusra
