Orbán Viktor úgy vétózta meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről EU-s tervet, hogy a kormánynak nem is voltak saját számításai

2019. szeptember 4. 14:15 - szerző: 168 Óra

A kormány által hivatkozási alapként felhasznált egyéb tanulmányok szerint jobban ráfizethetünk arra, ha nem fejlesztjük a hálózatunkat a megújuló energia nagyobb hasznosítása felé. Áremelkedés márpedig mindenképp lesz.

Két érvvel állt elő az Orbán-kormány arról, hogy nyár elején a miniszterelnök miért nem támogatta – cseh és lengyel kollégája mellett – a június-júliusi EU-s csúcson a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig tartó jelentős csökkentését:

  • az EU egyelőre nem határozta meg, hogy mennyi pénzzel támogatná a fejletlenebb országok energiapolitikai fejlesztéseit, erről mondta a miniszterelnök, hogy „A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!”
  • a kormány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakértői becslésekre hivatkozva azt állította, hogy a klímacélok teljesítése, a hálózati korszerűsítés miatt 30-40 százalékkal nőhetnek a lakossági energiaárak. Ezen kívül Cseresnyés Péter államtitkár egy korábbi válaszában kitért arra is, hogy Mészáros Lőrinc szénerőművére szükség van, a napelemek elterjedése azonban drágítja a lakossági áramot.
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala/Burger Barna

Utóbbira kérdezett rá közérdekű adatigénylésben  Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy mégis milyen szakértői véleményekre hivatkozott a kormány – ennek részleteiről írt a 444.

Válaszában az ITM egyetlen saját számítást sem tudott kiadni,

más szervezetek, köztük a Greenpeace-re és az ellenzéki Jávor Benedek alapítványára, a Zöld Műhely szakmai anyagaira hivatkoztak, amelyek az energiaárak növekedésével számolnak.

A probléma ezekkel ugyanakkor az, hogy pontos számokat azok a tanulmányok sem adnak meg, pusztán azokat a kockázati tényezőket, változókat veszik figyelembe, mint hogy a hálózatok korszerűsítése – amire egyébként is szükség lenne – növeli az energiaárakat, valamint várhatóan olyan szabályozások lépnek hosszabb távon életbe uniós szinten is, amely pénzbefizetéshez köti a szén-dioxid-kibocsátást.

Egyetlen tanulmány közelítette meg a kormány által bedobott számot: a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzése szerint a megújuló energiaforrások hálózatba emelésével, a szükséges fejlesztésekkel akár 35 százalékos áremelkedés is elképzelhető.

Fontos megjegyezni, hogy ez az ITM felkérésére megírt tanulmány nem kifejezetten arra készült, hogy a karbonsemlegesség felé tett lépések következményeit elemezze, hanem energiabiztonsági tanulmány volt, számos forgatókönyvvel. Megjegyzendő, a tanulmány kitér arra is, hogy megújuló erőforrások (nap, szél) nélkül magas energiaimportra szorul a magyar gazdaság, azaz kitettebbek leszünk a külföldről behozott energia árának alakulásának.

Nem nehéz tehát arra a következtetésre jutni, ha a Magyarországra villamos energiát exportáló országokban korszerűsítik az áramtermelést, annak költségét beépíthetik az exportált áram árába, ami magasabb kiadást jelenthet hosszabb távon a magyar gazdaságnak, mint ha magunk fejlesztenénk a hálózatunkat.

Szél Bernadett a 444-nek azt mondta, hogy épp a kormány rezsipolitikája miatt avul el a hálózat, valamint arról sem beszél a kormány, hogy a paksi atomerőmű bővítése is olyan fejlesztés, ami növeli a hazai energia árát. Megjegyezte, az Európai Unió jelentős összegeket biztosított eddig is az energiahatékonysági és fenntarthatósági fejlesztésekre.

Ha már a Greenpeace tanulmányát a kormány is megemlítette, hadd mutassuk be Joel Pett karikatúrájának magyar fordítását is:

Fotó: Joel Pett/Greanpeace