Mivel készül Orbán lökést adni a gazdaságnak? Itt vannak a lehetséges részletek

Szereti mostanában Orbán Viktor grandiózus jelzőkkel felhívni a figyelmet egyes döntései fontosságára, csak ma reggel például a tömeges járvány időszakára készült anyagot Magyarország legfontosabb dokumentumának nevezte, kedden pedig bemutatják „a magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervét”.   

Hogy ebben mi lesz, azt egyelőre nem tudni, azonban az érintettek egy részének, konkrétan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába (MKIK) tömörülő vállalatok kormányt segítő ötletei ismertek, írja az Index. Az ország legbefolyásosabb lobbiszervezetéről van szó, amelynek elnöke, Parragh László, akinek tanácsaira Orbán számos területen sokat adott eddig, tehát esélyes, hogy ezekből meg is valósuljon valami.

Orbán Viktor és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján 2020. március 10-én.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MKIK hat külön javaslatcsomagot dolgozott ki, hat szektorban, mi segítheti jobban a gazdaság szereplőit

• a pénzügyi szektorban,
• a kereskedelemben,
• az iparban,
• az élelmiszeriparban és mezőgazdaságban,
• a turizmusban és vendéglátásban,
• valamint a közlekedés és logisztika területén.

A legtöbb szektor pénzt kér az államtól. Az ipari munkacsoport rövid távú, vagyis két hónapon belül bevezetendő javaslatai között szerepel például

az ideiglenes részmunkaidő bevezetése és elrendelésének lehetősége.

Ezt „piaci vészhelyzet” esetén lehetne elrendelni, ha a megrendelésállomány visszaesése legalább a dolgozók 10 százalékát érinti, ekkor nem kellene munkásoktól megválni. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkacsoport egy ehhez hasonló javaslattal állt elő:

a technikai munkanélküliségnél a munkaadó kifizetné a dolgozó nettó munkabérét akkor is, ha nem tud mit dolgozni,

a munkavállalói és a munkáltatói közterhek fizetését viszont az állam felfüggesztené egy időre. A MKIK ipari szekciójának javaslata szerint a munkaadó ezalatt kevesebb bért fizetne, és a terv szerint ezt az állam támogatásokkal kiegészítené.

Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szerepel az is a csomagban, hogy

• azoknak a dolgozóknak, akik nem tudnak otthonról munkát végezni, az alapbérük 50-70 százalékát biztosítani kell, aminek 40-50 százalékát állami forrásból kell előteremteni.
• Ha egy cég árbevétele 20-50 százalékkal csökkent, akkor gyorsított eljárásban kapjon a vállalkozás fix , havi 120-150 ezer forintos támogatást a munkavállalók nettó bérére, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.
• A turisztikai és vendéglátói szektor egy Válság Kiegészítő Bér Alap (VKBA) létrehozásával állt elő, amihez  szeretnének egy szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részalapot: ha a munkáltató a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékának kifizetését vállalja, az állam a VKBA-ból kiegészítené a munkások bérét 60 százalékra, vagyis 126 ezer forintra.
• Terjesszék ki a foglalkoztatással kapcsolatos járulékok elengedését, mérséklését újabb ágazatokra.
• Az állam fizesse ki a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók havi egészségügyi szolgáltatási járulékát.
• Az állam vezessen be munkahelymegtartó személyi hitelt, amelyet a dolgozók vehetnének föl, havi maximum 150-170 ezer forintos kerettel, a csökkentett munkabérek kiegészítésére.
• A cégek annál több kedvezményt kaphassanak, minél nagyobb az általuk kifizetett csökkentett bér mértéke a garantált bérminimumhoz képest.
• Az állam hozzon létre pénzügyi alapot az elbocsátott dolgozóknak, amelyre pályázhatnának a munkájukat elvesztők, akár támogatás, akár hosszú lejáratú hitel formájában.
• Meg kellene fontolni a korai nyugdíjazás lehetőségének visszaállítását.

Az MKIK összes munkacsoportjának ajánlásaiban szerepel a szektorspecifikus és általános adóterhek csökkentése. Ha a kormány a kamara minden ajánlását követné, gyakorlatilag minden szektorban minden érintett vállalkozóra kiterjesztenék a katások egy részére már bevezetett kedvezményeket,

minden cég mentesülne valamilyen formában a munka utáni járulékok kifizetése alól.

A közlekedési és logisztikai szektor azt javasolja, csökkentsék a gépjárművek állandó terheit, mint a teljesítményadó/súlyadó, kgfb adótartama, hatósági műszaki vizsgadíjak, illetékek, hasonlók. A piaci szereplők továbbá kérik, hogy

pörgesse fel az állam az elnyert uniós támogatások kifizetését több szektorban is.

Az államtól megrendelőként is várnak forrásokat az MKIK tagjai. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkacsoport például javasolja „állami intervenciós” élelmiszerkészletek létrehozását, amelyen keresztül a karanténban vagy az egészségügyi ellátórendszerben lévőknek lehetne juttatni az amúgy felhalmozódott készletekből, miután az állam feltehetően felvásárolta azokat.

A logisztikai munkacsoport azt kéri például, hogy az állam bizonyos termékeket szállító közúti gépjárműveket lásson el külön jelzéssel, ami lehetővé teszi a teherforgalomban a gyorsított határátlépést.

További részletek az Index cikkében.