Orbán Viktor: Azért támadják a nemzetet, mert úgy döntöttünk, hogy mi nem leszünk bevándorlóország

2018. szeptember 17. 13:28 - szerző: Biró Marianna

Mint mindannyian tudjuk, a nemzeti kormány 2010-ben egy új gazdaságpolitikát indított útjára – jelentette ki Orbán Viktor a parlament őszi időszakának nyitóülésén. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában arról beszélt, alkotmányos szokásaink szerint a kormányfő minden parlamenti ülésszak kezdetén jelentést tesz a Háznak arról, mi történt az elmúlt időszakban. Orbán szerint az ő új gazdaságpolitikájuk, amelyek nem túlzás magyar modellnek nevezni, idén nyáron is jól teljesített.

„Ha munka van, minden van. Ez nemcsak közbölcsesség, hanem a magyar modell alapja is" – mondta.

Orbán hosszasa

Az Országgyűlés plenáris ülése Az Országgyűlés plenáris ülését és őszi ülésszakát is Orbán Viktor nyitotta
Fotó: Kovács Tamás

n sorolta, micsoda sikereket könyvelhetett el a kormány idén a gazdaságpolitikában: szerinte a foglalkoztatottság soha nem látott mértékbe emelkedett, közelített a 4,5 milliós álomhatárhoz, azaz ennyi magyar dolgozik. Szerinte folyamatosan csökken a munkanélküliség, 65 hónapja növekednek a bérek. 

„Továbbra is szép és biztató időszakok következnek a magyar gazdaságban" – ígérte, hozzátéve, hogy azon fognak dolgozni, hogy minden vállalásukat teljesítsék, s 2030-ra Magyarország az Európai Unió legjobb és legélhetőbb öt országának egyike legyen.

Felhozta a nyugdíjasoknak adandó nyugdíjprémiumot, a csodálnivaló beruházásokat és azt, hogy szerinte Európában a legtöbbet a magyar köznevelés nyújtja a diákoknak. Szerinte a közeljövő két nagy kérdése a népesedés és az európai politika.

Orbán Viktor szerint újabb és újabb lépésekre van szükség a demográfiai adatok javítása érdekében, ezért lesz a következő nemzeti konzultáció.

A népesedés kérdésében az ellenzék támogatását is kérte, idézetekkel gazdagon tűzdelt mondandóját ezután a jövő évi európai uniós választásra kanyarította. Szerinte ugyanis jövő májusban lejár a brüsszeli vezetés mandátuma.

„Éppen ideje volt. Nem tudták benn, Európán belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, Európán kívül tartani a migránsokat" – mondta.

Támadnak a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és a bevándorláspárti nemzeti politikusok is. Szerinte Soros György brüsszeli lövészárkaiból támadják őt és Magyarországot, s át akarják venni Európa és az európai Unió vezetését. Szerinte Magyarország és Lengyelország ellen is bevándorlásellenessége miatt indult jogállaminak nevezett eljárás, de megtámadták a „kulcsszerepet betöltő olasz belügyminisztert" is. 

Nyilvánvaló tehát, hogy a jelentés Magyarországról és Magyarország ellen szól – magyarázta a miniszterelnök a múlt héten már megszokott retorika mentén, miért is hiteltelen szerinte a Sargentini-jelentés. szerinte a dokumentum abszurd: hazugságokkal és abszruditásokkal van tele. Ráadásul Orbán folytatta, amit a napokban megkezdett, hiszen a kormánykommunikáció az elmúlt hetet annak szentelte, hogy elhitesse a magyar nyilvánossággal: a Judith Sargentini nevével fémjelzett európai parlamenti (EP) jelentést szabálytalanul, a tartózkodó szavazatokat kizáró EP-szavazással fogadták el.

Noha már tisztáztuk, ez az érvelés nem igaz, s az uniós alapszerződés szerint teljesen szabályszerű volt a szavazás, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert – Orbán szavai szerint – felkérte a kormány, hogy a nevében kérje az Európai Bíróságtól az érvénytelenség megállapítását a lisszaboni szerződésben foglaltakra és a joggyakorlatra hivatkozva.

Ezután Orbán a jól ismert, bevándorlóország, illetve bevándorlásellenes politika kérdésköre, melynek során Orbán egyértelműen kijelentette:

„azért támadják a nemzetet, mert úgy döntöttünk, hogy mi nem leszünk bevándorlóország."

Noha a miniszterelnök egyetlen jogi, vagy éppen tételes bizonyítékkal nem tudott előállni ennek kapcsán, folytatta a hangulatkeltést az Európai Unió ellen. Szerinte ugyanis a Kelet-Európában éppenséggel csökken az antiszemitizmus, miközben Nyugat-Európában nő, éppen ezért a jelentés hazug módon állítja Magyarországról, hogy antiszemita megnyilvánulások sorai miatt állampolgári jogokat kell félteni.

Ezután Orbán belevágott egy másik hazugságra. Hiszen már megírtuk: a kormányfő a napokban azzal állt elő, hogy Magyarországtól most éppen a határvédelem jogát akarja elvenni az Európai Unió. Ez azonban nem igaz, hiszen a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által beterjesztett és Angela Merkel, valamint Emmanuel Macron által támogatott javaslatcsomag értelmáben:

a közös uniós határvédelem az állami hatóságok felügyelete, és a nemzeti jogszabályok szerint működne.

Ezzel szemben Orbán az ősz csatájának állította be ezt a kérdést, nyilván a jövő évi uniós választásra tüzelve választóit és rajongóit.

„Mi a határvédelemhez jobban értünk, mint bárki Brüsszelben, ezért a határvédelem jogáról nem mondunk le, a határvédelem nemzeti hatáskörben kell maradjon" – jelentette ki végül Orbán, aki szerint ezt fogja képviselni az eheti uniós csúcstalálkozón. 

A frakcióvezetők hozzászólásai között elsőként Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője kapott 8 percet. A volt miniszterelnök tisztességtelen gazembernek nevezte Orbán Viktort a többi között azért, mert a nemzettel takarózik, s úgy állítja be, mintha nem a kormányzását, hanem az egész magyar társadalmat ítélte volna el a múlt héten az európai parlament.

Az Országgyűlés plenáris ülése Az Országgyűlés plenáris ülésének első ellenzéki hozzászólója Gyurcsány Ferenc volt 
Fotó: Kovács Tamás

Kövér László házelnökként szólt vissza Gyurcsánynak, aki a téveszméi miatt kezeltetné Orbánt. Ezután a Jobbik frakcióvezetője, Gyöngyösi Márton is Gyurcsány jelenlétének abszurditásáról kezdett beszélni. Ugyanakkor a radikális párt tisztázta: Orbán maga kérte az Európai Uniót még ellenzéki vezetőként, 12 évvel ezelőtt, hogy büntessék meg azokat a kormányokat, amelyek hamis adatokat szolgáltatnak gazdasági teljesítményükről és a korrupciós kockázataikról, továbbá a jogállami vétségekért is elítéltette volna az akkori magyar kormányt.

Gyöngyösi hazugnak nevezte a Sargentini-jelentést számos kérdésben, ugyanakkor nagyon sok ponton objektív és tényszerű adatokat tartalmaz és valós jogállami problémákat vet fel. Gyöngyösi ezután arra szólította Orbánt, hogy ne rombolja tovább a jogállamiságot, fogadja meg saját szövetségesei javaslatait, mert „vélhetően ön sem diktátorként akar bevonulni a történelemkönyvekbe".

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt tisztázta, hogy a Sargentini-jelentés milyen ténymegállapításokat tesz, s hogy valójában nem Magyarország, hanem a magyar kormány intézkedéseit sorolja hosszan a dokumentum. „Miniszterelnök úr, önnek minden támadás és mindenki áruló, aki felhívja a figyelmet az önök embertelenségére". Szabó hosszan sorolta, hogy Orbán kiket bélyegzett meg a hazaáruló kifejezéssel, s eközben a magyar kormány miféle embertelen lépésekkel vegzálta a magyar társadalmat, amely lépéseket, az uniós polgárok (magyarok) jogainak védelmében az Európai Parlament elítélt. Többször is feltette a kérdést, hogy valójában ki az áruló, s folytatta a felsorolást.

„Az a helyzet, hogy miniszterelnök úr bizony ön támadja Magyarországot, ön támadja a magyar embereket, s ön az áruló (...) Önnek Magyarország nem az első, hanem az utolsó. Ön csak a pénzért és a hatalomért politizál, nem a magyar emberek érdekében és képviseletében. Önnek Magyarország az utolsó".

Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor vaskos papírja a priusza, a Sargentini-jelentés azt rögzíti, hogy a magyar miniszterelnök visszaeső jogsértő, s hogy a nép akarata ellen kormányoz. Felolvasta Orbán korábbi szavait, amelyben a magyar kormányfő azt követelte, hogy a nemzeti kormányokkal szemben hatékonyabban tudjon fellépni Brüsszel, ha jogállami normaszegést tapasztal. „Most ez történt, az Európai Unió megfogadta a javaslatát" – mondta Tóth Bertalan, hozzátéve: az MSZP be fogja nyújtani azokat a javaslatokat, amelyekkel bárminemű eljárás elkerülhető, amely a Sargentini-jelentésből következne.

Az MSZP vezetője egyúttal felolvasta Orbán korábbi javaslatait, például a közös európai határőrizetről, vagy épp más, a bevándorlást érintő ügyekről, s felhívta a figyelmet a miniszterelnök folyamatos ellentmondásaira.

Keresztes László Lóránt, az LMP újdonsült (Szél Bernadettet ma váltott) frakcióvezetője mindenkivel egyetértett és mindenkivel ellenkezett egy kicsit, felhívta a figyelmet arra, hogy saját gazdasági sikerjelentése során még Orbán maga is elmosolyodott, ahogyan arra is, hogy igazán nem volna miért most megdöbbenni a fideszes képviselőknek azon, amikor Szabó Tímea számszerűsíti, hogyan kap havi 53 ezer forintot egy ágyhoz kötött, beteg gyermekét otthon ápoló édesanya ma Magyarországon – úgy tűnik, mintha mit sem tudnának a magyar valóságról.

Keresztes szerint Orbán az uniós választás tétjét sem veszi komolyan, a migrációra ő maga csupán kampányeszközként tekint, miközben bármi, amit retorikai szinten fontosnak említ, könnyedén cáfolható. „alapvető rendszerek recsegnek, ropognak, s ezekről nincs vita, nem tudunk beszélni arról, ami Magyarországot valójában veszélyezteti" – vetette fel az LMP társelnöke. Szerinte tehát a migráció Orbán számára egy valós problémán alapuló álvita, amelyet arra használ a miniszterelnök, hogy a valós Magyarországot elfedje.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője inkább más frakcióvezetőket minősítgetett ahelyett, hogy a kormányfő szavaira reagált volna, majd pedig „néhány gondolat" erejéig mégis hozzászólt Orbánhoz, hiszen „az a dolgunk". A kereszténydemokraták természetesen boldogok és büszkék a gazdasági eredményekre, nagyon fontosnak tartják a szaporodást, azaz a népesedés ügyét, s Harrach a jól bevett kommunikációs elemként a nyílt társadalom elméletét kezdte el ostorozni a Sargentini-jelentés kapcsán. Kijelentette például:

„a nyílt társadalom elméletének hívei azt hiszik, hogy a kultúrák tudnak egymás mellett élni, miközben a bevándorlás bebizonyította, hogy ez nem igaz".

A KDNP képviselőcsoportjának vezetője végül megígérte Orbán Viktornak, hogy a KDNP „nem fogunk arra az útra tévedni, amelyre az Európai Unió parlamentje tévedt".

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője senkit sem akart megbántani senkit, de szerinte a 2018-as őszi ellenzéki gyalázkodás versenyét Gyurcsány Ferenc nyerte meg. Ezután hosszasan sorolta Gyurcsány évtizedes bűneit, szerinte ugyanis személyiségzavara a volt miniszterelnöknek, nem a jelenleginek van. Ezután, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének évfordulóján Kocsis inkább arról beszélt, mi történt a Gyurcsány-kormányzás idején – szerinte, mintsem arról, hogy mit mondott Orbán Viktor.

„A valóság az, hogy önnek a bevándorlás a problémája. Ez azért van, mert ön frakcióvezető úr, mert ön gyűlöli a magyarokat" – támadta tovább Gyurcsányt a Fidesz-frakcióvezető, s a szemére vetette a határon túliak elleni gyűlöletkampányokat is. Hosszan és kizárólag Gyurcsányról beszélt Kocsis Máté, akit többször is minősíthetetlen stílusban oktatott ki, majd pedig leült.

Orbán Viktor viszonválaszában nekiment a legerősebb ellenzéki felszólalónak, Szabó Tímeának.

A Párbeszéd társelnöke nem mondta ezt, de a kormányfő azzal vádolta, hogy „freudi" elszólásnak tekinti Szabó árulózását, hiszen ő nem használta ezt a kifejezést. Csakhogy a miniszterelnök többször használta az áruló minősítést azokra, akik támogatták a Sargentini-jelentés elfogadását. Most meglehetősen pökhendi stílusban beszélt arról, hogy ő nagyon is támogatja azokat a magyarokat, akik kivándorolnak, s úgy döntenek, hogy külföldön vállalnak munkát. A miniszterelnök szerint a migrációs politikáról és más kérdésekről is a magyar választók döntöttek, hiszen áprilisban választások voltak, s jó lenne, ha az ellenzéki képviselők nem felejtenék el a választási eredményt.

„Az eredményezte azt, hogy önök olyan kicsit, mi pedig ekkorák vagyunk" – mondta.

Végül kioktatta a magyar ellenzéket, hogy ahogy így elnézte őket, nemcsak azt tudja nekik javasolni, hogy soha ne szavazzanak a hazájuk ellen, mert az a meggyőződése támadt az elmúlt percekben, hogy „sokan vannak az ülésteremben, akik jobban gyűlölnek minket, mint amennyire szeretik a hazájukat".

Orbán szerint „Brüsszelben azt akarják, hogy átadjuk a magyar határ kapukulcsát", és arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ebben a harcban, nemzeti ügyekben álljanak a nemzet mellé.

Az őszi ülésszak első üléséről itt írtunk bővebben.