Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

A klímaválság küszöbén Magyarországon szinte a nulláról kell újrakezdeni az öntözéses művelést

2019. november 1. 06:00 - szerző: Unyatyinszki György

A kormány kedden nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely alapul szolgálhat az öntözéses földművelés újjáélesztéséhez. Óriási erőfeszítésekre lesz szükség, mert Magyarországon jelenleg csak a művelhető területek 2 százaléka áll öntözés alatt.

2024-re 100 ezer hektárral több öntözhető területet kell produkálni, ez a jelenleg öntözött területeknek a megduplázását jelenti.

– válaszolta Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a 168 Órának, amikor a Budapesti Víz Világtalálkozón kérdeztük a klímaváltozás miatt kulcsfontosságú öntözésfejlesztésekről. Bár a szám ambiciózusnak tűnhet, valójában ez egy apró lépés az egykor európai színvonalú, kiszámítható terméshozamú művelés visszaállításához. Ugyanis a 70-es és 80-as években öntözött területek méretét ezekkel a fejlesztésekkel sem érné el a mezőgazdaság – ismerte el az államtitkár. A rendszerváltás előtt a termőterületek 6-7 százaléka volt öntözött, ami akkor nemzetközi összehasonlításban is jelentős volt. Napjainkban a Magyarországhoz hasonlóan aszálynak kitett országokban lényegesen magasabb az öntözhető területek aránya: Spanyolországban 17, Olaszországban 32 százalék, vagyis nagy a versenybeli lemaradásunk.

A fejlesztések elsősorban azokra a területekre koncentrálnának, ahol korábban már volt öntözés, csak az évtizedek során leromlott infrastruktúra miatt elveszett az öntözés lehetősége.

Az Orbán-kormány évi 17 milliárd forintot biztosít 2020-tól, hogy a nagy állami csatornarendszereket, valamint a vízátemelő műveket és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó csatornákat fejlesszék. A régi infrastruktúrára alapozva így néhány év alatt több egykor öntözött terület újra víznyerési lehetőséghez juthat – ismertette Juhász Anikó. 

A gazdáknak a precíziós gazdálkodás irányába lesz érdemes elmozdulniuk

– mondta a helyettes államtitkár a megnyíló lehetőségekről. A programban kiemelt szerepe van a technológiai fejlesztésnek és a műveléssel foglalkozók ismereteinek bővítésének: a modern öntözési technikáknak köszönhetően a gazdák új művelési módszereket sajátíthatnak el, így más növények termelésére fog lehetőség nyílni. Ez együtt jár a környezetet kevésbé terhelő technikák terjedésével, a terméshozam és az abból nyerhető bevételek emelkedésével.

Alacsony a Tisza vízállása
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A gazdák támogatására Szarvason rendeznek be egy agrárinnovációs központot, ahol megismerkedhetnek a legmodernebb technológiákkal, amiket az állami csatornafejlesztésekkel kihasználhatnak – tette hozzá Juhász Anikó. A Szent István Egyetem helyi központjában a gazdák képzése mellett új öntözésfejlesztési kutatási projekteket is indítanak majd.

Szerencsés kevesek

A magyar földbirtokszerkezet aprózódottsága, a rengeteg kis földparcella miatt egy-egy gazdának túl drága lenne az öntözésfejlesztés. Korábbi cikkünkben is bemutattuk, hogy a szakma álláspontja szerint legalább 300 hektáros, egy „öntözési fürthöz” tartozó területen éri meg öntözéses gazdálkodást folytatni. Juhász Anikó az általunk is felvetett kihívásról azt mondta, hogy

a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ parcellaszintű elemzéseket tud már készíteni, hogy hol gazdaságos az öntözési rendszer kialakítása. Ezek alapján határozták meg a kiemelt területeket, ahol 2024-ig az állam fejleszteni fogja a csatornarendszert.

A számításaik szerint a kertészeti típusú növénytermesztésben legfeljebb 10 hektárig, a földművelési ágban pedig csak 100 hektár felett – a szakma által becsült terület egyharmadán – tud az állam olyan hátteret biztosítani, hogy gazdaságos legyen a termelés.

Ezeknek a paramétereknek a gazdálkodók kis hányada felel csak meg a birtokszerkezet alapján, ezért az Orbán-kormány által kedden benyújtott törvényjavaslat öntözési közösségek létrehozását tenné lehetővé a gazdáknak, hogy összefogva alakítsanak ki egységes, vagy szabdalt, de egy csatornához (fürthöz) tartozó öntözhető területeket.

Ezeket a közösségeket viszont egyelőre csak a kiemelt területeken támogatják majd. Egyenesen következik tehát, hogy a tervezett 100 ezer hektár öntözés alá vonása legfeljebb 1000 gazdát és öntözőközösséget érinthet, ami a művelt mezőgazdasági területek legfeljebb 2 százaléka.

Ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, az állam a 2014-2015-ben végrehajtott állami földárverések és bérleti jogok kiosztása során tekintettel lehetett volna a hosszútávú, fenntartható művelés szempontjaira, vagyis hogy minél gazdaságosabban művelhető, öntözhető területek jöjjenek létre, de ez meg sem jelent a pályázati és értékesítési feltételekben. Emlékezetes, az állami földárverések legnagyobb nyertesei kormányközeli érdekeltségek voltak, közte Mészáros Lőrinc és családja.

Csak az első lépések

A Vidékfejlesztési Program keretében az öntözési közösségeknek forrást biztosítanának, hogy az előkészületekre és a későbbi üzemeltetésre alkalmazzanak szaktanácsadókat és öntözőmérnököket, illetve források fognak rendelkezésre állni a közös öntözőrendszer kialakítására is. Juhász Anikó szerint is nehéz összefogásra bírni a gazdákat, ezért igyekeznek sok ösztönző tényezőt beleírni a pályázatokba.

ÖntĂśzĂŠs egy hibridkukorica-fĂśldĂśn BeremendnĂŠl 
Fotó: MTI/Sóki Tamás

A politikus elmondta, hogy egyelőre kormányzati döntés nincs róla, de szeretnének mintaterveket is készíteni a gazdák számára, hogy ha nincs megfelelő tudásuk, akkor is könnyen találjanak a földjeiknek megfelelő technológiai megoldásokat.

Véget érnek-e a kényszermegoldások?

Az agrártárca a Belügyminisztériummal közösen felügyeli a meglévő csatornákból való vízhasználatot, ami engedélyhez kötött. Az aszályos időszakokban az agrártárca rendre kénytelen volt feloldani, hogy csak engedéllyel öntözhessenek a gazdák, hogy minél kisebb legyen a termést sújtó aszálykár.

Lényegében az állam a szükség kiváltotta kényszerben engedélyezte az elmúlt években a vízhasználatot a normál engedéllyel nem rendelkezőknek is.

Juhász Anikó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az agrártárca mindig igyekszik a gazdák érdekeit szem előtt tartani. Szavaiból kiderült, hogy a jogszabályok lehetővé teszik az agrártárcának, hogy rendkívüli vízhasználati jogot biztosítson egyszerűsített eljárással az aszályos időszakokra – technikailag tehát nincs illegális vízhasználat. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány egy-egy hónappal már kitolta azt az időszakot is, mikor a földeket övező csatornákban az államnak vizet kell biztosítania, már március végétől októberig víz van a meglévő csatornákban.