Az ombudsman egyetlen konkrét panaszt sem kapott jogsérelemről a kórházi ágyfelszabadítások kapcsán

2020. július 6. 15:42 - szerző: 168 Óra

Milyen vizsgálatokat folytatnak a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban? − tette fel írásbeli kérdését Bangóné Borbély Ildikó Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának.

Az MSZP országgyűlési képviselője azt írta, hogy a koronavírus-járvány számtalan kihívás elé állította Magyarországot. Álláspontja szerint ezekre a kihívásokra Magyarország több olyan választ is adott, amely alapjogi szempontú vizsgálatot tesz szükségessé.

„Ilyenek voltak elsősorban az egészségüggyel kapcsolatos döntések. Ennek keretében a kormány korlátozta az  egészségbiztosítási rendszer által fedezett, állami egészségügyi szolgáltatások körét, továbbá a kórházi ágyak felszabadítására adott is központi utasítás is számos embert érintett”

− jegyezte meg a képviselő.

A politikus többek között az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozott, amely szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog minden mást megelőző legnagyobb érték. Ezzel kapcsolatban az államnak objektív intézményvédelmi kötelezettsége van, és olyan feltételeket kell biztosítania, amely aktívan hozzájárul az emberek  életének védelméhez.

Koronavírus - A kecskeméti kórház intenzív osztály is felk
Fotó: Bús Csaba

 

Bangóné ezért azt kérdezte az ombudsmantól, hogy folytattak, vagy folytatnak-e vizsgálatot annak érdekében, hogy megállapítsák, sérült-e a tulajdonhoz való joga a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező magyaroknak azáltal, hogy nem vehettek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, vagy azokat csak nagyon kis mértékben vehették igénybe.

Arra is kíváncsi volt, hogy vizsgálta-e az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, hogy teljesítette-e a magyar állam az élethez és az emberi méltósághoz való joghoz kapcsolódó objektív intézményvédelmi kötelezettségét.

Kozma Ákos válaszában közölte, hogy a különleges jogrend az alkotmányos jogrend egy formája, amelyben az általánoshoz képest bővebb intézkedési lehetősége van a végrehajtó hatalomnak, a kormánynak. A szükségesség és arányosság kérdése veszélyhelyzetben is felmerül, de az Alaptörvény is számol azzal, hogy ilyen helyzetben az alapjogok érvényesülését az általánosan alkalmazandótól eltérő mérce szerint kell megítélni. Hozzátette, hogy így az egészségügyi ellátás elmaradásának, illetve elhalasztásának is lehet akár legitim alapjogi indoka.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy „általánosságban nem ítélhető meg kellő megalapozottsággal, hogy a rendkívüli veszélyhelyzeti intézkedések nyomán sérültek-e a betegek jogai, hanem egy-egy egyedi ügyet tekintve, illetve alapjogi szempontból megragadható, ombudsmani hatáskörben hivatalból elemezhető konkrét hatósági intézkedés lehet vizsgálat tárgya.”

A biztos tájékoztatása szerint 

„kórházi ágykapacitás felszabadítása nyomán egyetlen egyedi, konkrét jogsérelmen alapuló panaszbeadványt sem kapott Hivatalom. Tehát egyetlen beteg vagy annak hozzátartozója sem fordult hozzám azzal, hogy bár állapota ezt nem indokolta volna, mégis hazaküldték a kórházból, így nem kaphatott megfelelő ellátást.”

Hozzátette, hogy „nem konkrét, egyedi jogsérelmen alapuló figyelemfelhívások azonban érkeztek hozzám, ezért hivatalból eljárást indítottam az ágykapacitás átszervezése, illetve az ellátáshalasztási utasítás elrendelésének és kivitelezésének alapjogi szempontú vizsgálata érdekében. Ennek első lépése az volt, hogy megkerestem a szaktárcát a kiadott utasítások megismerése érdekében, majd mindezek ismeretében kérdéseket fogalmaztam meg a kiválasztott egészségügyi szolgáltatók felé, hogy megismerjem az utasítások nyomán kialakult gyakorlatot.”

A vizsgálatok eredményéről nyilvános jelentésben fog beszámolni az ombudsman.

(A 24.hu nyomán.)