OLAF: egyre több helyről lopnak a tagállamok
Az európai uniós pénzekkel elkövetett csalások többségében a humanitárius segítségnyújtás, a strukturális, a mezőgazdasági és regionális fejlesztési alapok kifizetéseit érintették, de a tagállamok körében erősödő csalási tendencia figyelhető meg a környezetvédelmi és fenntartható projektekre szánt források terén is - közölte az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) 2019-es éves jelentésében csütörtökön. A jelentés Magyarországgal összefüggésben egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy 2019-ben öt vizsgálat zárult le, ebből kettő esetében további lépéseket javasoltak - és arról, hogy a szabálytalanságok a támogatásoik 4 százalékát érik el, amellyel toronymagasan az elsők vagyunk.
A 2015 és 2019 közötti időszakban feltárt és kivizsgált eseteket összefoglaló értékelés a csalás fő területei között, továbbá a közbeszerzés terén tapasztalt összejátszást és manipulációt, a felderítést nehezítő, határokon átnyúló konstrukciókat, az EU-n kívüli országokban folytatott, valamint a kutatás-finanszírozást érintő csaláskísérleteket, illetve a határokon átnyúló hálózatok segítségével elkövetett csempészetet és a hamisítást emelte ki.
Az OLAF ajánlásait Magyarország 47 százalékban hajtotta végre, ez két százalékpontos javulást jelent a tavaly közölt adatoknál - tették hozzá.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: Magyarország történetének "legsúlyosabb korrupciós botrányát", a 4-es metró beruházásának ügyét számos más 2010 előtti visszaélés mellett a jelentésben említett időszakban tárta fel az OLAF.
A jelentésben Magyarország esetében szereplő 3,93 százalékos pénzügyi korrekciós arányszám is a 4-es metró beruházás és más, 2010 előtti, de csak az elmúlt években feltárt súlyos korrupciós ügyek miatt szerepel.
A korrupciós ügyért egyértelműen és kizárólag a szocialista-liberális kormányt és fővárosi vezetést terheli a felelősség - írták. (MTI)
