Beismerte a kormány, hogy egyre kevesebb pénz jut a nyugdíjakra, és ez 2050-ig nem is változik, egyre kevsebb jut
A napokban Brüsszelbe küldött konvergenciaprogram szerint
GDP-arányosan egyre kevesebbet fordított az állam az idősek ellátásra az utóbbi négy évben, és a rossz hír az, hogy ez a folyamat a következő években is folytatódik,
írja az mfor.hu.
Arról évek óta folyik a vita, hogy romlott az idősek helyzete a teljes társadaloméhoz képest, vagy - mint a kormányzati kommunikáció állítja - a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul. Utóbbi tétel valóra váltásához az Orbán-kormány szerint ehhez elegendő, hogy a nyugdíjakat évente az inflációval megegyező mértékben emelik - és ha szükséges, akkor év közben kipótolják azokat.
Ez azonban kevés, hiszen a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolt infláció eltérhet az általános mutatótól. Például azért, mert az idősek fogyasztásában nagyobb arányt tesz ki az élelmiszer, márpedig ebben a termékkörben jelentős, 7-8 százalékos áremelkedés volt az elmúlt időszakban.
A friss konvergenciaprogram is inkább a rendszer kritikusait erősíti: az adatok szerint
míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják.
Mindezt úgy, hogy a koronavírus miatti gazdasági összeomlás a jövedelmek közül a nyugdíjakat nem sújtja, mivel abból nem vesznek el, azok folyósítása zavartalan, a januári 2,8 százalékos emelésnek megfelelően.
Természetesen felvethető, hogy a GDP lendületes emelkedése miatt csökken a nyugdíjak részesedése, ugyanakkor 2020-ban pont nem beszélhetünk a bruttó nemzeti össztermék növekedéséről, jó esetben 3 százalékkal zuhan a gazdaság, rosszabb esetben akár 7 százalékos is lehet a recesszió. A kormány szerint azonban ebben a helyzetben is alacsonyabb lehet a nyugdíjkiadások aránya, mint volt pár éve, amikor jól ment a gazdaságnak.
Még szomorúbb képet fest a 2030-ra vonatkozó előrejelzés, mert akkor már csak a GDP 8,4 százalékát teszik majd ki az állami nyugdíjkiadások. Miközben a kormány vállalása szerint 2021-től négy év alatt visszaépül a 13. havi nyugdíj, ami közel 300 milliárd forintos többletkiadást jelent, azonban így sem lesz a nyugdíjakra fordított összeg a 2016-as arány közelében. Sőt, még 2040-ben sem: erre csak 2050 táján kerülhet sor.
Addigra leszünk túl a tömeges nyugdíjba vonulási hullámon, amikor is kritikus szintet ér majd el az egy főre jutó ellátottak száma. Csak a létszám alakulása is megmagyarázhatja a GDP-ben való részesedés emelkedését 10,6 százalékra.
