Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Nyomoron nyerészkedők – Több tízezer voksot vásárolhatnak meg a választás napjáig

2018. április 4. 06:55 - szerző: Biró Marianna

Súlyos egzisztenciális zsarolással nyerészkednek a pártok a romák, a szegények szavazatain ott, ahol sem ígérni, sem érdemben segíteni nem tudnak vagy akarnak. A piszkos meló az úgynevezett kijáróembereknek jut, ők nem egy pártideológia nevében tevékenykednek, pusztán az anyagi haszonszerzés reménye mozgatja őket. Választási kampányok idején korábban agitáltak már az MSZP-nek, a Fidesznek és másoknak is, mindig arra mennek, amerre megéri: azaz mikor éppen ki fizet. A szavazatvásárlás bűncselekmény, de hiába indulnak minden voksolás idején büntetőeljárások, azok eredménytelenül zárulnak.

„Aki szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Így rendelkezik a Büntető törvénykönyv 350. szakasza. Azok, akik valaha adták már el a szavazatukat, és utóbb erről bárkinek is beszélnek, önmagukat vádolják meg a választás rendje elleni bűncselekménnyel. A vesztegető félnek is büntetés jár: szintén három évet kaphat, aki pénzzel vagy más előnnyel kecsegtet valakit a szavazatáért cserében, vagyis az „arra jogosultat a választásban anyagi juttatással befolyásolni törekszik”.

Választási döntésünk – elvileg – négy évre szól, addig viseljük a következményeit. Aki elmegy, az azt, hogy kire adta a szavazatát, aki távol marad, az azt, hogy mások döntöttek a sorsáról. Vannak azonban magyar választópolgárok, akik mostanság inkább arról döntenek, hogy aláírásukért cserébe elfogadjanak-e néhány száz forintot vagy épp a családjuk kétnapi kosztját. Sőt a voksért 2018-ban „már” pár ezres, néhány doboz cigaretta, netán egy hétre elegendő élelmiszercsomag is járhat.

Több százezren is lehetnek, akiknek szavazatvásárlásra ajánlatot tettek s tesznek idén a parlamenti választás előtt. Április 8-án több tízezer megvásárolt szavazattal lehet számolni. Mert az eladott voksok gazdái úgy élnek, hogy ha holnap otthon enni tudnak adni, az máris több, mint a semmi.

Az állam, pontosabban az adófizetők által fenn- és eltartott pártok között pedig akadnak, amelyek a nyomoron nyerészkednek.

Persze a jól szervezett választási csalások, mint a nyílt szavazás, a láncszavaztatás vagy a szimpla vesztegetés ma már olyan hálózatokon keresztül zajlanak, amelyekben a pártemberek, így a helyi jelöltek keze tiszta maradhat. A piszkos meló a kijáróembereiknek jut, akik korántsem egy pártideológia vagy egy eszme nevében tevékenykednek, pusztán a pénzre mennek. Választási kampányok idején korábban agitáltak már az MSZP-nek, a Fidesznek és másoknak is, az utóbbi néhány évben pedig újabb pártok és mozgalmak mozdultak rá azokra, akik mindig arra indulnak, amerről a szél fúj: azaz mikor éppen ki fizet.

Fotó: 168 Óra archív

Választókörzetenként eltér, hány kijáró rója a telepköröket. Itt jön képbe az „etnikai szavazatbiznisz” fogalma – így nevezik a roma szavazatok megvásárlására intézményesült technikák összességét. A cigányság ugyanis a szegénység által leginkább sújtott társadalmi csoport Magyarországon. Részben anyagi kitettségük miatt, részben rokoni, ismerősi, sokszor akár csak névrokoni kapcsolatokon keresztül és kulturális tradícióik nyomán is jól szervezhetők. Hogy a szavazatvásárlással vagy -eladással kizárólag romákat lehetne vádolni, természetesen nem igaz, ám se szeri, se száma az interneten nyilvánosságra került történeteknek vagy az egyébként általában eredménytelenül záruló feljelentések sorának, amelyek kifejezetten a cigányokat érintik.

Tipikus, hogy a pártok vagy egyéni jelöltjeik formális, de legalább informális kapcsolatban állnak a közösséget szervezni, befolyásolni képes személyekkel, helyi cigány vezetőkkel, vajdákkal, roma önkormányzati tagokkal. A közvetlen pénzosztást ugyanis olyan, helyben „befolyásos” emberekre bízzák, akik a cigány közösségben általában aktívak, hangosak, például a kisebbségi önkormányzatok aktivistái, de a Fidesszel szövetséges Lungo Drom tagjai közül is többről felmerült már az utóbbi választások mindegyike során, hogy személyesen jártak el a szavazatvásárlások megszervezésében.

Néhány falut, esetenként egy-egy városszéli telepet is felölelhet a kijárók „területe”, szolgálataik pedig egészen változatos árfolyamon mozognak. Forrásaink szerint a kifejezetten teljesítményalapú bérezésben itt is felfedezhető az országrészek közötti különbség: a fővárosban és környékén sokkal többet kapnak a kijárók, de a szavazataikat eladók is, mint Borsodban vagy Szabolcsban. Hallottunk olyan esetről, amikor az egyik roma szervezet képviselőjének egy fideszes képviselőjelölt titkára ígért pénzt, ha mozgósítja a családját (a családot ebben az esetben tágan kell értelmezni, akár ötven választót és hatalmas, kiterjedt ismeretségi kört is jelenthet). A legutóbb nyilvánosságra került, kifejezetten romákat érintő szavazatvásárlási ügyben pedig az merült fel, hogy Csongrádban cigány származású bűnözőknek azt ígérték, segítséget remélhetnek büntetőügyeik méltányos kezelésében, ha minél több embert rávesznek arra, hogy a Fideszre szavazzanak.

 

Lejárt szavatosság

Évtizedes gyakorlatnak számít, hogy pénzzel és ajándékokkal próbálnak befolyásolni választási eredményeket Magyarországon. A 2002-es választások idején a jászladányi cigány önkormányzat vezetője azt mondta, hogy a pártok 500–1000 forint közti összegeket fizettek a kopogtatócédulákért. Ercsiből pedig az a hír terjedt el, hogy az MSZP 3000 forintért veszi a cigányok szavazatait. Szintén 2002-ben egy tizenegy tagú nyírlugosi roma családnak állítólag ötvenezer forintot ígértek, ha politikailag aktivizálják magukat a Fidesz–MDF jelöltje érdekében. Szabolcs megyében 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat egyik tagja lejárt szavatosságú konzervekkel és gyümölcsfacsemetékkel próbálta rávenni a romákat, szavazzanak a helyi kisgazda jelöltre. A 2010-es, 2014-es választásokon mindennaposnak számítottak az idevágó hírek. Semmilyen következményről nem tudni, sőt a tíznél kevesebb eljárás, aminek megindulásáról hír lelhető fel, a nyilvánosság számára teljesen eredménytelen maradt – vélhetően a gyakorlatban is lezárták a nyomozásokat. Pedig az elmúlt hetekben az ország számos településén ismét kísérlet történt a szavazatvásárlásra vagy direkt pénzzel, vagy élelmiszercsomaggal, mint egykor Érpatakon, esetleg a közmunkába való felvétellel, mint a Borsod megyei Forró községben, illetve ennek ígéretével.

 

Azokban a történetekben, amelyek egyikének sem lett büntetőjogi következménye, már többször is felmerült, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat egyik tagja kétezertől tízezer forintig terjedő összegeket ígért és adott a helyieknek, a szavazatot pedig nem volt elég bemondani. A cigányeskü, azaz a gyermekek életére adott szó 2018-ban már szinte sehol sem elég. A bizonyosságszerzés is a kijárók dolga, erre pedig bűnszervezetek épülnek, általában nem fehérgalléros eszközökkel. A bizonyítékok beszerzésére a választás napján, jövő vasárnap kerül sor.

A februári hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás előtt egy nappal jelent meg Facebookon a Dikh TV videója, amelyben romák, köztük a csatorna sztárja, Dorina is arra kérte a cigányokat, ne adják el a szavazatukat. A kampányvideót nem szándékosan időzítették így, nem a Csongrád megyei választás miatt került ki szombaton, ez már az április 8-i parlamenti választásokról szól – nyilatkozta akkor a 444.hu-nak a Dikh TV vezetője, a kispesti cigány önkormányzat elnöke, Balogh Elek. „Nem akarjuk megmondani, kire szavazzanak, csak azt szeretnénk, hogy ne adják el a szavazatukat” – mondta akkor. Szerinte itt lenne az ideje, hogy a cigányság felébredjen, mert „eddig csak egy néma levente képviselte a cigányokat. Azért van a parlamentben, hogy a szószólónk legyen, de soha nem szól az érdekünkben egy szót sem. Nekünk rendes szószóló kéne.”

Roma szószólója 2014 óta van az Országgyűlésnek Farkas Félix személyében, a 2018-as parlamenti választáson is ő vezeti a roma nemzetiségi listát. A Farkas Flórián megbízható embereként számon tartott szószóló az elmúlt négy évben összesen háromszor szólalt fel. Nemrégiben a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, egy migránshullám minden lehetőséget elvenne a magyarországi romáktól, akiknek a felzárkóztatásáért szerinte a mostani kormány komoly erőfeszítéseket tesz. Farkas Flórián Lungo Drom-vezetőt pedig még ennyire sem kell bemutatni, noha megszólalásainak száma a roma szószólóéhoz hasonlít. Mindenesetre tény, hogy ezek az emberek valamilyen eszközzel eddig nagy szavazóbázist, a roma közönség jelentős részét aktivizálni tudták a választásokon.

A már említett videóban az egyik szereplő azt mondja: „Ha száraz kenyéren élünk, akkor se adjátok el a szavazataitokat, mert addig kellünk, amíg leszavaztok, utána azt sem mondják nektek, hogy jó napot.” A Dikh TV kisfilmje alatt cigányok írtak saját tapasztalataikról és arról, milyen szégyenletes dolognak tartják a szavazatvásárlást. Hátborzongató történetekről van szó. Aztán a kampányvideó egyszer csak eltűnt az oldalról, s nem leltük nyomát a Dikh TV weboldalán sem. Kerestük Balogh Eleket, akitől választ reméltünk arra, hova lett a kisfilm s hol vannak a korábban ígért további részei a videósorozatnak. Nem reagált megkeresésünkre.

És láthatóan maradnak az ajándékok: pizzázás a normális időkben cigányok elől elzárt sporttelepen, a banán, a narancs és más, főként tartós élelmiszercsomagok.

Van olyan borsodi ismerősünk, aki szerint szomszédainak azt is megmondták, csak akkor vihetik haza a zsákos krumplit, ha a család minden tagja a Fidesz jelöltjére szavaz, s ezt bizonyítja is a „nagy” vasárnapon.

Ismerősünk a minap kocsiba ült, amikor a telepen szokatlan forgalomra lett figyelmes. Sorra szállították egy kisbusszal a közeli kisváros nemrégiben átadott sportpályájára a szegényeket. Főként a romákat, akik hajlandók voltak beülni a buszba az idegenhez. Tudták ugyanis, ki az, aki elvárja, hogy menjenek. A kijáróember a pályára rendelt mindenkit. Ott hangos zeneszó, megtöltött nejlonszatyrok és eligazítás várta őket.

Ismerősünk nem vett részt az eseményen. Ő is roma, de nem szegény, a telepet jelentő utcáig ér kertjének a vége, és sokaknak ad munkát, amikor csak tud, normális napszámos melót, fizetésért. Azt mondja, néhány kezdeti konfliktustól eltekintve nem lopták meg, mert azt mondják, tisztességes cigány embertől nem lopnak a cigányok. Pedig ott tényleg nyomorognak. Ismerősünk rendszeresen segít, de megmondta előre, s meg is tartja: nem balek, nem tud ennyi embert eltartani. Így nem szól bele abba sem, mit tesznek a szomszédai. Mikor arról kérdezem, miért nem ment oda figyelmeztetni őket, hogy éppen megveszik a szavazataikat, és ez bűncselekmény, az volt a válasz, hogy legalább egyszer egyenek egy rendeset.

Mert egyébként a szomszédainak a gyerekei „hazalopják” a kaját az iskolából, különben a legkisebb testvérüknek egész nap nem volna mit ennie. Most, húsvétkor dőzsölésre számítanak, a kijáró intézi. Cserébe az apa, az anya és a legnagyobb lány meg az ismerősünktől kölcsönkapott okostelefonnal fogja lefotózni a szavazatát a fülkében. Ezt kell megmutatni. Kaptak ételt március közepén, kapnak húsvétra és kapnak egy élelmiszercsomagot a választás napján. Abból talán több hétig is kihúzzák.

A választás ünnep. A demokrácia ünnepe. 

 

Nem csak választás, romanap is

„El kell menni szavazni, ne adjátok el a szavazataitokat!” – mondja a közismert énekesnő, Mohamed Fatima a Fekete Vonatból a Khetane és a Hang akciója keretein belül készült újabb videókampányban. Az énekesnő szerint „ha az emberek hisznek abban, hogy a gyerekeiknek vagy nekik jobb jövőjük lehet, akkor nagyon fontos: el kell menni szavazni április 8-án!” Fatima mellett Váradi Olasz és a Parno Graszt zenekar tagjai is buzdítanak az országgyűlési választáson való részvételre, amely ráadásul április 8-án, a nemzetközi romanapon lesz.