Németh Miklós: Szívesen beszélek 1989-ről, de csak ha hűek maradunk a valósághoz
Németh Miklóst, a határnyitás miniszterelnökét nem hívták meg a Páneurópai Piknik 30. évfordulójának emlékünnepségére, amelyen Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor kormányfő jelen lesz. Németh Miklós ugyanakkor elutasította Balogh Zoltán volt miniszter meghívását a piknikről szóló soproni kerekasztal-beszélgetésre. Az egykori miniszterelnök a berlini fal leomlása 30. évfordulóján Berlinben rendezett ünnepség meghívott vendége és szereplője volt.
– A Merkel és Orbán részvételével tartandó megemlékezés előtti napon lenne a tervezett beszélgetés A meghívást korábban elfogadtam, de annak jelmondatáról akkor még nem kaptam tájékoztatást. Azután mondtam nemet, hogy
az alábbi címet találták adni rendezvénynek: „Áttörés, összeomlás, jövőépítés – Sorsfordító 1989.” Azt szuggerálni, hogy az NDK-polgároknak a pikniken való átjutása Ausztriába a határőrség, netán a rendszer összeomlását jelentette, enyhén szólva vitatható.
Mindig szívesen beszélek a valóban sorsfordító 1989-es évről, de csak akkor, ha hűek maradunk a valósághoz. Elárulta azt is, hogy annak idején Habsburg Ottó mondta el neki Londonban, hogy ő volt a piknik kezdeményezője, gondolatát azután az MDF szervezői karolták fel. – Egyébként nem az a legfontosabb, ki volt a kezdeményező. A magam részéről azt a kérdést szoktam az üggyel kapcsolatban mindenkinek feltenni: vajon lett volna a Páneurópai Piknik nélkül is teljes határnyitás szeptember 10-én?... Nyilvánvaló, hogy a válasz csak az igen lehet, nehéz erre mást mondani.
A határőrség utasításomra már hónapokkal a megfelelő kormányhatározat kiadása előtt azon dolgozott, hogy eltávolítsa a határzár maradványait is. Parancsnokok és kiskatonák magatartása a piknik zavartalan lefolyásánál példamutató volt. Ezért hamis „összeomlásról” beszélni,
arra utalva, hogy az akkori hatalom megijedt és rémületében engedte ki a keletnémeteket. Én ebben a történelemhamisításban nem segédkezem. Oplatka András magyar-svájci történész „Egy döntés története” című kötetében eddig a leghitelesebben írta le a határnyitás, benne a piknik hátterét, eseményeit. Egyébként harminc év után jó lenne, ha végre egyszer a pártpolitikától és személyes politikai ambícióktól függetlenül tekintenénk ezekre a kérdésekre. Amikor szocialista-liberális kormány volt, akkor mindig Horn Gyula és Alois Mock június 27-i szögesdrót-átvágása állt az előtérben, jobboldali kormányok alatt a piknik a központi kérdés.
Ám egyetlen alkalommal sem ünnepelték még szeptember 10-ét, pedig az volt a határnyitás napja.
Egyébként a Sopronba szóló invitációval szinte egyidejűleg kaptam kézhez Berlin főpolgármesterének meghívását a nagyszabású november 9-i ünnepségre, amelyen a berlini fal ledőlésének 30. évfordulójáról emlékeznek meg. Amint a korábbi kerek évfordulókon, ezúttal is beszélhetek a németek és a békés rendszerváltás más vezető képviselői előtt” – mondta a politikától 1991-ben visszavonult Németh Miklós.
***
Ami Oplatka András említett, több éves munkával készült kötetét illeti, a határnyitás szinte minden fontosabb szereplőjével folytatott beszélgetéseken, magyar, német, szovjet, amerikai levéltári anyagokon alapul. Mind ebből a forrásmunkából, mind más, mértékadó magyar és nyugati forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy Németh Miklós már jóval a piknik előtt jelezte a bonni kormánynak a határnyitás szándékát. Az eseményt, amelynek Habsburg Ottó mellett másik fővédnöke Pozsgay Imre, a Németh-kormány államminisztere volt, a miniszterelnök mintegy főpróbának tekintette annak felmérésére, hogyan reagálnak ilyen lépésre a szovjetek. A határőrök abban az időben már csak önvédelemre használhatták fegyverüket, s pusztán csodálkozó szemtanúk voltak, amikor keletnémetek százai rohantak át a három órára megnyitott „ideiglenes határállomáson” Ausztriába.
A Németh-kormány ugyancsak korábbi, több hetes előkészületeit követően a piknik után két nappal szállította a Vöröskereszt különgépe az NSZK budapesti nagykövetségen menedéket kért száznál több NDK-polgárt Bécsbe. Németh és Horn Gyula augusztus 25-én repült titokban Bonnba, hogy közölje Helmut Kohl kancellárral: hamarosan megnyitják a határt minden keletnémet előtt. Ezt szeptember 10-én, éjféli hatállyal jelentették be. A mértékadó történetírás alapján ez a dátum indította meg a korszakos folyamatot, amely a berlini fal ledőltéhez, a német újraegyesüléshez vezetett. Németh Miklós érdemei elismeréséül a szövetségi köztársaság Nagykeresztjét vehette át a német államfőtől. Kitüntették a két amerikai párt képviselőit tömörítő Atlantic Council Szabadság Díjával. A határnyitás 25. évfordulóján a Német Egység Kuratóriuma a Point Alpha díjat adományozta neki, amelynek kitüntetettjei között van Helmut Kohl, Mihail Gorbacsov és az idősebb George Bush. Berlini forrásaink szerint Németh és Horváth István egykori bonni nagykövet októberben a CDU magas kitüntetését veheti át ünnepélyes keretek között a német fővárosban.
