Nem titkolhatja a Belügyminisztérium, hányan létesítettek magyarországi lakcímet a tavalyi országgyűlési választás előtt
A bíróság csütörtöki első fokú ítéletében kimondta, hogy a nyilvánosságra tartozik, hogy hányan létesítettek lakcímet és jutottak így választójoghoz a 2018-as országgyűlési választást megelőzően, és jutottak így választási joghoz – jelentette be a Társaság a Szabadságjogokért közleményében.
A TASZ és a Political Capital (PC) közösen igényelt adatokat a Belügyminisztériumtól arról, hogy közvetlenül a tavaly április parlamenti választások előtt hányan létesítettek Magyarországon lakcímet. Álláspontjuk szerint ugyanis ezekből a közérdekű adatokból lehetne arra következtetni, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a választást. A minisztérium megtagadta a válaszadást, ezért az igénylők bírósághoz fordultak.
Március 27-én az elsőfokú bíróság kötelezte a BM-et az adatok kiadására. A TASZ szerint ezzel egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora méreteket öltött a választás eredményének befolyásolására irányuló lakcímbejelentés.
– A bíróság mostani döntése lehetővé teszi, hogy tisztábban lássunk azzal kapcsolatban, hogyan is zajlanak valójában Magyarországon a választások. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a választópolgárok tájékozódhassanak a jogaikról és a polgárokkal közösen fellépünk a jogsértésekkel és csalásokkal szemben – mondta Szabó Attila, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője.
