Nem mentették fel állásából a gyermekotthon szexuális erőszakkal vádolt igazgatóját, mert megnyerte volna a munkaügyi pert

2019. január 3. 06:15 - szerző: Bíró Veronika

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatója ellen két alkalommal folyt nyomozás szexuális zaklatás gyanúja miatt. 2012-ben még felmentették bűncselekmény hiányában. Az akkori fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat volt osztályvezetője akkor azt nyilatkozta, hogy teljesen tiszta a lelkiismerete. Megkérdeztük az elsőfokú bírósági ítélet után, hogy változott-e az álláspontja.

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatója, V. János 26 éven át vezette az otthont. Novemberben első fokon nyolc év fegyházra ítélte őt a bíróság a nevelésére bízott gyerekekkel szemben elkövetett szexuális erőszak és egyéb bűncselekmények miatt. A vádak szerint tíz gyereket molesztált. A volt igazgatóval szemben 2011-ben is indult nyomozás szexuális zaklatás gyanúja miatt, de azt a vizsgálatot bűncselekmény hiányában lezárta a rendőrség 2012-ben. Akkor a gyerekek egymás után vonták vissza vallomásaikat a volt igazgató és az egyik igazgatóhelyettese közbenjárására. A két férfi emiatt kényszerítés és vesztegetés vádja miatt is felel a bíróságon.

Fotó: Bíró Veronika

Az első bejelentést a fenntartónak 2011-ben tette két volt alkalmazott. A két dolgozó háromnegyed éven keresztül próbálta néhány kollégájával kideríteni, hogy mi a gyerekek beszámolóinak a valóságtartalma. Később három gyerek vallomását videóra vették, és jelentésükkel együtt eljuttatták az akkori fenntartóhoz. A felvételeket Csókay László kezébe adták, a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának akkori osztályvezetőjének.

Az osztályvezető nem felmentette állásából, hanem fizetett szabadságra küldte az igazgatót. A Magyar Narancsnak 2012-ben adott interjút a vizsgálat lezárulta után, amiben a döntést azzal magyarázta, hogy nem látta megalapozottnak a gyanút. Azt viszont megállapította, hogy egyetlen problémának azt tartja, hogy a feljelentést tevő kollégák későn szóltak.

Arra a kérdésre, hogy nyugodt-e a lelkiismerete, azt felelte, hogy teljesen.

Az elsőfokú ítélet és a nyolc év fegyház kapcsán megkérdeztük őt, hogy most mi az álláspontja. Csókay László a 168 Órának azt válaszolta, hogy megdöbbentette, amikor 2016-ban ismét a volt igazgató által elkövetett szexuális zaklatásokról hallott, és azóta is foglalkoztatják őt a 2011–12-ben történtek.

– Ma is úgy gondolom azonban, hogy egy fenntartónak nincsenek eszközei arra, hogy egy ilyen bejelentést megbízhatóan kivizsgáljon, ezért a feladata egyértelmű: meg kell tennie a feljelentést a rendőrségen. Egyébként ezekre az esetekre a jogszabályok is ezt írják elő. Fenntartóként ezt meg is tettük, egyidejűleg az igazgatót szabadságoltam, illetve felmentettem a munkavégzés alól. Csak kiegészítésként jelzem, hogy a vizsgálat maximális objektivitása érdekében a feljelentést az Országos Rendőr-főkapitányságra nyújtottuk be, kérve, hogy a nyomozást ne a helyi rendőrkapitányság végezze

– jegyezte meg Csókay László.

Hangsúlyozta, hogy a megyei rendőr-főkapitányság több mint féléves vizsgálatot és nagyon sok tanú meghallgatását követően 2012 júniusában arról tájékoztatta őt, hogy a nyomozást megszünteti, mivel bűncselekmény elkövetését nem lehetett megállapítani.

– Az igazságot kideríteni én sem akkor nem tudtam, és most sem tudom. Ezért 2012-ben el kellett fogadnom a rendőrségi vizsgálat eredményét épp úgy, mint ahogy most el kell fogadnom a bíróság ítéletét. Azt, hogy a kettő között miért van ilyen óriási ellentmondás, nem hiszem, hogy nekem kell megmagyaráznom. Egy dolgot azért szeretnék rögzíteni: az ombudsman 2012-ben vizsgálta a történteket és a fenntartó valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat eljárásával kapcsolatban nem emelt kifogást

– emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy fenntartja-e azt a korábbi véleményét, miszerint a két nevelőn kívül más nem hibázott az ügyben, azt felelte, hogy újraolvasva az ombudsmani jelentést, valóban pontosítani kell az akkori véleményét.

– Az érintett és később bejelentést tevő két munkatárson kívül súlyosan hibáztak mindazok a kollégák, akik valamilyen módon – akár gyerekektől, akár egymástól – tudomást szereztek a volt igazgató cselekményeiről, és ezt csak egymással beszélték meg, de erről sem a gyámi tanácsadókat, sem a fenntartót, sem a rendőrséget nem tájékoztatták.

Ezzel sajnos hozzájárultak ahhoz, hogy a zaklatások hosszabb ideig folyhattak. Ugyanakkor tény az is, hogy az említett ombudsmani jelentés is elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakdolgozók – jelzési kötelezettségük teljesítése helyett – nyomozói szerepet vállaltak és videofelvételeket készítettek a gyerekek beszámolóiról – mondta.

Megkérdeztük, hogy a bírósági ítélet fényében nem gondolja-e, hogy rosszul döntött, amikor nem mentette fel pozíciójából V. Jánost. Csókay László szerint visszamenőleg, új tények ismeretében könnyű okosnak lenni, de akkor, a nyomozást megszüntető rendőrségi határozattal a kezében egyszerűen nem tehetett mást, mint az igazgató rehabilitálását, munkakörébe való visszahelyezését.

– Egyszerűen nem volt jogalapom arra, hogy a határozott időre kinevezett igazgató felmentését kezdeményezzem – hiszen úgymond papírja volt arról, hogy nem követett el semmit. Ha a fenntartó felmentette volna, V. János nagyon nagy valószínűséggel megnyerte volna az emiatt indított munkaügyi pert. Ugyanakkor örültem annak, hogy pozitívan zárult a rendőrség vizsgálata, hiszen akkor ez azt jelentette számomra, hogy az intézményben nem zaklatták szexuálisan a gyerekeket. Természetesen az igazgatóval beszéltem a történtek tanulságairól, de úgy éreztem, hogy az intézmény légköre megnyugodott

– felelte.

A Magyar Narancsnak akkor azt nyilatkozta, hogy teljesen tiszta a lelkiismerete. A 168 Órának ezt azzal indokolta, hogy a kijelentést a lezárt rendőrségi vizsgálat eredménye alapján tette.

– Amit a jogszabályok és a szakmai szabályok előírtak számomra, azt megtettem. A külső, erre felhatalmazott szerv által végzett, objektívnek ítélt vizsgálat nem igazolta a bejelentést – nem volt mire alapozni, hogy valamiféle további vizsgálódást folytassak. Ugyanakkor az azóta felmerült körülmények, az, hogy 2012-vel ellentétben az érintettek közül most sokan vállalták névvel, arccal a velük történteket, teljesen új helyzetet teremtett.

A volt osztályvezető ezért nagyon sajnálja, hogy ezek az információk akkor nem álltak rendelkezésére. Ahogy mondja, hamarabb véget lehetett volna vetni ennek a sok gyerek számára életre szóló következményekkel járó visszaélés-sorozatnak.

Az ügy hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.