Nem lassít a Mercedes Kecskeméten

2018. július 15. 07:56 - szerző: Rajnai Attila

Ha a Mercedes bármilyen okból szedné a sátorfáját, akkor Kecskemét a legnagyobb helyi adófizetőjét, a társadalmi szolidaritás élharcosát, a vendéglátósok-szállásadók pedig az egyre növekvő forgalmukat veszítenék el. Igaz, a német autógyártó érdekében korszerűsített és bővített infrastruktúra megmaradna. Bár a stuttgarti központból egy hét alatt sem sikerült válaszokat kapni arról, miként formálja át a gyár terveit az új amerikai gazdaságpolitika, nincs okunk kételkedni abban az alapvetésben, miszerint a Mercedes mindig befejezi, amit elkezdett. Így a második kecskeméti gyár megépítését is.

Tíz éve, 2008 júniusában jelentette be a stuttgarti székhelyű Daimler Ag igazgatótanácsa, hogy a 800 millió eurós beruházással épülő új – az első ütemben 2500 embert foglalkoztató – gyárának helyszínéül Kecskemétet választotta. Az alföldi megyeszékhelyen nem tört ki örömünnep a bejelentés hallatán, talán fel sem fogták a befektetés jelentőségét, pedig a helyszín kiválasztásában versenyben volt még Miskolc, illetve szlovák, román, szerb és lengyel városok.

A döntésben a Mercedest egy nemzetközi szakcég segítette, amely átvilágította az esélyes településeket, és számos szempont alapján rangsorolta őket. Kecskemét mellett szólt például a megfelelő méretű zöldmezős terület (450 hektár), a Liszt Ferenc reptérhez való közelsége, az autópálya-összeköttetés, de megvizsgálták a városi infrastruktúrát, felmérték az egészségügy helyzetét, sőt még a közgyűlés akkori tagjait is megszondázták, miként viszonyulnának ahhoz, ha egy világcég fektetne be a városukban.

A Mercedes ugyanis nem szeretett volna negatív kontextusba kerülni, mint akkoriban az Apollo Tyres indiai gumigyártó Gyöngyösön, amely a helyi Fidesz kezdeményezésére indult tiltakozási akciók miatt végül elállt befektetési szándékától. A sors fintora, hogy a 2006-ban polgármesterré lett fideszes Zombor Gábornak azért sikerült leváltania párttársát, Szécsi Gábort, mert elődjére politikailag ráégett a Malom Center építésének engedélyezése, amelyet a helyi lokálpatrióták és építészek jelentős többsége ellenzett. Ehhez képest a Mercedes idetelepülésében később a pláza megléte pluszpontot jelentett, mert az épülő gyár akkori felső- és középvezetését adó német családok számára megnyugtató volt, hogy hétvégenként a hazaival megegyező világmárkák üzleteiben shoppingolhatnak, míg a gyerekeik a multiplex mozi valamelyik termében múlathatják az időt.

Fotó: Veres Viktor

A Mercedes gyár építésének megkezdéséből a helyi lakosok annyit vettek észre, hogy a reggeli és délutáni csúcsidőben megnövekedett a forgalom, többet kellett várni a közlekedési csomópontokon, különösen a város déli részén, ahol a német összeszerelő üzem is elhelyezkedik. Jelzés volt az is, hogy megnőtt a kereslet a modern, jól felszerelt, többszobás lakások, illetve házak iránt, amelyeket hosszú távra vett bérbe a német cég az építést irányító, a gyártást beállító felső- és középvezetők családjai részére. A németek a magyar albérleti díjakhoz képest gavallérosan fizettek, aminek gyorsan híre ment, akadt olyan kecskeméti család, amely egy kisebb ingatlant vett ki, míg a sajátjukba németek költöztek. A két bérleti díj közötti különbség akkora volt, hogy abból a család még a hitelét is fizetni tudta, sőt a tartalékait is növelte. A város legnagyobb építőipari cége pedig egy 50 sorházas lakóparkot épített a német családoknak, ráadásul a befolyó bérleti összegből bőven finanszírozni tudta a beruházás hiteleit.

A gyár átadása után azonban háromszáz német család hazaköltözött, és bár folyamatosan érkeznek újabbak Németországból, a kezdeti létszámot már nem fogják elérni, mert a cég igyekszik – főként középvezetői szinten – hazai pályakezdő diplomásokat alkalmazni. A magyar munkavállalóknak kezdetben nem volt könnyű felvenniük a német ritmust, eleinte jelentős volt a fluktuáció. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét jelenlegi polgármestere nemegyszer meg is jegyezte: a németek erős tempót diktálnak, mi pedig mindent elkövetünk azért, hogy felzárkózzunk ahhoz a lendülethez és dinamizmushoz, amit a Mercedes-gyár képvisel. A város jelentős kormányzati és pályázati forrásokat kapott az úthálózat, a tömegközlekedés és a kerékpárutak fejlesztésére, a beszállítói kör bővüléséhez szükséges ipari park növelésére, valamint a munkavállalói létszám növekedéséből fakadó bölcsődei-óvodai férőhelybővítésre.

A kecskeméti gyár 2012 márciusában kezdte meg a termelést, 2014 májusában pedig beindult a három műszak, továbbnövelve a gyár foglalkoztatási igényét.

A szakképzett munkaerő biztosítására a kecskeméti cégek beszálltak a duális képzésbe. Az elméleti oktatás tantermekben zajlik, a gyakorlatot a diákok az általuk választott világcégnél – Kecskeméten a Mercedesen kívül jelen van ipari gyártóként a Knorr-Bremse, a Phoenix Mecano, a Hilti, a Thyssen, a Thomas & Betts, a Freudenberg, az indiai Samvardhana Motherson Peguform – vagy a gyár kisebb beszállítóinál töltik, így lényegében az érintett cégek már előre kiképzik a szakembereiket, akik már tanulóként megismerkedhetnek a vállalati kultúrával.

A munkaerőhiány csökkentésének másik eszköze a fejvadászat és a jobb bérígérettel való csábítás. A Mercedes sem tudta elkerülni, hogy a város vonzáskörzetén túlról is kelljen csalogatnia munkavállalókat, akiknek lakhatást is biztosítani kell. A német autógyártó ezért bérlakásprogramot indított, öt évre megvásárolta az önkormányzattól csaknem félszáz városi lakás és parkoló bérleti jogát, majd felújította őket, továbbá albérletidíj-hozzájárulással segíti az ide költöző dolgozókat. Ennek az lett az eredménye, hogy a városban ma már szinte nem található kis és közepes méretű kiadó lakás, ha akad is, azt szinte azonnal lekötik, sőt olyan áron, amelyből már többszobás lakást vagy sorházat is lehetne bérelni. Az egykori, ma már magánkézben lévő munkásszállók is telt házon pörögnek.

A kecskeméti telephely második gyárának alapkőletétele A kecskeméti telephely második gyárának alapkőletétele
Fotó: MERCEDES

A Mercedes hosszú távon számol Kecskeméttel. Ezt jelzi, hogy június elején bejelentették: a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. leteszi a második gyár alapkövét is a régi mellett, így újabb 2500 új munkahelyet létesítenek. A hírre több panzió befogadó kapacitását hosszú távra lekötötték a különböző munkaerő-közvetítő cégek, sőt akad olyan, már régóta zárva lévő szálloda, amely a hír hallatán vevőre talált, hamarosan felújítják, és újranyitják. A Mercedes azonban semmit sem bíz a véletlenre, ezért a gyár építéséhez szükséges, zömében külföldről érkező munkaerő elszállásolására hatalmas konténervárost épít az üzem mellé.

Vajon ezt a gyártási kapacitásbővítést megtorpedózhatja-e Donald Trump új gazdasági programja, amely elsősorban az európai autóipari cégeket sújtja? Miként reagál erre a problémára a Mercedes anyavállalata, módosul-e a kecskeméti gyár megépítésének időpontja, a beruházás mérete, kapacitása? – tettük fel a kérdést a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. sajtóosztályának. E kérdések megválaszolására azonban nincs hatáskörük, csak a stuttgarti központnak, az viszont nem tudta megküldeni egy hét alatt a válaszokat a 168 Órának.

A gyár egyik vezető munkatársa érdeklődésünkre nem hivatalosan annyit mondott, hogy a Mercedes semmit nem bíz a véletlenre, gondos tervezés és előkészület előzi meg minden beruházását, ezért nincs veszélyben az újabb kecskeméti projekt sem. Hozzátette: ne felejtsük el azt sem, hogy az első gyár is épp a gazdasági világválság idején épült, és akkoriban is nemegyszer felröppentek olyan álhírek, hogy le fogják állítani az építkezést. Egy másik forrásunk pedig azt emelte ki, hogy a második Mercedes-gyár már épp az új kihívások és a rugalmasság jegyében épül, ez lesz a cég legmodernebb egysége, amely úgynevezett full-flex üzemként funkcionál, ami azt jelenti, hogy egyazon gyártósoron különböző járművek – akár kompakt, akár limuzin vagy tisztán elektromos autók – is előállíthatók az igényekhez alkalmazkodva. Hangsúlyozta, a Mercedesnek csak néhány típusa számít slágernek Amerikában, a legtöbb járművet még mindig Európában és a Távol-Keleten értékesítik.

Annyi biztos, ha Mercedes visszavenne a tempóból, és leépítené a gyártókapacitását, azt elsősorban a kecskeméti helyi adóbevétel bánná, amely évente eddig több mint négymilliárd forint. Emellett hiányoznának a városnak a társadalmi szolidaritási projektek is, amelyek során a hátrányos helyzetű gyerekekért, az egészségügyért vagy a sportért áll ki a német cég hazai leányvállalatának kollektívája.