Nem a szidalmazott és megbélyegzett újságírókat, hanem a nyilvánosságot támadja a kormányoldal

Miért válaszolna!? Ezeknek!? Az Indexnek és a 24.hu-nak!? Vagy más „ballibnek”? Nincs értelmes, értelmesebb kérdése? Egyáltalán: minek megy el az újságíró Kötcsére? De tényleg, minek!?

„Nincs miről beszélgetnünk! Előbb meg kéne tanulni, mi az a korrekt újságírás” – így oktatta például Rákay (Kálmán) Philip a 24.hu tudósítóját, míg az Indextől megvetően annyit kérdezett: „Tényleg újra ennyi a produkció, amit elő tudnak adni?”.

A portál munkatársának később részletesebben is megindokolta, miért nem nyilatkozik: „Az alapvető baj, hogy teljesen mást gondolunk a világról. Az Indexnek nincs miért értékelnem” – mondta Rákay a szerinte rossz kérdésre, hogyan értékeli az előző kormányciklust. A kérdést talán tarthatjuk gyengének, hiszen Rákay és a Kötcsén megszólaltatott sokaknak valóban sokkal érdemibb, a köz, a nyilvánosság jogos igényeit kielégítő válaszokat kellene adniuk, elszámolni akár közpénz-milliárdokkal, akár a nevükhöz is köthető kormányzati avagy állami intézkedésekkel. (A kétezres évek elején fideszes rendezvények házigazdájaként politikai karriert építő Rákay Philip 2011 januárjában előbb az m1, majd az m2 intendáns-programigazgatójaként, később az MTV Zrt. vezérigazgató-helyetteseként az m1 és az m2 műsorstruktúrájának megújításán dolgozott. 2015-ben távozott a tévétől úgy, hogy lényegében maradt: műsorvezetőként és kreatív producerként folytatta a rendszerváltoztatás történetét feldolgozó Szabadság tér ’89-et. az már 2016-ban derült ki, hogy a Szabadság tér ’89 – a rendszerváltoztatás aktái című köztévés műsorából készített kétrészes könyvet az iskolákba és a könyvtárakba szerette volna eljuttatni a kormány, amire – az erről szóló kormányhatározat szerint – összesen 71,3 millió forintot szánt a központi költségvetésből.)

A helyszínen lévő újságíróknak nem válaszoltak fideszes politikusok, így közhatalmi funkciót betöltők sem, ahogyan – mint az Index vagy a 24.hu videójából kiderül –, állami vezetők sem.

Így az igenis állami vezetőnek minősülő közszereplők, például a Terror Házát vezető, miniszterelnöki megbízotti posztján frissen megerősített Schmitt Mária, aki egy fennhangon ismételt „nagyon köszönöm” kiáltással vágta át magát az újságírókon, vagy a kérdések minőségére panaszkodó, az intellektust hiányoló Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, aki jelentős közpénzek felett operálva koordinálja „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő” állami feladatokat. Hasonlóképp a konkrétan közhatalmi funkciót betöltő Kövér László, az Országgyűlés elnöke (a 24.hu tudósítása szerint meglehetősen morózusan) egy „Lesz szíves arrébb állni?!” felszólítással zavarta el az érdeklődő újságírókat. Nem felelt Kásler Miklós újdonsült csúcsminiszter sem. És természetesen egyetlen újságírói kérdésre sem válaszolt Balog Zoltán – volt emberi erőforrás-miniszter, jelenleg is közpénzekből gazdálkodó pártalapítvány-vezető és miniszterelnöki megbízott – a vendéglátó, és egyetlen szóra sem méltatta a nyilvánosságot maga a nép embere, Orbán Viktor kormányfő sem.

De hát tudjuk, „Aki nem érti a NER-t, az nem itt született” – s ezzel minden el is van intézve. Ne is érdeklődjön róla senki, főleg nem az, akit „ellenzéki” vagy „liberális”, vagy „balliberális ellenzéki” – és még ki tudja, miféle szitokszavakkal gyaláznak. És mégis, a hagyományos zártkörű kötcsei polgári piknik polgári eszmecseréjéből kirekesztve tucatnyi tudósító próbált kérdezni az érkező politikusoktól, kormánypárti megmondóemberektől – idén is, mint mindig. Feltételezhetjük, hogy azért, mert az ott elhangzottak, főként a miniszterelnöki év- és helyzetértékelő, valamint jövőképet vázoló beszéd a széles nyilvánosságra tartoznak: az állampolgárokra. Más nem magyarázhatja, hogy az MTI, az állami hírügynökség mégis beszámolhatott az eseményről. Persze csak e módon:

A soron következő, 2019-es európai parlamenti választás az értékek és a kultúrák küzdelme lesz, és itt nagyon sok mindent lehet veszíteni – erről is beszélt a 17. kötcsei találkozón Orbán Viktor miniszterelnök a sajtófőnöke, Havasi Bertalan szerint, amit az MTI-vel közölt.

A hagyományosan zárt körben megrendezett kötetlen eszmecserén Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előtt álló lehetőségek óriásiak, de komoly veszélyek is leselkednek ránk. Ezek közül a migráció van az első helyen, de „itt sikerrel álljuk a sarat”. A kormányfő szerint az osztrák és az olasz választások megmutatták: ma nyugaton a bevándorláspárti, a multikultúra elsőbbségét hirdető erők vannak az egyik oldalon, a bevándorlást ellenző és a keresztény kultúra elsőbbségét képviselő erők pedig a másikon.

Az Európai Unió sokat gyengült, mert Brüsszel nem tudta megállítani a brexitet. A britek távozása az unióból a migráció és az európai kultúrharc miatt következett be - véli Orbán. A kormányzat kapott egy nagy lehetőséget a magyar emberektől, akik „erőt adtak ahhoz, hogy képviselni tudjuk őket”.

„Mi Európán és az EU-n belül képzeljük el a jövőnket, de számunkra Magyarország az első, a magyar érdek a nemzeti szuverenitás védelme és az egyenrangú nemzetek Európája. Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek” – mondta Orbán a sajtófőnöke szerint.

Mindezt Orbán Viktor Facebook-oldaláról származó fotókkal lehet illusztrálni, az MTI-t idézve. Persze ez jogos használat, hiszen ahogy a közösségi médiás tartalmak, úgy az állami hírügynökség (avagy a kormányfői szóvivő) beszámolója is közpénzből jöhet létre. Már csak ezért is egyértelmű: a köznek – teljesen mindegy, milyen ideológiai stigmát aggatnak rá arra, aki kérdez – igenis köze van hozzá.

Orbán Viktor a kötcsei pikniken 

Az újságírók ugyanis nem magukért, vagy épp puszta főnöki utasítás nyomán, hanem azért vannak a helyszínen, hogy a nyilvánosságot biztosítsák, azaz hogy az állampolgárok a szükséges információk birtokában legyenek. 

De hogy miért, minek megy oda egy zártkörű eseményre kérdezni? Például mert másol nem kap választ. Az újságírók azért voltak ott egy nem nyilvános rendezvény kapujában, hogy feltegyék a máshol, így nyilvános rendezvényeken is feltehetetlen kérdéseket. Akár olyanokat is, amelyekre még írásban sem kapnak választ. Vagy akár csak azért, mert nem lehet belenyugodni, nem lehet válasz egy közhatalmat gyakorló, a nyilvánosságnak így válaszadási kötelezettséggel bíró kormányfőtől az, ahogyan az Indexnek nem válaszolt, mondván az „egy fake news gyár”. Mert ezeknek a szereplőknek kötelességük lenne a válaszadás.

Polyák Gábor médiajogász szerint a probléma túlmutat Kötcsén. A vasárnap történtek önmagában azért nem jó példa, mert egy hirdetetten zártkörű rendezvényről van szó, és itt a közszereplői lét is más megítélés alá eshet. Ettől függetlenül érthető, hogy azok az újságírók, akik törvényből fakadóan közérdekből nyilvános eseményeken, például parlamenti ülések alkalmával nem kapnak érdemi válaszokat, igyekeznek más módon megszólaltatni, szóra bírni a szóval tartozókat. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője emlékeztetett ugyanis: a kormánytagok, kormányzati, kormánypárti politikusok, a közhatalmat gyakorlók, vagy épp közpénzekkel gazdálkodó, így közszereplői funkcióval is rendelkező személyek rendre ignorálják az újságírói kérdéseket, s ezzel nem is csupán az újságírói szakmát éri kritika, a probléma jóval messzebbre mutat.

Pedig – emlékeztetett Polyák – a Fidesz-KDNP által megalkotott, elfogadott alaptörvényben az áll:

„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

Ez minden állami, avagy közszolgálatot teljesítő, betöltő személyre kötelezettségeket ró, ahogyan az alaptörvény a közfunkcióval nem rendelkező, ám közpénzben részesülő személyek tájékoztatási, adatszolgáltatási, így válaszadási kötelezettségét is előírja:

„A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok” – szól az alkotmányos szabály.

Fotó: Facebook/Orbán viktor

Polyák szerint a hatalomgyakorlókra vonatkozó alkotmányos és akár a médiatörvényben is foglalt szabályok világosak, ennek ellenére az, ami Magyarországon a nyilvánosság kezelésével összefüggésben történik, így a médiaérdeklődést kritizáló hatalomgyakorlók, valamint a közjavakból részesülők cselekedetei és mondatai már régen nem állnak összhangban az alaptörvény szellemiségével. Ráadásul mindennek nincs jogszabályi következménye, hiszen egy normális jogszabályi környezetben, egy működő jogállamiságban fel sem tételeződik, hogy ne számolna el a hatalom a nyilvánosságnak a cselekedeteivel, döntéseivel.

A médiajogász szerint ezek a mondatok, ezek a viselkedésformák, a médiamunkások stigmatizálása és kirekesztése, nem csupán az újságírói munkát lehetetleníti el, hanem ez a nyilvánosság, végső soron a közvélemény, a köz, a társadalom, azaz a választópolgárok lenézése.

Ugyanezen a véleményen van Hargitai Miklós is. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke már többször elmondta, de lapunknak megismételte: nemcsak az a cenzúra, amikor valamit nem enged a hatalom (gazdasági vagy politikai) nyomtatásba vagy adásba.

„Amikor az újságírói kérdést figyelmen kívül hagyják, vagy kritikával illetik, az éppen úgy a cenzúra egyik formája, hiszen megakadályozza, hogy a társadalom a demokratikus közvélemény kialakulásához elegendő és megfelelő információhoz jusson.”

A MÚOSZ-elnök szerint minden cenzúra, ami valaminek a nyilvánosságba jutását akadályozza, így a válaszok megtagadása, a közérdekű, közérdekből nyilvános adatok kiadásának megtagadása, vagy épp a hozzáférés korlátozása, az újságírók kitiltása, mozgásuk korlátozása, a közérdeklődésre számot tartó események zárttá tétele is az. És hogy ennek a hatalom jelenlegi birtokosai is tudatában vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy épp e nyilvánosságot, a hatályos alkotmányos szabályokból és médiatörvényből következő jogokat védő bírósági gyakorlaton változtatna most az Orbán-kormány – vetettük fel, mire Hargitai úgy látta, bármilyen módon szabják is át a bírósági rendszert, ahhoz az idézett alaptörvényi részeket, valamint a médiatörvényt is meg kellene változtatni, hogy a a nyilvánosságot legálisan korlátozhassák.

A MÚOSZ elnöke nem kívánta bővebben kommentálni a Kötcsén történteket, szerinte például Rákay Philip nem helyezhetné magát a média bármely szereplője felé, ahogyan a közhatalmat gyakorlók, így például kormánybiztosok, miniszterelnöki megbízottak, sőt akár miniszterek – akiket az állampolgárok alkalmaznak – sem tehetik ezt: nem tagadhatják meg az állampolgárok tájékoztatását.

„Aki bárminemű közhatalmi funkciót betölt, az vállalta, hogy válaszol az újságírói kérdésekre, s elszámol a társadalomnak tevékenységéről. Akinek ez nem tetszik, az nyugodtan válasszon másik foglalkozást magának” – tette egyértelművé Hargitai Miklós.

Arról, hogy valójában mi a „fake news”

„Kiverte a biztosítékot a balliberális médiában Milo Yiannopoulos amerikai sztárújságíró és Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt főtanácsadója és vezető stratégájának budapesti látogatása. Olyannyira, hogy a Milo Yiannopoulos előadásának kapcsán megszületett cikkek egyike sem szólt arról, amiről Yiannopoulos a Bálna előadótermében beszélt egy hete. A ballib szerzők csak Yiannopoulos homoszexualitásával foglalkoztak, mert szent meggyőződésük, hogy csak a velük egy követ fújók lehetnek melegek. Ha ugyanis ez megváltozik, akkor onnantól már nem lehet homofóbiával megvádolni a konzervatív oldalt – hangzott el az Echo Tv Troll című műsorában.” Ez a műsor ajánlójában áll, de Mészáros Lőrinc televíziócsatornája, s annak szereplői az adásban a tényekkel kicsit sem foglalkozva vette kritika alá a 168 Órát, mondván, csak balhézni akartunk, nem tudósítani, amikor a korábbi engedélymegtagadás ellenére, egy olvasónknak hála bejutottunk Yiannopoulos előadására.

Milo Yiannopoulos a Bálnában

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Felesleges lenne magyarázkodnunk, hiszen a bejutásunkról hírt adó cikkben valójában azt írtuk le: a Bálnában lehetett volna helyet szorítani a médiának, ha ez szándékában áll a rendező közalapítványnak (azaz közpénzekkel gazdálkodó alapítványnak). Továbbá minden egyéb kommentár nélkül azt sorjáztuk, miről is híres Milo Yiannopoulos. És hogy mennyire nem a mi értékrendünket jellemezte az, hogy megemlítettük a brit újságíró-provokátor homoszexualitását és házasságát? Csak éppen annyira, hogy a saját Wikipedia-, illetve Facebook-oldaláról származott minden, saját maga közölt, így hitelesnek tekintett információ, cikkeit közvetlenül idéztük legelhíresültebb mondatai kapcsán, s még csak értékítéletet sem fogalmaztunk meg szavai kapcsán.

Ráadásul az Echo Tv műsorának szereplői hazudtak: egy több mint húszezer karakteres cikkben közöltük az előadáson elhangzottakat, méghozzá hitelesen. Aki ebben kételkedik, az bátran összevetheti cikkünket az ott készült videofelvétellel.