Nehézsúlyú szír maffiózók is magyar útlevelet kaphattak a Rogán-féle letelepedési kötvényekkel
Egy pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, a szír állampolgárságú Salmo Bazkka, és Szíria hét éve polgárháborút vívó diktátora, Bassár el-Asszad egyik pénzembere, Atiya Khoury is magyar útlevelet kaphatott a Roigán Antal jelenlegi kabinetminisztere ötlete nyomán útnak indított letelepedésikötvény-programban – írja hosszú tényfeltáró cikkében a 444 és a Direkt36.
A két portál néhány hónapja kapott egy feladó nélküli levelet, benne néhány olyan embernek a nevével, akik részt vettek a programban. Közülük a cikk közérdekre hivatkozva Bazkka és Khoury nevét közli. Bazzkáét azért, mert a gyanú szerint tagja annak a maffiának, amely Olaszország mellett Magyarországon, Marokkóban, Líbiában és Egyiptomban illegális forrásból származó pénzek tisztára mosásával foglalkozik. Az 52 éves férfi már húsz éve megjelent Magyarországon, a ruhakereskedelmi cégét, a Bazkka Bt.-t legalábbis 1998-ban alapította. Akkor kapták el, amikor 2017. november 28-án a Terrorelhárítási Központ munkatársai öt budapesti és vidéki helyszínre vonultak ki. Az egyik címen az állig felfegyverkezett, terepjárókkal érkező kommandósok három szír állampolgárt. 143 millió forint értékű készpénzt és három kilogramm aranyékszert foglaltak le náluk. A rendőrség honlapja akkor azt írta – idézi fel a cikk –, hogy kábítószer- és fegyverkereskedelemből, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekményekből származó nagy összegű készpénz tisztára mosásával és elosztásával foglalkoztak. Bazzkát azóta kiadták Olaszországnak, de az egyik hozzátartozója is megerősítette, hogy a családjával együtt vett letelepedési kötvényt.
Ami Khouryt illeti, ő szerepel azon a 2016. július 21-én kiadott feketelistán, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmussal és pénzügyi hírszerzéssel foglalkozó helyettes államtitkára, Adam J. Szubin állított össze hét cégről és nyolc olyan magánszemélyről, akiket az Egyesült Államok szankciókkal sújt az Asszad-rezsim támogatásáért. Ő a a tulajdonosa a Moneta Transfer & Exchange nevű pénzügyi szolgáltató hálózatnak, amely a Western Unionhoz és más cégekhez hasonlóan pénzváltással és pénzküldéssel foglalkozik. Azért vették fel a feketelistára, mert az szélsőséges iszlamista terrorszervezettől, az Iszlám Államtól vett üzemanyagot Asszad erőinek. Róla kiderült az is, hogy a szír jegybank elnökének az utasítására pénzt mozgat Szíria, Libanon és Oroszország között, és az is, hogy ő koordinálja, Rami Makhloufnak, Asszad milliárdos unokaöccsének a pénzügyeit, Makhlouf szíria leggazdagabb embere, az állami telekommunikációs cég, a Syriatel vezetője. A két portálnak elküldött levél tanúsága szerint Khoury két gyermekének, a 14 éves lánya és a 18 éves fia is élt a letelepedési kötvény nyújtotta lehetősséggel.
Arról nincs információ, hogy Khoury és Bazzka, illetve a hozzátartozóik pontosan mikor kaphattak magyar papírokat a letelepedésikötvény-program 2013-as indulása után, de azt nemrég mi is megírtuk, hogy azt a hozzávetőlegesen 20 ezer embert, aki élt a lehetőséggel, a magyar hatóságok gyakorlatilag nem is világították át. Korábban beszámoltunk arról is, hogy Rogán ügyvédje tízmilliárdot, Fidesz-közeli cégek 155 milliárdot szakítottak a letelepedési kötvényeken. A program ötlete Rogán fejéből pattant ki még 2012-ben. Hivatalosan arról szólt, hogy külföldiek magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ha eleinte 250, aztán 300, utána pedig 350 ezer euróért (átszámítva hozzávetőlegesen 110 millió forintért) jegyeztek a letelepedési kötvényből. Ez sok, főleg távol-keleti üzletember számára joggal tűnhetett vonzó lehetőségnek, a nem túlságosan drága kötvényjegyzés fejében ugyanis az egész Európai Unióban szabadon mozoghatnak, alapíthatnak cégeket és köthetnek üzleteket. Arról nem is beszélve, hogy a futamidő lejártával Magyarország mindenkinek visszafizeti a 350 ezer euróját, hiszen államkötvényről van szó, amellyel egy-egy kötvényvásárló a magyar államnak adott hitelt.
