Négy kerékpáros használta egy év alatt a 391 milliós uniós támogatásból épített hatvani kalandparkot
Összesen négyen vették igénybe az elmúlt egy évben a hatvani kerékpáros kalandparkot, amelyet 100 százalékos uniós támogatásból, nettó 391 millió forintból építettek - írta a G7. A komplexumot 2015-ben adták át, azóta összesen 41 biciklis használta. Ha a kalandpark és a hozzá kapcsolódó híd költségét elosztjuk a 41 biciklis arányában, akkor kerékpárosonként 9,5 millió forint plusz áfát költött el Hatvan városa.
A pályát használók számát azért lehet ilyen pontosan tudni, mert csak előzetes regisztrációval lehet igénybe venni a kalandparkot. Ezek az adatok elérhetőek a hatvani önkormányzatnál, és egy iratbetekintés során jutottam hozzá. A pálya alapesetben mindig zárva van, mivel veszélyes, és ezért csak saját felelősségre lehet rámenni. Az átadó után egy profi kerékpáros súlyosan megsérült, azóta kell egy kérvényt kitölteni a kalandpark kinyitásához és használatához.
Az eredeti koncepció az volt, hogy épül egy bicikliút Hatvan és a szomszédos település, Boldog között. A 100 százalékos uniós támogatással megvalósuló beruházáshoz hozzácsaptak egy biciklis kalandparkot, ehhez kapcsolódóan egy cikk-cakkban futó hidat a Zagyva folyó felett, egy parkolót, továbbá a parkoló melletti út átalakításának a költségét is. A kalandpark a projekt költségvetésének majdnem a felét vitte el. És csak azért nem nagyobb részét, mert költeni kellett a közbeszerzés lebonyolítására, a külső-belső projektmenedzsmentre, a marketingre és a kommunikációra, illetve a műszaki ellenőr díjára.
A hatvani kerékpáros kalandpark (balra) és a boldogi kerékpárút (jobbra) 2017-benA kerékpárutat a Mészáros Lőrinc üzlettársának tulajdonában lévő Duna Aszfalt kivitelezte, amelynek botrányos állapotával korábban a Magyar Nemzet is foglalkozott, még mielőtt a Magyar Idők felvette a 2018. április 10-én bezárt lap nevét. A 2015-ben épült út burkolata egyetlen tél alatt szétrepedezett, a résekből nád és gyomnövénytelepek nőttek ki. A 7,3 kilométeres nyomvonalból hét kilométert kellett teljesen újraaszfaltozni, illetve kijavítani. Ráadásul a Hatvan–Boldog-kerékpárút legfőbb jellegzetessége volt, hogy Boldogra nem lehetett elkerekezni rajta, nem tartott sehová, és nem csatlakozott a környék kerékpárút-hálózatához sem. Az aszfalt a Zagyva folyó mellett, a szántóföldek ölelésében egyszer csak véget ér. A boldogi kapcsolatot végül egy uniós pályázat elnyerése után tudta megoldani a boldogi önkormányzat.
