Nagyjából ugyanazt gondoljuk a focistákról és a politikusokról, mint a drogkereskedőkről

2018. december 19. 14:30 - szerző: Lakner Zoltán

A KSH 2016-ban végzett „kis népszámlálása” során mérte fel, mit tartanak a magyarok az egyes foglalkozások társadalmi presztízséről, az eredményeket nemrég tették közzé. Ennek alapján az egészségügyi szakmákat övezi a legnagyobb megbecsültség a magyar társadalomban. Éles ellentét feszül a hasznosság és a magas kereset megítélése között. A leginkább túlfizetettnek tartott foglalkozások listájának élén a drogkereskedőket, a futballistákat és a politikusokat találjuk.

Harminc éve nem készített a foglalkozások presztízséről szóló felmérést a KSH, amely a két évvel ezelőtti úgynevezett mikrocenzus során ismét rákérdezett erre. Összesen 173 foglalkozást állított sorrendbe a 43 ezer megkérdezett (az eljárás módszertanáról a KSH szintén részletesen beszámol).

A társadalmi tekintéllyel, ranggal leírható presztízs összetevői a kereseti lehetőség, a hatalom és befolyás, a tudás (illetve hogy mennyit kell tanulni egy bizonyos foglalkozás betöltéséhez), a társadalmi hasznosság és a divatosság. Az egyes kategóriák eredményét külön-külön is elemzi a KSH kiadványa. Az általános presztízs meghatározó jellegzetessége a tudás és a hatalom, ezeknek majdhogynem determinisztikus az összefüggése a magas általános presztízzsel a kutatók megállapítása szerint.

A presztízsrangsor első tíz helyéből négyet egészségügyi foglalkozások töltenek be:

  • kórházigazgató
  • egyetemi rektor
  • sebész
  • gyermekorvos
  • egyetemi oktató
  • bankelnök
  • főügyész
  • bíró
  • körzeti orvos
  • gyárigazgató

Így tehát a presztízslista élén az egészségügyhöz, az oktatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz és a gazdasági élethez kapcsolódó, magas szakképzettséget igénylő foglalkozások találhatók.

Fotó: Pixabay/skeeze

Ez tűnhetne magától értetődőnek, de nem az: 1983-ban még három, 1988-ban egy politikusi állás is a legmegbecsültebb tízben szerepelt. Nagyot esett az újságírói foglalkozás megítélése, amely 1988-ban a 8. legnagyobb presztízsű foglalkozás volt, de 2016-ban csak a 75. helyre ért oda. A tanárok megbecsültsége szintén csökkent, míg korábban a 7., most a 35. helyen találni az első pedagógusi foglalkozást.

Nagy vonalakban ma az látszik, hogy a felülre sorolják a megkérdezettek a magas iskolai végzettséghez kötött foglalkozásokat. Ebbe a felső nagyjából 60 foglalkozásba tartoznak a különféle politikai pozíciók, hiszen ezeket a hatalom és a befolyás nagysága kompenzálja a tudáslistán elfoglalt rosszabb helyekhez képest. A foglalkozások általános presztízsrangsorának középső harmadában a szaktudást igénylő, az alsó harmadában a szaktudást nem igénylő foglalkozások találhatók. Itt helyezkednek el a szexualitással kapcsolatos, valamint a bűnözői tevékenységek is.

A politikusok akkor törnek az élre, amikor a hatalom és befolyás dimenzióját külön vizsgáljuk, itt az országgyűlési és EP-képviselő, államtitkár és polgármester egyaránt ott vannak a topon. A politikusok akkor is csúcsközelbe érnek, amikor a megkérdezettek a foglalkozáshoz tartozó kereset nagyságát becsülik meg. Érdekes módon az általános presztízs alapján legmagasabbra értékelt politikusi foglalkozás, a polgármester lemarad, amikor a keresetekről van szó.

A megkérdezetteknek egyáltalán nincs az a benyomásuk, hogy a leghasznosabb foglalkozásokat fizetnék a legjobban a mai Magyarországon, mondhatni, éppen az ellenkezőjét gondolják.

A társadalmi hasznossági top 8:

  • sebész
  • körzeti orvos
  • gyermekorvos
  • mentős
  • fogorvos
  • tűzoltó
  • gyógyszerész
  • bőrgyógyász

Feltűnő, hogy a leghasznosabbnak tartott nyolc foglalkozás között hét egészségügyi szakmát találunk, valamint a tűzoltót.

A legkevésbé hasznos foglalkozások:

  • drogkereskedő
  • utcai prostituált
  • sztriptíztáncos
  • pornószínész
  • luxusprostituált
  • szórólaposztó
  • futballista
  • parkolóellenőr

A hasznosság és a kereset feszültsége alapján a KSH kutatói külön rangsorolták azokat a foglalkozásokat, amelyeket a megkérdezettek túlfizetettnek tartanak (a feltételezés szerint többet keresnek, mint amennyire hasznosnak tarják a tevékenységüket), és az alulfizetetteket (akik kevesebbet keresnek, mint amennyi a társadalmi hasznosságukból következne).

Mindezek alapján

a leginkább túlfizetetteknek tartott foglalkozások listáján a drogkereskedő és a luxusprostituált mögött harmadik a futballista és negyedik a politikus.

Fotó: MTI/Beliczay László

A kutatás egy más pontján egyébként arról is olvashatunk, hogy a 16-20 évesek nem sorolják leghátulra sem a luxusprostituáltat, sem a drogkereskedőt mint foglalkozást (ellenben a takarítót igen).

Az alulfizetettek csoportjában megint csak egészségügyieket találunk az élen, a mentőst és a kórházi ápolót, de a bölcsődei és a szociális gondozói foglalkozást, valamint az óvónőt is a kirívóan alulfizetettek között tartják számon a munkájuk hasznosságához képest.

Érdekes továbbá, hogy a rendőrfőnök mint foglalkozás csak az alacsonyabb iskolai végzettségűek véleménye szerepel a presztízsrangsor első három helyezettje között. Ha pedig a foglalkozások divatosságát nézzük, az élbolyba bekerül a televíziós műsorvezető, a programozó és a marketingmenedzser.

A kutatás tapasztalatai szerint szoros az összefüggés a hatalom és a kereset, sőt a foglalkozás divatossága és az elérhető kereset között is. A leggyengébb kölcsönhatást a mini népszámlálás alapján a társadalmi hasznosság és az anyagi megbecsültség között lehet felfedezni.