Nagy eredmény a BMW-gyár építése, de már függővé tette a magyar gazdaságot az autóipar

2018. július 31. 13:50 - szerző: Molnár Richárd

Számos kelet-európai országot sikerült beelőznünk azzal, hogy Magyarországra csábítottuk a BMW új gyárát, azonban még nem tudni, mindez mennyibe kerül a magyar költségvetésnek.

Három és fél évvel ezelőtt még kacsának bizonyult az Angela Merkel német kancellár magyarországi látogatása után felröppent hír, amely szerint a BMW gyárat épít Magyarországon. Úgy tűnik azonban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idén júliusi berlini tárgyaílása a német kancellárral viszont szerencsét hozott: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a német autógyár szóvivője Budapesten közösen jelentették be, hogy a BMW egymilliárd eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 330 milliárd forintos) beruházás keretében hagyományos és elektromos autókat összeszerelő üzemet épít fel Debrecenben.

Fotó: Facebook/BMW/Julian Robinet

A német sajtóban már 2012-ben felmerült, hogy a gyártás felfuttatásában gondolkodó BMW – Brazília és Mexikó mellett – Kelet-Európában tervez új üzemet létrehozni. A cég már 2004 óta, csúcsévekben nagyjából egymilliárd euró értékben vásárolt alkatrészeket Magyarországon működő (jellemzően külföldi tulajdonú) beszállító vállalkozásoktól, és mivel más nagy német autógyártók – mint az Audi vagy a Mercedes – már hosszabb ideje sikeresen működtek hazánkban, jó eséllyel pályáztunk a BMW kegyeire. Azonban hamarosan kijózanodás következett: a cég végül az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kínában hajtott végre beruházást. Később újra szóba került a kelet-európai terjeszkedés, sokáig azonban jóval esélyesebbnek tűnt Románia és Szlovákia, de felmerült Csehország, Lengyelország és Horvátország is lehetséges helyszínként.

Hogy végül mégis Magyarország mellett döntött a BMW, abban a kiváló infrastruktúra és a beszállítók jelenléte mellett hatalmas szerepet játszhatott a magyar kormány bőkezű adópolitikája a hazánkba települő multicégekkel, főleg az autógyárakkal szemben.

Nem véletlen, hogy a keddi budapesti tájékoztatón Szijjártó Péter egyáltalán nem hozta szóba, mekkora közvetlen állami támogatásban, illetve adókedvezményben részesül a BMW a beruházásért cserébe. Az LMP jelenlegi társelnökének, Szél Bernadettnek két és fél éves pereskedés után, 2017 augusztusában adta csak ki a Nemzetgazdasági Minisztérium az arra vonatkozó adatokat, hogy mekkora adókedvezményt kaptak a Magyarországon működő multinacionális cégek.

Ezek alapján a Győrben 1994 óta termelő Audi Hungária Zrt. csaknem 40 milliárd forinttal kevesebb adót fizethetett be, és több, mint 23 milliárd forintos állami támogatásban részesült csak 2012-2014 között.

Az viszont kétségtelen, hogy nagyságrendekkel nagyobb értékben hajtott végre beruházásokat a német vállalat az évek során. Ráadásul az Audi termelése olyan hatalmas részét teszi ki Magyarország ipari termelésének, hogy amikor 2016 első negyedévében egy ideig leállt a gyártás a győri üzemben, mert egy új autótípus összeszerelésére kellett átállítani a gyártósorokat, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint drámai mértékben, csaknem 3 százalékkal bezuhant a magyar GDP növekedése ebben az időszakban. Gazdaságunk aggasztó autóipari kitettségének további bizonyítéka volt, amikor tavaly júliusban több hazai autógyárban is nyári szünetet tartottak. Ekkor alig 0,2 százalékosra süllyedt a bruttó hazai össztermék növekedési üteme az előző évi júliushoz képest.