Nagy bejelentés, nagy homály – mire lesz elég Orbán Viktor gazdasági mentőcsomagja?
A magyar kormány is felébredt, az európai országok közül utolsóként maga is megalkotta a gazdaságvédelmi csomagját. Valójában nem a mostani néhány hetes késedelem az elgondolkodtató, hanem az, hogy bebizonyosodott:
egy-egy korábbi esztendő látványos gazdasági növekedése elaltatta a kormányzat figyelmét, a buborék kipukkant.
Mérvadó közgazdászok folyamatos figyelmeztetése ellenére nem tartalékoltak a nehezebb időszakokra. A koronavírus-járvány várható gazdasági kárstatisztikájának levonására még nem érkezett el az idő, az azonban már világosan látszik, hogy a Fidesz képtelen megszabadulni gazdaságpolitikájának rövid távú szemléletétől. A válság hatásainak orvoslási időszakában is fontosnak tartják az Európai Unió lépéseinek megkérdőjelezését, a saját lábon állás hamis teóriájának védelmét, és a klientúra töretlen gyarapodásáról való gondoskodást, válságállóvá tételüket.
A kormány magán kezdte a koronavírus-járvány miatt szükséges takarékosságot, így elvont és átcsoportosított a tárcáktól összesen 1345 milliárd forintot, ami a gazdaság védelmére és újraindítására létrehozott alapban áll rendelkezésre, ecsetelte a rendkívüli Kormányinfón elképzeléseiket Gulyás Gergely. Ehhez természetesen a 2020. évi központi költségvetést is módosítani kell, amit feltehetően az Országgyűlés megkerülésével rendeleti úton fognak végrehajtani.
A nagy bejelentés pillanata, 2020. április 6-ánA közszférában dolgozók sorozatos elbocsátásokra készülhetnek, már a válság kitörése előtt egyes állami ügyfélszolgálati funkciók akadoztak a létszámhiány miatt, ezért kellett bezárni Budapest két legkorszerűbb okmányirodáját a főpályaudvarokon. A további létszám-takarékosság az ügyintézési határidők meghosszabbodásával járhat. Hasonló mértékű karcsúsításra már több alkalommal vállalkozott az Orbán-kormány, ezért már vannak tapasztalataik ebben. Az első évben - a végkielégítések kifizetése miatt - a bérmegtakarítások eredményei aligha mutatkoznak majd, mire a létszámmegtakarítás eredményei érzékelhetők volnának, a vírusjárvány feltehetően elmúlik. Kíváncsiak vagyunk, hogy a jelenlegi helyzetben a takarékossági programot meghirdető kormány feladja-e azt a tervét, hogy mind a Pénzügyminisztériumot, mind a Belügyminisztériumot felköltöztetik a Várba.
Hűen tükrözi a járványvédelmi alaphoz szükséges pénzek fedezetének megteremtési módja a miniszterelnök közismert gondolkodását. Az alapba kerülő 663 milliárd forinthoz elvonják a politikai pártok támogatásának felét, összesen másfél milliárd forintot. Az amúgy eléggé szűkösre méretezett, Európa egyik legszerényebb összegű válságkezelő alapjában, a teljes összegéhez képest ez jelképesnek mondható, ám igazi kárvallottjai az ellenzéki pártok. A Fidesz-KDNP-nek aligha lesznek „kenyérgondjai”, mert nem kétséges, hogy
a kormányzati propagandára szánt, egyenlőre érintetlennek látszó 150 milliárd forint, kizárólag a pártszövetség politikai céljait szolgálja.
Ha fel kellene sorolni azokat a gazdasági ágazatokat, amelyeket kedvtelve sarcol meg a Fidesz-kormány, akkor első helyen bizonyosan a bankok állnának. A bejelentés szerint 55 milliárdot várnak tőlük a járványügyi alapba, ennek jogosságát a jelenlegi körülmények között aligha lehet vitatni, mivel tavaly rekordnyereséget könyvelhettek el a pénzintézetek. A különadó feltehetően egyikük stabilitására sem rendíti meg. Sőt, ennek az összegnek többszörösét is - ha nem is örömmel -, de „lenyelték” volna. Az más kérdés, hogy a bankoknak vannak olyan eszközeik, amelyekkel a váratlan pluszköltségeiket átháríthatják az ügyfeleikre, s akiktől azt apránként vissza tudják szedni. Ugyanakkor ismerjük el, hogy a magyar bankrendszer sokkal válságállóbb 2020-ban, mint volt a 2008-2009-es krízis idején, bár azt az időszakot is többségük nagyobb veszteségek nélkül, a külföldi anyabankok segítségével, túlélte.
A másik, kormányzat által szintén rossz szemmel nézett vállalkozások, a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi üzletláncok, amelyek ezúttal sem maradtak ki a különadót fizetők köréből: 36 milliárd forintot fizetnek be a gazdasági újraindítási alapba. Gazdasági elemzők joggal tették fel a kérdést: miért maradtak ki a különadókkal sújtott ágazatok közül a telekomtársaságok, amelyeknek korábbi különadóját ráadásul törvényesnek fogadta el az Európai Bíróság is? De az olcsó kőolaj- és földgázáraknak köszönhetően kedvező helyzetbe került energetikai cégeket is rá lehetett volna kényszeríti a szolidaritásban való részvételre.
Az önkormányzatoktól a központi költségvetésbe átirányított idén 34 milliárd forintos gépjárműadó viszont egyértelműen politikai szándékú.
A helyhatóságok a jelenlegi időszakban inkább többlettámogatásra szorulnának, mintsem elvonásokra, hiszen számos állami terhet átvállalnak az egészségügy- és a szociális ellátás többletfeladatiból. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap 423 milliárd forintos bevétele teljes egészében átkerül a gazdaság-újraindítási alapba.
Az egészségügyi dolgozónak járó bruttó 500 ezer forintos, várhatóan nyár elején kifizetendő juttatás, 70 milliárd forintos összkiadást jelent, ami biztosan jó helyre kerül, ám közel sem kompenzálja a továbbra is alacsony jövedelmüket, és azt a heroikus küzdelmet, amelyet napjainkban, - s feltehetően még hónapokig - a járvány leküzdéséért folytatnak.
Mindezt Orbán Viktor kormányfő hétfőn elég homályos programmal egészítette ki. Bár, mint azt korábban ellenezte, mégis lesz bérgarancia program, a magyar kormány igyekszik megelőzni az elbocsátásokat. A beruházások támogatására 450 milliárd forintot szánnak. A bejelentés szerint a teljes, 9000 milliárd forintos akcióterv egyébként a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át az MNB programjaival együtt. A 2020-as költségvetés hiányát a GDP egy százalékáról a GDP 2,7 százalékára emelik.
Jövő évtől kezdve négy év alatt (!) újra felépítik a 13. havi nyugdíjat, 2024-ig minden évben egy-egy heti ellátással növelve az összeget.
A vállaltok finanszírozására, kamattámogatott hitelek révén, 2000 milliárd forintot szánnak. Sajátos a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok újraindításának sora. A turizmus nehéz helyzete egyértelmű, talán még az építőiparé is. Ez talán magyarázatot adhat arra, hogy a napokban miért ítéltek oda milliárdos támogatásokat a miniszterelnökhöz közeli oligarcháknak például balatoni kikötőépítéshez, ám meglepő a film- és kreatív iparhoz ígért támogatás, hiszen a néhai Andrew G. Vajna révén eddig ehhez az ágazathoz csak áttételesen vonzódott Orbán Viktor.
Palkovics László lett a gazdaságvédelmi program koordinálója, Varga Mihály a pénzügyekhez vonul vissza, amihez valóban ért. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy
Orbán Viktor erről miért nem a Parlamentben adott számot?
Csak nem félt az ellenzéki kritikáktól?
