Szexuális zaklatások, verések, lelki terror – Egykori növendékek tálaltak ki, mi zajlott évtizedeken át a Balettintézetben
Hosszú cikkben számolt be az egykori Magyar Táncművészeti Főiskolán (ma egyetem) belüli balettintézetben tapasztalható zaklatásokról és bántalmazásokról az Azonnali. Az írásban megszólaló egykori tanítványok szerint a megalázás, a verés és a szexuális zaklatás bevett gyakorlat az intézmény működésében. A légkört jól mutatja, hogy legtöbben csak évtizedekkel a történtek után mertek csak beszámolni arról, mit éltek át az intézményben.
A botrányt lényegében Kriston László, a balettintézet egykori növendéke robbantotta ki. A 2017-es Metoo-botrányt követően kezdte el egyre gyakrabban pedzegetni a témát. Idén áprilisban aztán Dózsa Imrének is címzett egy nyílt levelet Facebookon: ebben az intézményt főigazgatóként 1979-91 és 1998-2008 között vezető, az Operaház örökös tagjának választott mestert 25 pontban vonja kérdőre. Többek között ilyenek is olvashatók voltak az írásban
„burjánzottak a lealacsonyító pszichológiai játszmák a balettmesterek részéről”; „elterjedt volt az öltözőkben a megfélemlítés (bullying) és a bántó fizikai érintkezés”; „székeket hajítottak gyerekek felé tánc közben”; „a testalkattal kapcsolatos nyilvános megalázás (body shaming) ugyancsak elterjedt volt (ezért az anorexia is)”
A portálnak megszólaló növendékek ezeket a jelenségeket csak meg tudták erősíteni. Mindezt megspékelve a szexuális visszaélésekkel – amelyek a cikk szerint ugyancsak akadtak bőséggel az intézményben. A mesterek és az oktatók megkérdőjelezhetetlen tekintélyek voltak, és egy 10 évesen ebbe a közegbe bekerülő fiatalnak tűrnie kellett a megaláztatásokat. Sokszor az idősebb növendékektől.
„Nagyjából negyedik évfolyamig, tehát 13-14 éves korunkig minket borzasztó sokat vertek az öltözőben” – kezdte történetét Dávid,aki neves külföldi színházakat is megjárt karrierje során.
A verések mellett mindennapos volt a megalázás: az idősebbek fekvőtámaszoztatták vagy éppen feltették a kisebbeket az öltözőszekrény tetejére, és bottal ütötték őket, ha le akartak mászni.
„Édesanyám egyszer elmondta az akkori mesteremnek, hogy a gyerekeket verik az öltözőben. Erre ő csak annyit válaszolt, hogy ez mindig is így ment”
A szexuális zaklatásokból is akadt. Péter, miután átment egy féléves vizsgáján, egy azóta elhunyt mesterrel futott össze, aki meglepőt mondott neki: a mester a combjára tett megjegyzéseket, ami Péternek nagyon rosszul esett. Féléves vizsgakor ugyanis szabály szerint még nem mindig tanácsolják el a növendékeket, de év végén szinte minden alkalommal történnek kirúgások, ha ezt a mesterek így látják jónak.
Ekkor kért Péter segítséget egy másik, azóta szintén elhunyt mestertől, aki a lakásába invitálta. "Felmentünk a lakására, megkínált valamilyen itallal, de nem fogadtam el. Beszélgettünk, ő italozott is. Aztán elkezdte vizsgálgatni, mennyire tágak a szalagjaim, és egyszercsak azt mondta, vetkőzzek le. Felfektetett az ágyra. Ekkor már éreztem, hogy ezt nem kéne. De nem mertem nem együttműködni. Rám aznap ijesztett a másik mester azzal, hogy év végén akár ki is rúghatnak. Egyszerűen nem mertem ellenkezni. „Elkezdett fogdosni, megnézte, mennyire lazák a szalagjaim, de
az egyik keze már fel-felcsúszott a lábamról a péniszemre.
Mivel nem volt erekcióm, egy idő után érezte, hogy ezt abba kell hagynia.
Felöltöztünk, és eljöttem. Rettenetesen kínosan éreztem magam.”
Erről beszámolt az osztályban és egy tanárának is, aki azt mondta neki, beszélt az igazgatóval aki szerint nem volt érdemes ügyet csinálni a történtekből.
Valakinek pedig a kisfiúk fenekével volt egy fixációja.
Más osztályokban 10-11 éves fiúk meztelen fenekére mért ütéseket, és a gyerekek farpofái közé – ruhán keresztül – 20 forintost dugott, így tanította őket arra, hogyan kell behúzni a feneküket.
További hajmeresztő történetek a cikkben olvashatók.
