Tovább csökken a közmunkások száma, pedig van, ahol semmilyen más bevételi forrás nincsen
Március elsejével indul a 2020-as közmunkaprogram, melyre az idén 140 milliárd forintot szán a kormány. Ez az összeg 40 milliárddal kevesebb, mint tavaly, a 2016-os csúcsnak – akkor 340 milliárdot költöttek erre a célra – pedig mindössze 41 százaléka – írja a Népszava.
Ez azt is jelenti, hogy míg négy éve 200 ezren dolgozhattak közmunkásként, addig az idén már csak alig százezren.
– A közfoglalkoztatás szerepe, céljai átalakultak az elmúlt évek gazdasági konjunktúrája következtében. Elsődleges cél lett a közfoglalkoztatottak minél hatékonyabb visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra
– indokolta a lapnak a Belügyminisztérium (BM) a közmunkáskeret újabb csökkentését.
A statisztika alapján azonban a közmunkások kevesebb, mint ötöde tudott elhelyezkedni piaci állásban. A gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékeken pedig csak minden nyolcadik-kilencedik közmunkás tudott átlépni a munkaerőpiacra. Idén pedig tovább szűkült a közmunkaprogramba bevonhatók köre.
– Szakmunkás végzettséggel például már nem is lehet valaki közmunkás. Csak úgy kerülhet a programba, ha a munkaügyi központ három helyre kiközvetítette, sehol sem alkalmazták, erről papírja van, és külön engedélyt kérünk a Belügyminisztériumtól
– mondta Varga András, Várda polgármestere.
Ricse Polgármestere, Vécsi István pedig azt nyilatkozta, hogy vannak olyan falvak, ahol nem lehet lecsökkenteni a közmunkások létszámát, mert akkor éhen halnak az emberek. Ott a majdnem kétezer fős településen kétszáz közmunkás dogozik, zömük az elsődleges munkaerőpiacon nem, vagy csak nagy nehézségek árán állná meg a helyét. Számukra a közmunka marad a megoldás.
Ott egyébként a közmunkások gondozzák az önkormányzat diófa-ültetvényét, ők építették az idősek otthonát, a savanyítóüzemet és egy csárdát is. Közmunkások dolgoznak az önkormányzati konyhakertben, amelynek terméseivel a közintézményeket látják el, és velük alakítanak most ki egy élményparkot is a faluban.
Az önkormányzatok számára komoly probléma a közmunkások számának drasztikus csökkenése. Az elmúlt években ugyanis sok település Ricséhez hasonlóan termelő programokat is beindított, amelyek működtetéséhez most nincs elegendő közmunkás. A faluvezetők pedig nem értik, hogy több éves állami finanszírozás eredményét miért kell elherdálni.
A BM szerint a tavaly elindított gazdaságélénkítő program legfőbb célkitűzése, hogy a közfoglalkoztatás alapjain létrehozott kapacitásokra építve, azokat esetlegesen fejlesztve, immár nyílt piaci munkahelyek jöjjenek létre az ország hátrányos helyzetű térségeiben. Hozzátették, a cél az, hogy aki képes és akar dolgozni, az legalább a közfoglalkoztatás keretében meg tudja ezt tenni.
